l. Leuca.
(Louéche), az ugyanily nevü járás székhelye Wallis svájci kantonban, 23 km.-nyire Sittentől, 753 m.-nyi magasban, a Rhône-völgyében vasút mellett, (1888) 1548 lak.; 7 km.-nyire tőle a Dala mellett, egy hegyüstben, a Gemmis és Torrenthorn sziklafalai közt van L. fürdő (Louéche-les-Bains) 625 lak., 20 gipsztermával (34-51 °C.), amelyeket makacs bőrbajok és reumatizmus ellen használnak. V. ö. Werra, Kurort Leukerbad (Luzern 1891).
(Leukasz, Santa Maura, Hagia Mavra, Levkasz), Kerkira vagy Korfu görög nomoszhoz tartozó Jóni-sziget az Artai-öböl D-i bejáratánál, 1200 m.-nyire a száraztól, amely keskeny csatornában Meganiszi és Kalamo szigetek terülnek el. L. területe 285 km2. ÉD-i irányban mészkő-hegyek vonulnak át rajta, amelyek közt a Meganorosz (1036 m.) és a Nomali (1143 m.) a legmagasabbak. D-i partján van a legmélyebb öble és e mellett a Ducato-fok, az ókoriak hires L.-i sziklája, amelyen Apollo temploma állott és amelyről évenként egy gonosztevőt a tengerbe taszítottak, hogy a sziget összes lakóinak bűneiért bűnhődjék. Mások, hogy szerelmi búbánatuktól megszabaduljanak, önkényt tették meg ez ugrást, ettől várván gyógyulást, de nagyobbára elvesztek. L. D-i és K-i felében termékeny völgyek terülnek el, amelyekben az olajfát és szőllőt termesztik. ÉK-i végében egy régi, középkori erősség, a Santa Maura állott és ennek közelében épült a főváros Amaxiki (l. o.) vagy Levkasz. V. ö. Partsch, Die Insel Leukas (Petermann Ergänzungsheft 1889).
l. Albino.
l. Leukadia.
l. Fehérvérüség.
Minyas leánya, aki denevérré, nővérei pedig (Alkithoe és Arsinoe) baglyokká változtak; mások szerint mind a hárman denevérekké változtak. L. Alkithoe.
(Leucippus), görög filozofus, Abderában szül., élt Kr. e. 510 körül. Némelyek szerint tanítója az eleáták iskolájához tartozó Parmenides volt, mások szerint pedig Zenótól v. Melissostól tanult. Nevét a régiek mindig tanítványa, Demokritos nevének kíséretében nevezik; iratai közül ránk egyik sem maradt. L. jelentősége abban áll, hogy ő az atomisztikus elmélet megalapítója. Az ő nézete szerint a világban két principium uralkodik: a teltség és az ür. Az előbbi érzékileg föl nem fogható, oszthatatlan, változatlan és áthatatlan, egyszerü testekből áll, és ezek az atomok; ez atomokat közök választják el és ez az ür. Az atomok minőségre nézve mind egyenlőek, de alakra nézve különböznek egymástól. Az atomok összetétele alkotja a látható tárgyakat; mivel az atomok különbözőkép, különböző arányokban tehetők össze, a belőlük származó testek is sokfélék. L. atomisztikus elméletét a hires Demokritos fejlesztette tovább.
v. leukovegyületek, azok az anyagok, melyek a festőanyagoknak redukciója révén keletkeznek; ezek a L. szintelenek és oxidálva ismét azon festőanyagokká alakíthatók át, amelyekből keletkeztek. Ilyen L. a trifenil-metan csoportnak (rosanilinek stb.) összes festőanyagai, továbbá az indigó, a metilen-kék, a szafranin stb. Redukcióra rendszerint a cink sósavval, az ónklorür vagy a kénammonium szolgál.
l. Vitiligo.