l. Basanit.
l. Bazalt.
l. Ikozitetraéder.
kőzet, melynek a nefelin és leucitból álló tömött, sötét szinü alapanyagában szanidin-, haüyn- és leucit-kristályok vannak beágyalva. Olbrück, Rieden környékén (Laach vidéke), Kaiserstuhl vidékén és az Érchegységben Oberwiesenthal. Régebben a Vezuv, az Albán-hegység leucitot tartalmazó kőzetét is L.-nak mondották, de ez inkább leucit-bazalt (l. Bazalt). A porfiros leucit-tartalmu kőzeteket leucitit v. leucilit néven is irták le és foglalták össze.
(ásv.), l. Tefrit.
természetrajzi nevek mellett Leuckart Rudolf nevének rövidítése (l. o.).
Rudolf, német zoologus, szül. Helmstädtben 1823 okt. 7. 1842 óta Göttingában az orvosi és természettudományokat tanulta, egyetemi tanulmányai folyamán Wagner Rudolf megbizta általános állattani előadásainak megtartásával és későbben állatboncolástani tankönyvének befejezésével. 1847. Göttingában a zoologia és fiziologia magántanárává habilitálták, majd a fiziologiai tanszék mellett tanársegéd lett; 1850. a giesseni egyetemhez ment tanárnak s itt 1855. rendes tanárrá lépett elő- 1869. Lipcsében hivták meg a zoologia és zootomia tanárának. 1895. a titkos tanácsosi címet kapta, Lipcse város pedig díszpolgárrá választotta. Legfőképen az alsóbbrendü állatok tanulmányozásával foglalkozott. Ő különítette el a Coelenteratákat az Echinodermatáktól s emelte ezeket külön állatkörök rangjára. A Siphonophorákon végzett tanulmányai alapján megállapítja a polimorfizmus jelentőségét. Felfedezte a rovarpeték mikropiléjét, szűz szaporodását stb. Legelső és legtekintélyesebb specialistája a bélférgekre vonatkozó ismereteknek. Nevezetesebb művei: Beiträge zur Kenntniss wirbelloser Thiere (1847); Über Morphologie u. Verwandtschaftsbeziehungen wirbelloser Thiere (1848); Über den Polymorphismus d. Individuen oder die Erscheinung d. Arbeitstheilung in der Natur (1851); Vergleichende Anatomie und Physiologie (1852); Die Parasiten des Menschen und die von ihnen herrührenden Krankheiten (1863-70). Nitschével közösen kiadja a Zoologische Wandtafeln zum Gebrauch an Universitäten und Schulen címü rajzokat.
l. Fehérvérüség.
L. (növ.), l. Tőzike.
l. Fehérfolyás.