latin állatnevek után Liljeborg Vilmos upsalai tanár nevének rövidítése. Főként a rákokról irt.
latin növénynevek mellett Liljeblad svéd botanikus (megh. 1815., ápr. 1.) nevének rövidítése. Több értekezést irt Svédország flórájáról.
Bruno, svéd festő, szül. Upsalában 1860 máj. 14. A stockholmi művészeti akadémián tanult, de főleg utazásai közben képezte ki magát az északi állatvilág elsőrendü ábrázolójává. Részint komoly, részint humoros jellegü kompozicióiban az állatok életvilágát találó hűséggel festi. Képei közül több van a stockholmi s a német muzeumokban. Gyönyörü díszmunkája, Fran Skog och Mark (Erdőn-mezőn, 1891) legjobban feltünteti eredeti tehetségét.
Stockholm (l. o.) külvárosa.
Csokonai (l.o.) ideálja.
(ejtsd: lil). Nord francia département fővárosa és első rendü erősség a Deule csatornázott ágaitól öntözött termékeny síkságon, 11 km.-nyire a belga határtól, 7 vasúti vonal találkozásánál, (1891) Loos és La Madeleine külvárosát is beleszámítva 218 824 lak. L. a francia iparos városok között az első helyek egyikét foglalja el; legjelentékenyebb a len- és kenderipar, mellyel mintegy 80 gyár foglalkozik, mintegy 6000 munkást foglalkoztatván; csak a vászoncérnafonás hanyatlott alá és mig azelőtt 15 000 munkást foglalkoztatott, ma alig kiván többet 3000-nél. Nagyon jelentékeny a pamutipar is, mintegy 60 gyárral; a tüllkészítés már alig foglalkoztat 2000 munkást: ellenben jelentékeny a fehérítők és kelmefestők; olajpréselő és finomító gyár van 20; a gép- és vasgyárak számosak; vannak még szesz-, cukor-, cikoria-, szappan-, papir-, lakkgyárai és mesterséges virágokat előállító műhelyei. A forgalom igen jelentékeny a saját termelésü gyártmányaiban, kávéban, vajban, szénben stb. A forgalom előmozdítására igen jelentékeny hatással vannak a Deule csatornái. L. tudományos és kulturális intézetekben gazdag; ilyenek: a kat. egyetem 5 fakultással és 56 docenssel, az állami egyetem 4 fakultással, 78 docenssel és 1118 hallgatóval: a festő- és rajziskola; a zenekonzervatorium; történelmi, meteorologiai bizottság, földrajzi, természettudományi, műépítői és orvosi társaság; különösen érdekesek a muzeumai; a képtárban a legkiválóbb flamand mesterek (Van Dyck, Jordaens, Rubens, Stuerbouts stb.) vannak képviselve; a Vicar-muzeumban az olasz festőktől megbecsülhetetlen rajzok, a többi közt Rafaeltól is láthatók; a 75 000 kötetből álló könyvtárnak nincsenek különös érdekességei. Az újabb részeiben széles, régibb részeiben szűkebb utcákból álló L. legjelentékenyebb épületei: az 1855. megkezdett Notre-Dame de la Treille székesegyház; a XIII. századból való szt. Móric-templom, amelynek homlokzata egészen modern. A profán épületek közt a kiválóbbak: a III. Napoleon idejében épült prefektura, a városháza, ez a Ribour-palotának, a flandriai grófok egykori palotájának helyén áll, amelynek egyik termét máig is megőrizték érdekes fafaragványaival; továbbá a Julien Destré tervei szerint készített börze, amelynek homlokzata előtt az 1792-iki győzelem elékére felállított szobor áll. L. az újabban épített erősségei által elsőrendü vár lett, amelynek külső kerülete 80 km. É-onvannak Ver-Galant és Bondues, Ny-on Premesques és Englos (5-6 km.-nyire), K-en a Mons-en-Baroeul erőd és a Camp francais ágyuüteg. L. nem nagyon régi város. A Deule két ága között épült először az Ile nevü vára a flandriai grófoknak és e körül keletkezett a város, amelyet 1030. erősítettek meg. A flandriai grófok birtokából 1383. a burgundiai grófok birtokába került és Jó Fülöp székhelyévé tette; Burgundiával együtt ezután a Habsburgoké lett. 1667. XIV. Lajos elfoglalta és Vauban által megerősítette; 1708. Eugen szavójai herceg a franciáktól ismét elfoglalta, de az utrechti béke nekik ismét visszaadta. 1792. az osztrákok sikertelenül ostromolták. 1802. lett Nord département fővárosává. V. ö. Van Hende, Hist, de L. (1875).
város, Seine-Inférieure francia départementban, 31 km.-nyire Havretól a L- és Bolbec összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 6500 lak., pamutiparral; 1517-ből való szép templommal és egy XIII. századbeli erősség romjaival. Az ókorban Juliobona volt a neve; a római korból 150 m. hosszu szinháznak és egy fürdőnek romjai máig is fenmaradtak.
(ejtsd: liler), város Pas-de-Calais francia départementban, 12 km.-nyire Béthunetől, a Lawe és vasút mellett, (1891) 7609 lak., jelentékeny cipőgyártással és kivitellel, kötélgyártással, agyagedény-készítéssel - olajprésekkel és ecetgyárral.
l. Liliput.
János, l. Lyly.