(gör.) az ó-görög matematikusok által használt hangközi elnevezés, mely felette csekéy különbözeténél fogva a mai gyakorlati zenerendszerben már nem érvényesül, de azért elméletben létezőnek tekintendő, s nagy fontosságu szerepet játszik.
felső folyásában Linth, az Aare jobboldali, 141 km hosszu mellékfolyója; Glarus svájci kantonban, a Tödin eredő Sand- és Stäfelbach, meg a Kisten-hegyen fakadó Limmernbach összefolyásából keletkezik, melyek a Pantenbrückénél egyesülnek és É-felé folynak, öntözik a festői Linth-völgyet, fölveszik a Sernfet, későbben a Klönt. Azelőtt a L. Näfelstől Ziegelbrücke felé folyt és a Maggal egyesült, környékét gyakran elöntvén. Az 1809-1816 -ig épített Linth-csatorna azonban jelenleg egyenesen a Wallenstadti-tóba és innen a Zürichi-tóba vezeti, ami által 10 000 hektárnyi terület lett termékennyé. A Linth a Zürichi-tóból kifolyván, fölveszi a L. nevet, ÉNy-nak folyik, fölveszi a Sihlt, elfolyik Badennél és Turginál, Brugg közelében torkollik. Vizkörnyéke 2414 km2, amiből 45 km2 esik a glecserekre.
a. m. agyagos kőzet, p. agyag, kaolin, lösz stb.
vagy limnaszok (gör.) a. m. tavak nimfái, tündérei.
(állat), l. Mocsári csiga.
M. O. Fr. (állat), a levéllábu rákok rendjének kopoltyuskábuak csoportjába tartozó ráknem, kagylószerü páncéllal. Egyetlen faja, a L. brachyorus M. O. Fr. iszapos pocsolyákban és hazánkból is ismeretes. Chyzer K. és Tóth S. gyüjtötte Budapest határában.
oly kövek, melyekben édesviizi állatok és növények lenyomatai vannak.
(Limni), l. Lemnosz.
Edgew. (növ.), l. Aponogeton.
a. m. édesvizi quarc (l. o.).