az illiriai partvidék neve az ókorban. Északon az Arsa (most Arsia) választotta el Istriától, délen a Titius (Kerka) Dalmáciától. L. tehát nagyjából megfelelt nyugati Horvátországnak és északi Dalmáciának, zordon hegyvidék volt, melynek lakói, a liburnok (l. lliria) gyorsan járó vitorlás hajóikkal (Liburnae naves) sokfelé eljártak és az egész föld kerekségét bekalandozták. Szomszédaiktól fenyegetve, már Kr. e. 176. a rómaiak karjaiba vetették magukat, akik viszont a liburnok hajóhadát nagy örömmel fogadták.
Cosmas (l. o.) prágai krónikástól fenmaradt ó-cseh legenda szerint a Premyslidák dinasztiájának alapítója. E monda szerint Kroknak, Wyssehrad urának volt leánya, s egyszersmind papnő és jósnő is; trónra jutva, bölcs törvényeket hozott, de a nép kényszerítette, hogy férjhez menjen, s ekkor Premysl nevü parasztot választott, kit követei szántás közben értek. A legenda szerint ő alapította Prága városát is.
(Libussin soud), a cseh-szlávok ősrégi költeményének reánk jutott töredéke, mely a régi szlávoknak, a IX. sz. előttin időbeli, jogfejlődésére vet érdekes világot.
a latin licentiatus (l. o.) rövidítése.
politikai község Szerém vmegye mitrovicai j.-ban (1891) 1428 horvát lak., vasúti állomással és táviróhivatallal. A községet a XV. sz.-ból a Likából eredt 24 család alapította. Ma leginkább marhatenyésztést űz.
v. Alacata, kikötőváros Girgenti (ettől 45 km.-nyire) sziciliai tartományban, a Salso torkolatánál, vasút mellett, (1881) 17 565 lak., kén-, besózott hal- és tésztakereskedéssel, halászattal. A tengerbe kinyuló sziklán régi erősség áll.
(lat.) a. m. szabadság, engedély, melyet valaki magának vesz, innen L. concionandi, a prédikálhatás engedélye; L. docendi, engedély arra, hogy valaki taníthason, különösen pedig egyetemeken fölolvasást tartson; L. poetica, költői szabadság. Imparlance lat. L. loquendi, az angol jogban a védelem előterjesztésére nyitva álló idő (time to plead); a biróság által az ellenfél beleegyezése nélkül engedélyezett halasztás.
(lat.) volt a középkori egyetemeken az, aki bizonyos vizsgálatok kiállása után a tanításra engedélyt (licentia docendi) kapott, noha a doktori rangfokozatot, mely nagy költséggel járt, nem szerezte meg. A L.-t megelőző rangfokozat a baccalaureus (l. o.) volt. Most már a L. csak a teologiai fakultásnál van meg, ahol a habilitációt a L. vizsgálat adja meg, mig a többi fakultásoknál a venia legendi csak a doktori rangfokozat, vagy különös vizsgálatok után adatik meg.
(lat.) a. m. szabad, tessék.
(gör. lykeion), az Athénben virágzott három régi gimnázium egyike, mely az Apollon Lykeiosnak (innen neve) Ilissus hegyén álló temploma és szentelt berke közelében volt; ittmagyarázta Aristoteles a bölcsészetét, s itt tanítottak a peripatetikusok is. Az elnevezést a rómaiak is átvették és L.-nak nevezték, p. a Cicero Tusculanumában és a Hadrián császárvillájában fennálló hasonló intézeteket. A középkorban L.-ok voltak azon magasabb iskolák, melyekben Aristoteles tanait magyarázták. Jelenleg közönségesen minden felsőbb iskola (franc. lycée, ol. liceo, ném. lyceum), melyben a tanulók az egyetemre előkészülnek; nálunk különösen azon magasabb humanisztikus tanintézetek, melyek bölcsészeti tanfolyammal is birnak. L. még Szabad liceum.