1. Jónás Laurits Edemil norvég iró, szül. Ekerben 1833 nov. 6. Björnson iskolájából került ki és emelkedett föl mestere mellé. Harminchét éves volt már, amikor első elbeszélése Den Fremsynte (A jós) megjelent. A művet a kritika és a közönség egyaránt nagy elismeréssel fogadta; mesterműve, amely egyszerre hiressé tette nevét, a Livsslaven c. regénye, melyet még ugyanazon évben (1883) Familien paa Gilje követett. L. regényeiben a finom pszichologia művésziesen egyesül a valódi realizmussal; apróbb elbeszéléseit a népéletből veszi; ezeknek élénksége és naiv humora kölcsönöz magasabb becset. Számos regényei közül megemlítjük még: Faustina Strozzi; Thomas Ross; Adam Schrader; Grabows Kat; Gaa paa; En Malström; Maisa Jons stb., melyek közül néhány magyar fordításban is megjelent.
2. L. Sophus, norvég származásu, de jelenleg Németországban működő matematikus, született Nordfjordridban (Bergen tartományban) 1842 dec. 17. Atyja lelkész volt.Matematikát Kristianiában tanult, azután egy ideig mint tanár működött; 1869 és 1870. pedig Berlinben és Párisban folytatta tanulmányait. Hazatérte után a kristianiai egyetemen habilitált s annak tanárává lett. 18786 óta a lipcsei egyetemen a geometria tanára. Ő alapította meg a folytonos transzformáció-csoportok elméletét s vezette be ebben az infinitézimál transzformációk (l. o.) és érintési transzformációk (l. o.) fontos fogalmait. A csoportelméletről és annak a geometriára és a differenciál-egyenletek (l. o.) integrálására való alkalmazásáról irt számos értekezései részben norvég nyelven, részben németül (főleg a Mathematische Annalen-ben s a lipcsei tudós társaság Berichte-iben) jelentek meg. Jelenleg több lipcsei kollégájának segítségével terjedelmes vizsgálatainak összefüggő feldolgozásával foglalkozik. Eddig a következő művei jelentek meg: Theorie der Transformationsgruppen (Engel közreműködésével, 3 kötet, Lipcse 1888-1893); Geometrie der Berührungstransformationen (Scheffers közreműködésével, I. kötet, u. o. 1895); Sylowval 1881. ő rendezte sajtó alá Abel (l. o.) műveit.
l. város Liegnitz porosz kerületben, a Schwarzbach és vasút mellett, (1890) 5036 lak., vászonszövéssel, lenfonással és üveggyárral. - 2. L. (Deutsch-L.), község Schönberg morva kerületi kapitányságban, a Gesenke egyik völgyében, az Odera forrása közelében, vasút mellett, (1890) 4763 lak, vászonszövéssel és lenfonással.
Gyula, a keszthelyi Georgicon tanára, 1806 okt. prorektor, állatorvos és tanárhelyettes, két évre rá a természettan és állatgyógyászat rendes tanára, a lovásziskola inspektora s a lóismeret előadója lett. A Georgiconban 1818 áprilisig maradt, mire az ezen évben keletkező magyaróvári hercegi gazd. tanintézethez mint igazgató-tanár meghivatván, Magyar-Óvárra költözött, de itt csak 1819 márciusig maradt s innét ismét visszatért Keszthelyre a Georgiconhoz, hol azontul a természetrajzot, az állatgyógyászatot s rövid ideig a technologiát adta elő. 18 évi tanároskodása közben 9 éven keresztül az archoni tisztséget is viselte, a keszthelyi liceumban pedig a természettant tanította és annak hosszabb ideig igazgatója volt. Az 1824-25. tanév befejezése után a Georgicontól megvált és mint Esterházy herceg uradalmainak állatorvosa halt meg. L. ritka tudományos képzettségü és kitünő tanár hirét hagyta hátra, orvos és bölcsészettudor, tudományos akadémiák és társulatok rendes, levelező és tiszteletbeli tagja volt. V. ö. Deininger, Keszthelyi gazd. tanint. évkönyve (1885).
a Visztula mellékfolyója.
község Karolinenthal (ettől 3 km.-nyire) cseh kerületi kapitányságban, a Rokytnitz patak és a Moldva összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 12 536 lak., mekanikai szövőszékekkel, bőrgyártással és festéssel, sör- és gépgyártással, olajfinomítókkal.
Adolf, osztrák kémikus, szül. Bécsben 1836 dec. 3. Tanulmányainak befejezése után előbb Palermoóban, később Grazban egyetemi tanár volt, honnan a bécsi tud. egyetemre a kémia rendes tanárának hivták meg. A különféle szakfolyóiratokban számos tudományos dolgozata jelent meg a tejcukorról, a primer alkoholokról, a karbonsavakról, zsírsavakról és a vajsav izomer vegyületeiről stb.
(Hodkovice), város Reichenberg (ettől 14 km.-nyire) csehkerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 3123 lak., vászon- és pamutszövéssel, gyapjuszövéssel és festéssel, likőr- és pálinkaégetéssel, műmalommal, 1866 jun. 25-én poroszok és osztrákok közt kisebb ütközet volt.
falu Szász-Meiningen német fejedelemségben, 28 km.-nyire Meiningentől, vasút mellett, (1890) 1230 lak., vastartalmu ásványvizforrással, fürdőkkel (1893). 2042 fürdővendég). A szép fekvésü faluból számos kirándulást tesznek a Türingiai-erdő szép részeibe. V. ö. Preller, Türingens Bäder (1888).
(Dobrouc Dolní), község Landskron (ettől 15 km.-nyire) cseh kerületi kapitányságban, a Stille Adler és vasút mellett, (1890) 2666 lak.
az ugyanily nevü járás székhelye Merseburt (ettől 98 km.-nyire) porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 3011 lak.