(lat.) a. m. szabadság; igy nevezték II. Rákóczi Ferenc rézpénzeit, melyek a hátlapon PRO LIBERTATE feliratot viseltek. E szükségpénzek 1705-1707-ben verettek Nagybányán és Munkácson s X és XX polturát képviseltek. Ezeken kivül voltak 4 és 1 polturás darabok s egy denár, melyet csak mint próbaveretet ismerünk. Az ónodi országgyülés 1707 jun. 8. a rézpénzek értékét devalválta, a 10 polturásokat 4-re, a 20 polturásokat 8-ra, ugy hogy megfelelő számu darabok egy szűz Máriás-bélyeggel jelöltettek meg, a többiek pedig értéküket vesztették. V. ö. Thaly Kálmán, Libertások (Századok 1881. évf. 776.).
(franc.) a. m. szabadság, egyenlőség, testvériség; a francia forradalom jelmondata.
(franc., ejtsd: liberten) a. m. feslett életü, bujálkodó ember; libertinage, kicsapongás, léhaság.
(lat. libertini), az Apostolok történetében (6, 9) egy jeruzsálemi zsinagóga közület tagjai, akik István diakonus ellenségei voltak. - A reformáció korában L.-nak neveztek egy panteisztikus szektát, mely azt tanította hogy mindenben csak az isten lelke nyilatkozik meg. Ebből az alapdogmából azt a következtetést vonták le, hogy a jó és rossz közti különbség hiu képzelődés: tehát a keresztségben újjá született hivőnek mindent szabad cselekednie. E szekta főképviselői voltak: Coppin Lilleben (1529) s utána Quintin és Antoine Pocquet egész Franciaországban; Kálvin többször hevesen megtámadta e szektát, mely Franciaországban 1550 körül meg is szünt. Genfben ellenben, hol Kálvin ellenségeit nevezték L.-nak, egy időre kezükbe kerítették a hatalmat, de 1555. befolyásukat elvesztették és elszéledtek.
több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Floridában (2235 km2 ter., 1360 lak., Bristol székh.), Georgiában (1800 km2 ter., 10 650 lak., Hinesville székh.) és Texasban (4300 km2 ter., 5000 lak., L. székh.).
(lat.) a. m. szabad akarat.
(lat.), a lengyel országgyülési tagoknak ama joga, mellyel minden egyes tag tiltakozásával, (nie pozwalam) a határozathozatalt megakadályozhatta.
(Libethen), nagyközség Zólyom vármegye besztercebányai j.-ban (1891) 1779 tót lak., kik jelentékeny kádáripart űznek. Jelentékeny m. kir. vasércbányája és vasgyára van, melyek éves termése 30 000 q vasérc. 10 000 q nyers vas s 3000 q vasöntvény; a munkások száma 170; ezenkivül réz-, nikol- és kobaltércbánya is van itt. Van vasúti megállója, postahivatala és postatakarékpénztára. L. azelőtt szabad királyi város volt; királyi várossá 1382. lett és gazdag aranybányái miatt, melyek azonban tökéletesen kiapadtak, Zsigmondtól, Mátyástól és Ulászlótól, továbbá II. Lajos, I., II. és III. Ferdinándtól s I. Lipóttól különböző kiváltságokat nyert. L. 1876. rendezett tanácsu város lett, újabban nagyközséggé alakult.
(ásv.), bázikus rézfoszfát ([CuOH]CuPO4), rombos rendszerbeli hagymazöld vagy feketészöld oszlopos kristálykákban terem. K. 4., fs. 3,6-3,8; áttetsző, zsírfényü. Legelőször 1811. találták Libetbányán, innen kapta nevét (Breithaupt). Később Nischne-Tagilsk, Ullersreuth és Afrikában Loanda vidékén találták. Van olyan L. is, mely viztartalmu, ezt megkülönböztetésül pszeudolibethenit-nek nevezték.
Afrikának ókori neve, mellyel először Homernál találkozunk. Kezdetben L. alatt csak az Egyiptommal Ny-ra közvetlen határos területet, később egész É.-Afrikát, a Nil és Atlasz között értették; mig a déli tartományokat Etiopiának nevezték. Csak Eratosthenes foglalta össze L. gyüjtőnév alá az egész afrikai szárazföldet.