kisközség, Hont vmegye szobi j.-ban, (1891) 992 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, lakói agyagpipákat készítenek.
falu Arnsberg porosz kerületben, vasút mellet, (1890) 4599 lak., cinkolvasztóval, kénsavgyárral és dolomitkőbányával.
(lat. Latona), Koios titán és Phoibe leánya, Asteria nővére és (Zeustól) Apollonés Artemis anyja. Hera előtt L. volt Zeus neje, vagy mások szerint az isten második felesége. Mint szelid, barátságos istennőt, rendesen gyermekeivel együtt tisztelték, különösen Deloszban és Delfiben. Argoszban volt egy temploma, melyet Praxiteles képe díszített.
Giulio Pomponio, l. Laetus.
báró, l. Breteuil.
politikai község Zágráb vmegye sziszeki j.-ban, (1891) 1085 horvát lakossal.
v. lajtorja, magasabb pontok megmászására szolgáló eszköz. A közönséges létrán és a baklétrán kivül vannak egynevezett támrudas létrák, felállításukra szolgáló 2 rúddal; dugó létrák, melyekből több darab egymással összeillesztve használható; tetőlétrák, melyek a tetőzetbe vágott horgokon lógva, a tetősík megmászását teszik lehetővé; horoglétrák (l. o.); párkánylétra, mely a legfelsőbb emeleten az ablakban állíttatván fel, kiszökellő hídjáról a párkányzaton át a tetőre lehet jutni. Külön csoportot képeznek a gépezetes tolólétrák, melyek 14-30 m. magasságra 2-4 egymásból kötéllel kihúzható létrából állanak, 2 vagy 4 kerekü kocsin nyugszanak, melyről külön gépszerkezet, esetleg hidraulikus sajtó emeli a függélyes állásba. Ezen létrák szerkezete lehetővé teszi a létrának tetszés szerinti előre vagy oldalt hajlítását, illetve meghosszabbítását és biztonsági önműködő fékekkel, rugózárakkal, esési horgokkal, jelző harangokkal van ellátva, melyek a létra feldőlését önműködőleg megakadályozni hivatvák. Gyárakban, nyilvános épületeken állandó vaslétrák helyeztetnek el tűzbiztonsági szempontokból. L. Kötélhágcsó és Hágcsó.
(franc. tour d'échelle), a telekbirtokosnak az a joga, hogy épületemelés v. javítás céljából a szomszéd telken létrákat, állványokat felállíthat.
(ejtsd: lötronn) János Antal, francia archeologus, szül. Párisban 1787 jan. 25., megh. u. o. 1848. dec. 14. Beutazta Olaszországot, Svájcot és Hollandiát, 1831. a történelem, 1838. a régiségtan tanára lett a párisi Collége de France-on, 1840. Franciaország oklevéltárának igazgatójává nevezték i. Művei: Recherches pour servir á l'histoire de l'Égypte (1823); Observations sur l'objet des l'antiquité (1824); La statue vocale de Memnon (1833); Recueil des inscriptions grecques et latines de l'Égypte (1842-48). V. ö. Valckenaer, Notices sur L. (Páris 1850).
Vilmos Adolf, porosz politikus és iró, született Kienitzben 1799 május 10., meghalt Berlinben 1868 dec. 3. Éppen jogot végzett, midőn a Wartburg-ünnepélyben való részvétel miatt több havi fogságra itélték és az állami szolgálatból kizárták. Kegyelemből azonban 1821. mégis állást kapott és a birói pályán különböző városokban szolgálta az államot. 1843. a porosz igazságügyi minisztériumba hivták és 1845. elnöke lett az új felebbezési törvényszéknek. Azonfelül számos jótékonysági és közhasznu egyesületet alapított, melyeket utóbb nevéről Lette-egyesületeknek neveztek el és melyek a női nem számára is nyitottak életpályákat és állásokat. 1848. az alkotmányos klubot alapította többedmagával és tagja lett a német nemzeti gyülésnek. 1851-55. a porosz első kamarának volt tagja, 1855-67. pedig a porosz országgyülésnek. 1867. az északi németszövetség parlamentjébe választották. Munkásai közül említendők: Beleuchtung der preussischen Eherechtsreform (1842); Die ländliche Gemeinde- und Polizei-Verfassung in Preussens östlichen Provinzen (1844); Die Gesetzgebung über Benutzung der Provatflüsse zur Bewässerung der Grundstücke (1850) és Die Landeskulturgesetzgebung des preuss. Staates (Rönne támogatásával, 2 köt. 1853-54).