Lienz

az ugyanily nevü tiroli kerületi kapitányság székhelye, az Isel és Dráva összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 3603 lak., gót plébániatemplommal (XIII. sz.), egy XVI. századbeli kastéllyal, a Lieburggal, amely most a hatóságok hivatalos helyiségéül szolgál. L. kedvelt nyári tartózkodó hely és kinduló pontja számos kirándulásnak a Magas-Tauern csúcsára, a Grossglocknerre, Grossvenedigerre stb. Ny-ra L.-tól áttöri a Dráva a 13 km. hosszu L.-i Klauset, amelyet 1809. a tiroliak sikeresen védelmeztek a franciák és bajorok ellen.

Lier

belga város, l. Lierre.

Lier

Adolf, német festő, szül. Herrenhutban 1826 máj. 21., megh. Brixenben 1882 szept. 30. Zittauban mint kőművesinas kezdte pályáját, azután a drezdai építészeti iskolában tanult, de 1849. Münchenben a festészetre adta magát és Zimmermann tanítványa lett. 1861. rövidebb, 1864. hosszabb időre Párisba ment: Dupré Gyula hatása alá került, ellátogatott Barbizonban is. 1865. Angolországban tartózkodott, azután Münchenben telepedett le, ahol 1869-73. a tájképfestés tanára volt. Legsikerültebb képei: Holdvilágos éj az Oise partján (drezdai képtár); Schleissheimi csatorna; Müncheni országút esőben; Őszi táj, hazatérő csordával; A tölgyesben; Est az Isar mellett (berlini nemzeti képtár); A Starnbergi-tó; Tó a paugi országút mellett; A freisingi mocsár Dachau mellett; A Theresienwiese (müncheni új képtár); Naplemente a skót tengerparton (stuttgarti kir. képtár).

Lierre

(Lier), város Antwerpen belga tartományban, 13 km.-nyire Malinestól, a Kis- és NagyűNethe összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 20 133 lak., selyem-, pamutszövéssel, csipkekészítéssel, vászonfehérítőkkel, jelentékeny sörgyártással, rézhangszerkészítéssel. Mivel a Scheldén nagyobb hajók is feljöhetnek a városig, kereskedelmi forgalma is jelentékeny. A Saint Gommaire-templom a XV. sz.-ból szép üvegfestményekkel és oltárképekkel. Szép Fülök és Orült Janka itt tartották esküvőjüket. Erődítményeit 1784. II. József romboltatta le.

Liesganig

József, jezsuita, szül. Grazban 1719 febr. 12., megh. Lembergben 1799. Változatos papi és tanári tevékenységéből (1742. a matematika segédtanára volt Grazban, 1749. német hitszónok Komáromban, 1773-ig a bécsi csillagda igazgatója) legfontosabb az Ausztriában és Magyarországon eszközölt fokmérése. Amott Seyring és Glinzendorf között, továbbá Neustadt és Neunkirchen között mért egy 6387,86, illetve 6410,90 bécsi öl, itt a nagy római sánc közelében egy 4091,45 és Szeged táján Kis-Telek mellett egy 2778,73 bécsi öl hosszu háromszögelési alapot. Az osztrák fokmérés eredménye, hogy 48° 13´ szélesség alatt 1° = 57, 086 toise; a magyaré, hogy 45° 47´ szélesség alatt a meridiánfok hossza 56 881 toise. Mindkét mérés azonban Zach szerint meglehetősen hibás.

Leising

falu Hietzing alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, 12 km.-nyire Bécstől, vasút mellett, (1890) 5455 lak., gyertya- és szappangyártással, vas- és rézedénykészítéssel, kémiai- és sörgyárral.

Liestal

az ugyanily nevü járás székhelye Basel vidéke svájci kantonba, az Ergolz balpartján, vasút mellett, (1888) 4927 lak., vasöntéssel, selyemszövéssel, festékgyártással; környékén vannak Bienenberg, Schauenburg és Bubendorf fürdők.

Lieszkó

(Morva-), kisközség Trencsén vármegye trencséni j.-ban, (1891) 3599 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Lietava

község, l. Ljetava.

Lieue

(ejtsd: liő), régi francia hosszmérték. Négyféle volt: 1. L. commune vagy közönséges L., az egyenlítő l fokának 25-öd része = 0,6 földrajzi mérföld = 4452,26 m. 2. L. moyenne v. közép L. melyből 222/9 képezett egy egyenlítő-fokot, tehát = 5008,80 m. 3. L. marine vagy tengeri L., az egyenlítő 1 fokának 20-ad része = 5565,33 m. = 3 mille marine (tengeri mérföld). 4. L. de poste v. posta-L., melyből 281/2 képezett egy egyenlítőfokot, tehát = 3898 073 m. = 2000 toise = 2 mille de poste (postamérföld). Az új L. = 10 km., ebből 11,11 egy equatorfok.


Kezdőlap

˙