1519 jun. 27-től jul. 16-ig tartott, melyben a katolikusok részéről főként Eck János, a reformáció vezérférfiai közül Luther és Karlstadt küzdöttek néhány főbb hittétel fölött. A diadal Eck részére látszott eldőlni, Luther pedig ezen vita következtében a reformátori pályán egy lépéssel előbbre sodortatott.
(Lipecka-Polyána), kisközség Máramaros vármegye huszti j.-ban, (1891) 1205 rutén és német lakossal.
Ádám (bilkei), hirlapiró, szül. Tisza-Füreden (Heves) 1864 jun. 16., hol atyja, L. Péter előbb alispán, majd egri királyi közjegyző volt. Közpiskoláit Egerben, a jogot a budapesti egyetemen végezte, ahol jogi doktorrá is avatták. Hirlapiróvá Szegeden lett, ahol előbb a Szegedi Napló-nak volt munkatársa, majd a Szeged és Szegedi Hiradó politikai napilapok szerkesztője volt. Jelenleg Budapesten a Nemzet és a Fővárosi Lapok főmunkatársa s egyben a Községi Közlöny címü közigazgatási szaklap szerkesztő-kiadója. Élénk részt vett a szegedi Dugonics-társaság alapításában, melynek szépirodalmi osztályelnöke volt. Tiszteletbeli főjegyzője az országos központi jegyző-egyletnek. Hirlapirói munkásságán kivül számos novellát, tárcát, verset és költői elbeszélést irt. Kötetes munkái: Víg irások (elbeszélések, Eger 1883); Gyöngyvirág és kisebb versek (Bpest 1889); Árnyék (versek, u. o. 1891).
az ugyanily nevü járás székhelye a Tambov (ettől 157 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Lipovka és Liesznoi-Voronezs összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 16 824 lak., vasöntőkkel, bőr- és szappangyártással; Nagy Péter emlékszobrával, vastartalmu ásványvizforrással és fürdővel.
politikai község Pozsega vármegye pakráci j.-ban, (1891) 235 horvát-szerb, magyar és német lak., vasúti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A község közelében, 200 méter magasságban, kies völgyben fekszik a hasonnevü fürdő, melynek meleg, jódtartalmu égvényes savanyuvize Európa egyik legnevezesebb - s mint meleg jódforrás páratlan - ásványvize. A L.-i jódforrás a Zsigmondy Vilmos által 231 méter mélységig fúrt artézi kútból fakad, hőfoka 64° C.; leginkább görvélykór, csont- és vérbetegségek, csúzos és szifilitikus bajok ellen használják kitünő sikerrel, azonkivül ivóvizül is szolgál. Alkotó részei egy liter vizben:
|
nátriumbikarbonát |
1,939056 gramm |
|
|
jódnátrium |
0,014162 gramm |
|
|
allégenysavas nátrium |
0,001499 gramm |
|
|
klórnátrium |
0,615422 gramm |
|
|
nátriumszulfát |
0,219818 gramm |
|
|
káliumszulfát |
0,199879 gramm |
|
|
mészbikarbonát |
0,116400 gramm |
|
|
magnéziumbikarbonát |
0,085683 gramm |
|
|
hidrogénszilikát |
0,067380 gramm |
|
|
összesen |
3,255299 gramm |
|
|
szabad szénsav |
0,354432 gramm |
(179,63 cm3). |
A fürdőházak kitünően vannak berendezve, a vendégek elhelyezésére több mint 500 szoba szolgál. L. részvénytársaság tulajdona s Magyarország legelső fürdői közé tartozik.
Siegfried, német költő, szül. Jaroslauban, Galiciában, 1856 okt. 4. Egetemi tanulmányait Bécsben, Lipcsében és Straussburgban végezte. 1881 óta az osztrák birodalmi tanács könyvtárosa. Művei: Der entfesselte Prometheus, bölcselmi költemény (1876); Renatus (1878); Buch der Freude (1880); Goldmark Merlin c. operájának szövegkönyve. Azonkivül németre fordított Mickiewichből (Herr Thaddäus, 1883 és Totenfeier 1887). Tehetséges, eszmékben gazdag költő, aki azonban mélyreható filozofiai elmélkedését nem tudja mindig plasztikai költészetté megalakítani.
1. Alsó-L., kisközség Árva vmegye trsztenai j.-ban, (1891) 2963 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Felső-L., kisközség u. o. (1891) 1531 tót lakossal.
(Nagy-L., Laupnik), kisközség Szepes vmegye szepes-ófalvi j.-ban, (1891) 991 rutén lak., gőzfürésszel, postahivatallal és postatakarékpénztárral, lakói halinát készítenek. Nagy mészkőbányái vannak.
falu Biala (ettől 4 km.-nyire) galiciai kerületi kapitányságban, (1890) 7172 lak., 3 likőr-, 2 posztógyárral, szappan-, téglakészítéssel és gőzfürészmalommal.
az ugyanily nevü járás székhelye Plock (ettől 47 km.-nyire) orosz-lengyel kormányzóságban, a Mnin mellett, (1892) 6299 lak., bőr- és sörgyártással.