Gyula, francia tábornok, szül. Párisban 1823 dec. 13. Részt vett a krimi háboruban, az 1859-iki olasz hadjáratban és 1862-ben a mexikói expedicióban. 1870. a rajnai hadtesthez nevezték ki ezredesi rangban és Metz elestével német hadifogságba került. A béke megkötése után kiszabadulván, a kommün ellen harcolt, mire 1877-80. az École superieure de guerre élén működött. 1883. tábornok lett, 1885 jan. hadügyminiszter, de erről az állásról már jun. lemondott. 1888-ban pedig a hadsereg főfelügyelőjévé lőn. 1889 febr. 1. nyugalomba vonult. L több jeles hadászati művet irt: La réforme de l'armée (Páris 1871); Études de guerre (u. o. 1872); Tactuque (u. o. 1875;83, a5 köt.).
Fanni, kiváló német irónő, született Königsbergben 1811 márc. 24. izraelita szülőktől, meghl. Drezdában 1889 aug. 5. Miután 17 éves korában az evangelikus vallásra áttért, atyjával beutazta Német- és Franciaországot, 1845. pedig Olaszországot. 1846 óta főképen Berlinben élt, 1855. nőül ment Stahr Adolfhoz (l. o.), 1841-től kezdve, mely évben első irodalmi kisérlete (Der Stellvertreter, novella) megjelent, egészen életének utolsó éveig szakadatlanul művelte a regényt, elbeszélést és utirajzot. Kiváló tehetség, széleskörü műveltséggel, önálló fölfogásal, gazdag képzelettel, csak tulságosan irányzatos. Főbb művei: Kelemtine (1842); Jenny (1843); Eine Lebensfrage (1845): Italienisches Bilderbuch (1847); Diogena, Roman von Iduna Gräfin Hahn-Hahn, névtelenül megjelent szatirikus mű (1847); Prinz Louis Ferdinand (1849); Erinnerungen aus dem Jahre 1848 (1850); Reisetagebuch durch England und Schottland (1852); Wandlungen (1853); Deutsche Lebensbilder (1856); Meine Lebensgeschichte (6 kötet, 1861-63); Bunte Bilder (1862); Von Geschlecht zu Geschlecht (8 kötet, 1863-65); Osterbriefe für die Frauen (1863); Erzählungen (3 kötet, (1866-1868); Sommer und Winter am Genfer See (1869); Nella (1870); Die Erlöserin (1873); Benedikt (1874); Benvenuto (1875); Reisebriefe aus Italien, Deutschland und Frankreich (1880); Helmar (1880); Vater und Sohn (1881); Vom Sund zum Posilipp, Reisebriefe (1883); Stella (1884); Die Familie Darner (1887) stb. Válogatott művei: Gesammelte Werke (Berlin 1871-74, 12 köt.). Magyarul megjelent: L. Fanni levelei a nők munkaképesítéséről. Ford. Révay Sándor (Pest 1872.
1. Ádám Lajos gróf, svéd tábornok, szül. Kopenhága előtt a táborban 1659 ápr. 15., megh. 1719 febr. 12. Lundban és Upsalában, meg Vittenbergában és Rostockban tanult, majd bajor hadi szolgálatba lépett s mint lovaskapitány harcolt a törökök ellen Magyarországon. Azután a svéd segédcsapatokkal ezredesi rangban Hollandiába ment, de már 197. visszatért Svédországba, hol XII. Károly az Északi háboru kitörésekor egy ezredett bizott rá. Szerencsével harcolt az oroszok ellen, de 1708. a pultavai csata után kénytelen volt egész seregével kapitulálni. L. maga körülbelül 10 évig fogoly volt Oroszországban s bár Ulrika Eleonora trónraléptekor kinevezte őt birodalmi tanácsosává, még sem térhetett vissza Svédországba.
2. L. g. A. S., svéd gróf és diplomata. Jogot végzett és azután a diplomáciai pályára lépett. Miután mint követségi titkár több udvarnál működött, külügyi miniszterré tették. 1895 jul. 7. pedig Bécsbe nevezték ki követnek.
l. Löwenklau.
(ejtsd: ljuisz), Sussex angol grófság székehlye, Brightonközelében, az Ouse jobbpartján, több vasúti vonalmellett, (1891) 10.997 lak., mezőgazdasági gép-, bőr- és sörgyártással; egy régi kastély romjaival. 1264 május 14. Simon Leicester grófja itt fogta el III. Henriket.
György Henrik, angol filozofiai iró, szül. Londonban 1817 ápr. 17., megh. 1878 nov. 30. Eleinte kereskedő akart lenni, aztán orvostannal foglalkozott, végre a filozofia tanulmányára tért, két évig tanult Németországbanis (1838-39), s visszatérve hazájába igen élénk, széleskörü irodalmi tevékenységbe merült, irván novellákat, drámakritikákat, természettudományi dolgozatokat, politikai tanulmányokat stb. 1849-54. szerkesztette a Leader c. folyóiratot, 1865. megindította a híres Fortnightly Reviewt. Európai hirt főleg két műve szerzett neki: Goethe életrajza, mely angol nyelven 3 kiadást ért, német fordításban 15-öt, s melynek magyar fordítása (Szász Károlytól) is nagyon elterjedt hazánkban; továbbá a filozofia története Thalestől Comteig, mely hasonlókép számos kiadást ért és németre és magyarra (Bánóczi József) is fordíttatott. E műben Comte hivének vallja magát, abban az értelemben mint Littré, a francia filozofia szociális és vallás elméletét nem tévén magáévá. Mindkét művében nem annyira a kutatások mélységével és alaposságával tünik ki a szerző, mint szép, világos, könnyed, összefoglaló, az egészet tekintő előadásával; L. kitünő iró, igen világosan gondolkodó fő, egyetemes műveltségü, széles ismeretekkel rendelkező iró; mint természettudományi és lélektani iró is kiváló. Sea-side studies címü műve (németül: Naturstudien am Seestrand); Physiology of common life, Studies in animal life nem pusztán népszerüsítő munkák, tele vannak számos önálló érdekes megfigyelés és gondolkodás eredményeivel. Aristotle címü művében főleg Aristoteles természettudományi dolgozatainak összefüggő képét adja. Legkomolyabb művei az önálló kutatás terén: Problems of life and mind (1872-79, 3 kötet); The physical basis of mind (1877). Dramaturgiai művet is irt: On actors and the art of acting (1875) és néhány regényt meg drámát. Első szerencsétlen házassága után nőül vette Mary-Ann Evanst, aki George Eliot (l. o.) irói neve alatt vilkághirre tett szert. A m. tud. akadémiában, melynek kültagja volt, Szász Károly tartott emlékbeszédet (Budapest 1881).
1. Anatol, lengyel hisztorikus, szül. Prysovceben 1841. Lembergben tanult, s előbb itt, majd a krakói egyetemen tanárkodott, ahol jelenleg is az osztrák történelmet adja elő. Műve: Mieszko II. (1875); Wratislaw II. (1876); O Mieszku III. (1881); Historya Polski i Rusi (1884-88); Ein Blick indie Politik König Siegmunds gegen Polen während der Hussitenkriege (1886) stb.
2. L. János Leonidás, osztrák gépészmérnök és tanár, szül. Bécsben 1840 nov. 5-én. A zürichi műegyetemen tanult, melynek 1863-64. assizstense is volt Reuleaux mellett, s ekkor a rigai műegyetemre hivták meg a gépészmérnökség tanszékére. Innen Aachenbe, majd Drezdába ment, hol 1874 óta a műszaki főiskolának tanára. Leginkább a Civilingenieur folyóiratban megjelenő cikkei a gőzkalapácsok, gőzhajók, hajócsavarok stb. szerkezetét magyarázzák.
Jakab, tanár, szül. Budapesten 1828., megh. u. o. 1884 jul. 30. tanulmányait a pesti és bécsi műegyetemeken végezte. 1848. több társával vizsgálati fogságot szenvedett; 1848 után újra tanulmányainak láthatott és pedig a matematikát tanulmányozta különösen; tanulmányai végeztével nevelősködött, majd a kereskedelmi számtan tanára lett a bécsi kereskedelmi akadémián. 1870. a budapesti kereskedelmi akadémia igazgatói állására hivták meg. Az ő érdeme, hogy az intézetnyelve teljesen magyarrá lett.
1. Alfréd, porosz tábornok, szül. Münsterben 1831 jan. 4., a katonai pályára lépett és 1858. főhadnagy lett. Ezentul gyorsan emelkedett, részt vett 1864. a dánok elleni hadjáratban, 1866. az osztrák. 1870-71. pedig a francia háboruban. 1889. Strassburg kormányzója, 1890. gyalogsági tábornok, 1890 végén pedig a XV. hadtest parancsnoka lett. 1892. szembetegsége miatt nyugalomba vonult és jelenleg Görlitzben él.
2. L. Eduárd, porosz tábornok, szül. Münsterben 1829 febr. 22., az előbbinek bátyja. Részt vett a Dánia elleni háboruban, amidőn a pour le mérite érdemrendet kapta. Részt vett továbbá az 1866. és az 1870-71-iki háborukban. 1871. a táborkar főnöke lett. 1890. a tüzérségi tábornok címét kapta. Jelenleg a VI.hadtest parancsnoka.
József, német szinész, szül. Bécsben 1835 szept. 20. Eleintén kereskedelmi pályára készült, majd szinésznek állott be. 1855. a bécsi An der Wien-szinházban lépett föl, de megbukott és nagy nyomorusággal küzdve vándorolta be egész Ausztriát, mig végre Laube, a Burg-szinház igazgatója, három évre szerződtette. 1861. élethossziglan lőn szerződtetve. L. a természettől ugyannagy tehetséget nyert, de igénytelen külalakot s fátyolozott tompa hangot. Csak hosszas fáradságos tanulmányok után sikerült legyőznie kezdetben oly ügyetlen mozdulatait, ugyhogy mai nap intrigáns szerepekben ő az elsőrendü művész, kit Bécsben tul az egész művelt külföld olyannak ismert. Hazánk irodalmáért is nagy érdemeket szerzett külföldön, u. n. declamáció-estélyei által buzgón ismertetvén Petőfit, Aranyt, Tompát stb. A Petőfi-társaság tiszteletbeli tagja. - L. neje, Precheisen Olga, szintén a szini pályán működik, mint heroina.