(ejtsd: Limuzen), Franciaország egykor tartománya Marche, Auvergne, Guyenne és Angoumois közt, több mint 10 000 km2 területtel, Limoges fővárossal. Két részre oszlott: Haut- és Bas-L.-ra. Belőle alkották Correze départementet egészen, Haute-Vienne nagyobb, Creuse és Dordogne kisebb részeit.
(ejtsd: limu), az ugyanily nevü járás székhelye Aude francia départementban, 21 km.-nyire Carcassonnetól, az Aude jobbpartján, vasút mellett, (1891) 6371 lakossal, gyapjuszövéssel és fonással, kalapkészítéssel, tésztagyárakkal; környékén terem a Blanquette de L. néven ismeretes fehér bor. Jelentékeny épülete a Szt. Márton-templom a XIV. századból. A várostól É-ra egy dombon, csodatevő forrás mellett van egy búcsujáró templom, amelybe a búcsujárók a Notre-Dame de Marseille fekete szobrához imádkoznak.
(lat.) a. m. tiszta, derült; innen limpiditas a. m. tisztaság, derültség.
(Oori, Bempe, Krokodilus-folyó), nagy folyó Afrika DK-i vidékén; Transzválban Pretoriától D-re a Gats Randban több patak összefolyásából ered, a Marico torkolatán alul a Dél-Afrikai köztársaság É-i határául szolgál és ezután az Indiai oceánba torkollik. Nagyobb mellékvizei még a Pongola, Levumbo és különösen az Olifant. Folyásában több helyen sellők vannak; a legnagyobbak a Tolo Azime nevüek. Torkolatánál Inhampura v. Meti nevet veszi fel. 1884. Maud angol hajó 80 km.-nyire evezett föl rajta. Vizkörnyékét 560 000 km2-re becsülik.
(állat), l. Molukki rák.
(növ.), l. Lenfélék.
vagy rózsacitromfa (növ.), tropikus Amerika egyik Amyris fajának fája; könnyü, csaknem taplós, világos sárga, durvább és sötétebb foltjai és erei vannak. Szintelen, sűrün folyós, a geraniumhoz hasonló szagu, éteres olaj lesz belőle s illatszernek használják. Más linaloé-olaj v. likari olaj, az Acrodiclidium babérnemü fából lesz Guayanában, vegyi összetétele olyan, mint borneói kámforé; szinte illatszer lesz belőle.
Piz, l. Silvretta.
1. chilei tartomány Nuble, Maule, Tolca és Argentina közt 9036 km2 területtel. (1893) 117 657,1 km2-re 13 lak. Legmagasabb hegycsúcs a de las Yeguas-vulkán (3457 m.); a Perquilauquen és mellékvizei által jól öntözött sík részei igen termékenyek, 3 departamentóra oszlik: L., Loncomilla és Parral. - 2. L., az ugyanily nevü chilei tartomány fővárosa, a Rio Achihueno közelében, termékeny síkságon, (1885) 7711 lak., 25 km.-nyire tőle vannak Panimavida erősen látogatott fürdői. - 3. L., város Jaen spanyol tartományban, 21 km.-nyire Baezától, a Sierra Morena egyik D-i kiágazásán a Guadiel és Guadalimar között, vasút mellett, (1887) 29 692 lak., jelentékeny ezüstöt tartalmazó ólombányászattal, amely évenként 15-18 000 embert foglalkoztat. A L.-i ólmot tartják Európában a legjobbnak. Már a karthagóiak is művelték itt az ólombányákat,de azután feledékenységbe mentek és csak mintegy 30 évvel ezelőtt kezdték meg újra a bányászásukat. - 4. L. (San Felipe de L.). járási székhely Nuevo Leon mexikói államban a San Fernando vagyis Tigre partján, vasút mellett, közel 12 000 lakossal, terjedelmes ültetvényekkel.
(állat). l. Lenike.