(lat.) l. Meztelen csigák.
a Rio Negro (l. o.) mellékfolyója Patagoniában.
város Zwickau szászországi kapitányságban, 12 km.-nyire Chemnitztől, vasút mellett, (1890) 11 834 lak., igen jelentékeny pamut- és selyemharisnyakötéssel és harisnyaexporttal, fehérítőkkel, kelmefestőkkel, tricotszövéssel.
1. egykori hercegség a Németalföldeken, amely jelenleg Belgium és Hollandia közt van megosztva. Rajta Caesar idejében az eburonok laktak. A középkorban mint grófság az által keletkezett, hogy Frigyes (meghalt 1065.), első lotaringiai herceg, leányának, Juditnak férjhez menetele alkalmával Waleranhoz, Arlon grófjához örökös birtokai egy részét átengedte. Waleran építtette L. várát. Ennek utódját, Henriket (megh. 1119.) IV. Henrik német császár hercegi rangra emelte. IV. Waleran halála után (1279) leánya Ermingarde (megh. 1282.) örökölte L.-ot és midőn ez is meghalt, Gelderni I. Reinold és VI. Adolf bergi gróf, Waleran unokaöccse léptek föl örökösödési igénnyel. Ez utóbbi azonban csakhamar lemondott jogairól I. János brabanti herceg javára, aki Reinoldot és szövetségeseit a Wöringen melletti csatában legyőzvén, L.-ot Brabanttal egyesítette. Brabanttal együtt azután a burgundi hercegekre és Máriával együtt a Habsburgokra szállott. A vesztfáli béke ketté osztotta; Hollandia kapta Daelhem és Falkenberg grófságokat, többi része Spanyolországnál maradt, s 1795 után a francia uralom alatt Ourthe és Meuse-Inférieure départementokra oszlott. 1815. visszakapta nevét. Az 1830-iki belga forradalom ismét két részre szkította és az 1839 ápril 19-iki szerződés értelmében Hollandia csak a Maas balpartján fekvő részt tartotta meg. - 2. L., tartomány Belgiumban Hollandia, Lüttich, Brabant és Antwerpen között 2412 km2 területtel, (1892) 225 000, 1 km2 -re 93 lak. Az egésztartomány egészen sík; nagyobbára a Campineba esik, amelynek már csak csekély része terméketlen. A Schelde vizkörnyékéhez tartozik a Demer, a Maashoz a Geer. A lakosság főfoglalkozása a földmivelés és állattenyésztés: iparral és kereskedésel csak 18% foglalkozik. Hasselt és Lommel közelében limonitot, a Saint-Pierre nevü dombban nagy mennyiségü épületkövet bányásznak.Fontosak a Zuid-, Willems- és a Campine-csatorna. Járások: Hasselt, Tongres és Maeseyck. Fővárosa Hasselt. - 3. L., hollandi tartomány Geldern, É.-Brabant, Belgium és Poroszország közt, 2204 km2 területtel (1892) 261 853, 1 km2-re 119 lak. D-i részében dombos, ebben szenet is bányásznak; a legmagasabb domb az Ubachsberg (210 m.). Folyója a belga határon a Maas, amely itt veszi föla Geulet, Geelent, Geert és Neert. Kis tavai 570 ha.-nyi felületet borítanak. D-i része igen termékeny; ellenben ÉNy-i része, az ugynevezett Peel, mocsáros és megművelésre nem alkalmas. Járásai: Maestricht és Ruremonde. Fővárosa Maestricht. - 4. L. (Dolhain-L.), város Lüttich belga tartományban, 8 km-nyire Vervierstől, a Vesdre és vasút mellett, (1890) 5772 lak. L. két külön részből áll; a síkságon van Dolhain, nagy posztógyárakkal és vaskohókkal; a felső városban, amely jóval kisebb, egy meredek dombon láthatók a régi L. vár romjai. A L.-i sajtot itt és Herveben készítik. A régi L.-ot 1675. egészen földúlták. - 5. L. (L. an der Lahn), az ugyanily nevü járásnak és püspöknek székhelye Wiesbaden porosz kerületben, a Lahn és vasút mellett, (1890) 6866 lak., vasúti felszerelések gyártásával, dohány-, gép- és sörgyárral, jelentékeny agyagedénykészítéssel; egy 7 tornyu dommal, amely az átmeneti építészeti stilusban készült templomok közt egyike Németországban a legjelentékenyebbeknek. - 6. L. an der Lenne. 1. Hohenlimburg.
l. Fasti Limpurgenses.
a legismeretesebb és leggyakoribb lágy sajt, melyet eredetileg csak Belgiumban készítettek, de most mrá mindenütt készítik, ahol tejgazdasággal foglalkoznak. A L. kövér-, félkövér vagy sovány, téglaalaku s 1/2-1 kg. nehéz; 100 lig. friss tejből 12-13 kg. kövér L.-ot nyernek, mely néhány hét alatt érik meg, s ha idejében nem fogyasztják el, igen bűzös lesz és csakhamar szétfoly.
(ásv.), magmabazalt, l. Bazalt.
(lat.) a. m. határ, a kat. egyház tanítása szerint tartózkodási helye azoknak, kik, bár személyes bűnük nincsen, a mennyországra nem méltók. A L. az alvilághoz tartozik ugyan, de annak határán (limbus), közel az örök élet boldogságához és világosságához. Kétféle L.-t különböztetünk meg; L. patrum, ebben tartózkodtak az eredeti bűn miatt az ószövetségi szent emberek, mig őket Krisztus onnan ki nem szabadította, és L. pueronum, a meg nem keresztelt gyermekek tartózkodási helye. - L., a szögmérő műszereknek az az alkatrésze, melyre a vizsintes fokbeosztás van vésve. - L. a botanikában, l. Karima.
(ejtsd: Lajmhauz), London (l. o.) egyik része a Themse balpartján, (1891) 57 599 lak.
Fabr. (állat), a nappali lepkék csoportjába tartozó lepkenem fogazott hátsó szárnyakkal; szárnyai fölül feketések fehéres foltsávokkal, alul barnák v. sárgásbarnák; hernyói tüskések, fejük kétcsúcsu: kitelelnek, májusban és juniusban bábozódnak be. Fajai hazánkban is élnke.