(litterae commendatitiae), l. Békelevél.
(állat), l. Szitakötők.
(lat.) a. m. kis könyv a rómaiaknál keresetlevél: továbbá gúnyirat.
János, csákvári szabólegény, Bécsben 1853 febr. 18. merényletet követett el I. Ferenc József magyar király ellen s a koponya hátsó részét meg is sebezte. A merénylőt O'Donnel törzstiszt és Ettenreich mészáros gátolták meg tervében s fogták el, akit aztán febr. 26. akasztófán végeztek ki. Azon a helyen, hol a mrénylet elkövettetett, épült a Votivkirche. L. Bécs.
(dat.) a. m. könyv.
(Liber Pater is), az ókori rómaiaknál minden termékenység, különösen a gabonatermés és főleg a bor istene, akit ezért azonosítottak a görög Dionysosszal is; később a szabadság és az élvezetek istene lett, s nejével, Liberával együtt közösen tisztelték. Ünnepein (Liberalia a szüret alkalmával, rómában még márc. 17. is) a praetor urbanus a felnőtt ifjaknak a Kapitoliumon kiosztotta a férfitógát (toga libera).
(lat.) a. m. szabadíts meg; az énekes gyászmisét követő halotti szertartás. Nevét kezdetétől: Libera me Domine stb. nyerte. E szertartás a templom hajójában felállított gyászravatal (castrum doloris, katafalk, tumba) előtt megy végbe, imákból és a ravatalnak szentelt vizzel való meghintéséből és megfüstöléséből áll.
(olasz) a. m. szabad egyház szabad államban, a haldokló Camillo di Cavour gróf olasz államférfiu utolsó szavai, melyeket a szerzeteshez intézett, ki őt a vallás vigasztalásában részesítette. de már halála előttn harmadfél hónappal, 1861 márc. 27. is hangoztatta ezen egyházpolitikai jelszavát a parlamentben.
Liber (l. o.) római isten ünnepe.
(lat.) a. m. bőkezü, adakozó, átvitt értelemben szabadon gondolkodó, szabadelvü; liberalismus, szabadelvüség. Mint pártnév először Spanyolországban tünt fel. A Cadizban 1811-ben összegyült cortes többsége L.-nak nevezte magát ellentétben a servilisekkel. Az ott kidolgozott alkotmány igen nagy népszerüségnek örvendett Európa-szerte, és nagyon elősegítette a L. elnevezésnek általánossá válását.