1. egykori hercegség a Rajna balpartján a Nahe, Blies és Glan között. 1816. a bécsi kongresszus a szász-koburg-gothai hercegnek juttatta, aki 1819. hercegséggé tette, 1834. azonban 520 000 márka évi díjért Poroszországnak visszaadta- 1835 óta Trier kerület St. Vendel járását alkotja. - 2. L., falu Potsdam porosz kerületben, Berlin tőszomszédságában, (1890) 17 267, a szomszédos Friedrichsfeldét is beleszámítva, 22 770 lak.
Kornél, orvos született Szegeden 1848-ban. Gimnáziumi tanulmányiat szülővárosában Szegeden, továbbá Pesten és Pozsonyban, orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Speciális szakmájával, a fülgyógyászattal, külföldön két évig foglalkozott. 1878. telepedett le Budapesten mint fülorvos. 1883. képesítették a fülgyógyászat magántanárává. Ugyanez évben több kartárssal együtt alapította a poliklinikát, melynek 15 évig volt vezértitkára; 1891. a poliklinika igazgatójának választotta. 1895. a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbizásából ismét tanulmányutat tett a külföldön. 1874 óta élénk tevékenységet fejt ki számos önálló dolgozatokban, tudományos és népszerü előadásokban, elméleti és gyakorlati fülgyógyászati munkák ismertetésében, melyek magyarul, németül és franciául jelentek meg. 1895. a király a Fernc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
Kristóf György, német fizikus, szül. Ober-Ramstadtban (Darmstadt mellett) 1742 jul. 1., megh. Göttingában 1799 febr. 24. Darmstadtban, később pedig Göttingában tanult. 1770. a göttingai egyetemen rendkivüli, 1775. pedig rendes tanári állást nyert. L. két ízben tartózkodott hosszabb ideig Angolországban, hol a tudós körökben nagyon szives fogadtatásban részesült. Londonból való második viszsatérése után Göttingában élt haláláig. L. különösen az elektromosságra vonatkozó kisérletekkel foglalkozott, fölfedezte és megvizsgálta a róla elnevezett elektromos poralakokat, melyek az elektromos gyántalepényen keletkeznek, ha azt valamilyen porral behintjük. L.-től származik az elektromosságnak pozitiv és negativ elnevezése is. L. igen sokféle munkát irt, melyek közül megemlítendők: Betrachtungen über einige Methoden, eine gewisse Schwierigkeit in der Berechnung der Wahrscheinlichkeit beim Spiele zu heben (Göttinga 1770); Super nova methodo notum ac naturam fluidi electrici investigandi (két értekezés, Nova Comment., u. o. VIII. 1777, et Comment., u. o. I. 1778); Beobacht, der Magnetnadel am Harz (Bergbaukunde II.); Nikolaus Copernicus (életrajz, Pantheon der Deutschen, 3. rész, Lipcse 1800). Továbbá több értekezése jelent meg a Göttinger Taschenkalender-ben. Ezenkivül sok szatirikus iratot adott ki, köztül a Swift modorában irt Reise nach Laputa. Kisebb iratai, valamint levelezése összegyüjtve 9 kötetben jelent meg.
Frigyes Ákost, francia ref. teologus, szül. Strassburgban 1832 márc. 21. Tanult szülővárosán kivül Párisban és Németország egyetemein is. 1864. Strassburgban, majd 1877. Párisban lett a francia protestáns teologiai fakultás tagja, s az intézet dékánja. Kiadta, mint legnevezetesebb művét, a neve alatt ismert francia református teologiai enciklopédiát: Encyclipédie des sciences religieuses (Páris 1877-82, 13 kötet). Egyéb művei: La théologie de G. E. Lessing (1854); Étude sur le principe du protestantisme d'apres la théologie allemande contemporaine (1871); Sermons (1867); L'Alsace en deuil (1857); Histoire des idées religieuses en Allemagne depuis la milieu du dix-huitiemesiecle jusqu'a nos jours (1873, 3. köt.).
(elektromos porábrák) keletkeznek, ha a szigetelő lemezre, p. gyánta- v. ebonitlapra vezetőn át elektromosságot bocsátunk s a lapot azután korpafűmag-liszttel, kénvirággal, v. miniumporral behintjük. Ha alapra vezetett elektromosság pozitiv, a keletkező ábra csillagos szerkezetü, elágazó sugarakkal, mig a negativ elektromosság esetében kisebb területü, köralaku foltok keletkeznek. Lichtenberg, ki az ábrákat először észlelte, kis fémcsövet helyezett a gyántalapra s azon keresztül engedte az elektromos szikrát a lapra. Az ábra láthatósága onnan van, hogy a por, melyet a lapra hintünk, a rázás folytán elektromos lesz és a gyántalap azon részeire rakódik, melyek vele ellenkező elektromosságuka. A kénpor vászonzacskóból kizárva, negativ, a minium pozitiv elektromosságuvá lesz s ha a két anyag keverékét hintjük a lapra, sárga és vörös árnyalatu rajzok keletkeznek. A L.-féle ábrák előállítását Antolik Károly nagy tökéletességre vitte az által, hogy az egyik oldalon ónlemezzel bevont üveglapra két fémcsúcson át lejdai palackot sütött ki s a lapra azután kénminiumpor keverékét hintette. Gothard Jenő fotográfiai száraz lemezeken idézett elő igen szép rajzokat. (V. o. Természettudományi Közlöny 1882. és 1888-ik évfolyamát.) Az ábrák keletkezését a vezeték körüli levegő sajátságos mozgásából magyarázzák. V. ö. Kuhn, Über die Lichtenbergischen Figuren.
az ugyanily nevü járás székhelye a Felső-Frank bajorországi kerületben a Majna és vasút mellett, (1890) 2959 lak., kosárfonással, enyv- és sörgyártással. Közelében van a Vierzehnheiligen búcsujáróhely.
Ede, osztrák festő, szül. Bécsben 1833 nov. 18. Az ottani akadémián Ender Tamásnak és Steinfeldnek volt tanítványa, 1857. és 1858. Düsseldorfban élt és főleg Lessing irányát követte, majd visszatérve Bécsbe, mint hadnagy vett részt az 1859-iki hadjáratban. 1871. tanítója, 1872. tanára lett a tájképfestésnek a bécsi művészeti akadémián. Tájképei nagyrészt az alsó-ausztriai hegységből ábrázolnak egyes festői részleteket, erdei és mocsári tájakat Lundenburg környékéről, részleteket a bajor hegyekből. Legsikerültebb képei: Iffingeni részlet (1854); Lundenburgi motivum (bécsi művészeti muzeum); Pitten, Alsó-Ausztriában; A Duna Weisselfelsnél; a Quarnero; Az Etna csúcsa; A Schlern dolomitcsoportja Bozennél (bécsi egyetem); Az isztriai tengerparton stb.
Neu-Toggenburg járás székhelye St. Gallen (ettől 25 km.-nyire) svájci kantonban, a Thur jobbpartján, vasút mellett, (1888) 1859 lak., pamutfonással és szövéssel.
Ferenc, felszentelt püspök, káptalani nagyprépost, szül. Kalocsán 1825., meghalt 1895 jan. 26. A gimnázium 6 osztályát Kalocsán végezte, felvétetvén a kalocsai papnövendékek közé, filozofiára Egerbe küldetett. A teologiát a kalocsai érseki liceumban végezvén el, 1848. pappá szentelték. Káplán volt Kalocsán, 1852. Baján gimnáziumi hittanár, 1853. érseki ceremoniárius, később titkár, 1860. kalocsai kanonok, egyúttal egyházmegyei főtanfelügyelő. Ez időtől kezdve gyorsan haladt a főkáptalani méltóság fokozatain; apát (1867); bácsi főesperes, zsinati vizsgáló, általános helynök (1876) papneveldei igazgató, 1879. választott driveszti püspök, 1881. tipázai felszentelt püspök, egyben a testben gyöngülő Haynald bibornokérseknek in pontificalibus suffraganeusa. 1888. főkáptalani nagyprépost. L. hosszu életén keresztül leginkáb a jótékonyságnak élt, legnagyobb örömét abban lelte, ha a szegényekkel jót tehetett. Jövedelmét, amint kézhez kapta, ugy mindjárt szét is osztotta a legkülönfélébb jótékony célokra.
város Zwickau szász kerületi kapitányságban, a Rödlitz és vasút mellett, (1890) 5873 lak., pamutszövéssel, fehérítéssel és papirmalommal.