(ejtsd: livrpul). London után a brit szigetek legnagyobb és legélénkebb forgalmu városa, kat. és anglikán püspök székhelye, az É. sz. 53°24´48˝ s a Ny. h. 2°24´ alatt Lancaster grófságban, a Merseynek 1200 m. széles tölcséralaku torkolatának jobbpartján, 76 m. magas homokkő halmon, (1891) 517 951 lak., külvárosait és a gazdaságilag vele egybeforrott helységeket (Bootle, Walton-on-the-Hill, Waterloo, Wavertree, West-Derby, Toxteth-Park, Birken head) is beleszámítva pedig 797 085 lak., akik közt 1/4 kat. A halandóság (1892) 25,9 minden 1000 emberre. Az iparágak közül a legfontosabb a hajóépítés és annak különböző ágai, továbbá a cukorfinomítás, vas- és acélművek, végül a kémiai ipar. Az iparnál azonban nagyobb jelentősége van a kereskedelemnek. Anglia legnagyobb iparos centrumai mellett az új világ felé tekintő tengerparton épülvén, főképen kiviteli kereskedelme fontos és e tekintetben Londont is felülmulja. Lehetővé teszik a nagy forgalmat a kikötői építmények is. 50 dockja mintegy 430 ha.-nyi területü és 9,5 km.-nyi hosszuságban nyulik el egymással való összefüggésben. Egyike a legrégebbeknek a Salthouse-dock 1753-ból; rajta kivül a nagyobbik: a Princes-dock, Langton- és Alexandra-dock (8 ha.). Nagyszerüek a vörös homokkőből készített rakodópartok és az árutárak, köztük 6 hatalmas magtár. A száraz dockok száma 25. Mindezen intézményeket a Mersey Dock and Harbour Board nevü testület igazgatja. 1890. a bevitel 108, a kivitel 18 millió font sterlingre rúgott, amely utóbbiból csupán 13 millió font volt a nem angol eredetü áruk értéke, 1892. a bevitel 109,3 és a kivitel 103,7 millió volt. Legfontosabb e forgalomban a pamut. 1890 és 1891. a pamutbehozatal volt csomagokban:
|
1890 |
1891 |
|
|
Az Egyesült-Államokból |
2 888 997 |
3 566 970 |
|
Braziliából |
150 132 |
146 308 |
|
Egyiptomból |
269 163 |
330 021 |
|
Kelet-Indiából |
434 225 |
154 227 |
|
Peruból |
57 969 |
47 583 |
1982. a pamutbehozatal a brit szigetekre 805 069 t., ebből L.-on át jött 752 555 t. Egyéb fontosabb beviteli cikkek: gabona, főképen búza és liszt (összesen 1,6 millió t.), sonka, hús, rizs, cukor, kakaó, nyers dohány, juta, kender, mindenféle olaj, kaucsuk, élő állatok, petroleum, épületfa és gyapju. A kivitelben a pamut-, gyapju-, vászon- és juta-iparcikkek állanak az első helyesen (közel 50%), csupán a kivitt pamutiparcikkek értéke évenként 38 millió font sterling értéket képvisel; fontosabb kiviteli cikkek még a fém és fémáruk, gépek, szén, porcellánáruk, halak, főképen heringek. A város kereskedelmi flottája (1892) 987 gőzösből és 1346 vitorlásból áll 2,1 millió t. tartalommal. 1892. a beérkezett hajók t. tartalma 11 millió volt. Számosak a rendes hajóösszeköttetései főképen az amerikai kikötőkkel. L. félköralakban terül el a Mersey-öböl körül; a szűk utcákból és rosszul épített házakból álló L. egészen eltünt; helyét modern házak és főképen olasz renaissance-ízlésben épült paloták foglalják el. A kiválóbb épültek: az 1754. felavatott és azóta kibővített városháza korintusi ízlésben, Minerva-szoborral koronázott kupolával; a gyülekezések, hangversenyek helyéül szolgáló St. George's Hall, 18 m. magas korintusi oszlopokból álló portikusszal és egy nagy teremmel, amelynek hossza 50, szélessége 27 és magassága 23 m.; a pompás börze; a nagy vámház: a St. George's Hallal szemben fekvő nyilvános könyv- és képtár; a Sailor's Home, amelyben matrózok kapnak olcsó ellátást. Nagyobb parkok: a Sefton park, mintegy 160 ha.-nyi területtel, a Prince's Park és a Watertree Park, amely össze van kötve a botanikus kerttel. A legélénkebb forgalmu utcák a Scotland-road, Dale-, Chapel- és Church-street. Emlékszobrok a Beaconsfield, a királyné szobra és herceg-férj lovas szobra, a Wellington-oszlop, Husskisson, Canning szobra stb. A legkiválóbb közművelődési intézetek; az University College 41 docenssel, a L. Institute, a L. College, a Merchant Taylor's School, a széptudományok és matematika királyi intézete, botanikus és állatkert, számos népiskola, munkás önképzőkör, csillagvizsgáló és különböző jótékonysági intézet. A kiválóbb szinházak az Alexandra-, Shakespeare-, Prince of Wales-, Gaiety szinház; nagy hangversenyeket tartanak a St. George's és a Philharmonic Hallban. jelentékenyebb hirlapok a Daily Post, Mercury, Evening Express és Journal of Commerce. L. eredetileg kis halászfalu volt és Erzsébet királyné idejében még csak 138 házból állott. A spanyol örökösödési háboruban L. polgárai ragadták magukhoz a nyereséges rabszolga- és ezzel a gyarmatárukereskedést; későbben pedig főképen É.-Amerika felé fordították figyelmüket és a pamuttal való kereskedést ragadták magukhoz. 1700. még csak 5000, 1790. pedig már 56 000 volt a lakosok száma. V. ö. Picton, Memorials of L. (1875); Dorn, Seehäfen d. Weltverkehrs (I. kötet, Bécs 1892).
1. Károly Jenkinson, Hawkesbury bárója s L. grófja, brit államférfiu, Jenkinson ezredesnek fia, szül. Oxford grófságban 1727 máj. 10., megh. 1808 dec. 17. Tanulmányait Oxfordban végezte s nemsokára mint költő és publicista tünt ki. Bute lord, kinek magántitkára volt, 1761-ben a helyettes államtitkárrá nevezte ki, mire képviselővé is megválasztották. 1772. a North-kabinet alatt Irország kincstárosa volt. Ő volt az akkor uralkodó kamarillának leggyülöltebb tagja, az ő befolyásának tulajdonították az É.-amerikai gyarmatok ellen hozott gyülöletes rendszabályokat is. 1778-1782. mint hadügyminiszter szerepelt. A Pitt-kabinet alatt lancaster hercegség kancellárja lőn; 1786. Hawkesbury báróvá, 1796. pedig L. grófjává tették. 1801. egészségügyi okok miatt hivataláról lemondott. Kiadta az 1648-1783. kötött békeszerződéseket (London 1785. 3 köt.).
2. L. Róbert Banks Jenkinson gróf, brit államférfiu, az előbbinek legidősebb fia, szül. 1770 jan. 7., megh. szélhüdés következtében, Compewood birtokán 1828 dec. 4. Tanulmányait Oxfordban végezte. 1791-ben képviselő lett s a torykhoz csatlakozott. 1801. külügyi államtitkár, nemsokára rá pedig gyarmatügyi és hadügyi miniszterré lőn; mint ilyen részt vett az amiensi béketárgyalásokban (1802). Pittnek második kabinetjében mint belügyminiszter működött (1804-1806.), Portland herceg alatt előbb belügyminiszter (1807), utóbb pedig (1809) külügyminiszter lett. A felsőházba még atyja életében (1803) lépett, atyja halálával pedig (1808) L. grófja lett. Perceval meggyilkoltatása után (1812) miniszterelnökké és a kincstár első lordjává nevezték ki s ebben az állásban 15 éven át tartotta fönn magát. Mereven ragaszkodottkonzervatív elveihez s minden szabadabb elvü reformot megakasztott. Szomoru szerepet vitt 1820., midőn a király kivánságára és annak nevében Karolina királynő ellen válópört indított. V. ö. Youge, Life and administration of Earl L. (London 1868, 3 köt.). Címeit öccse, L. Károly Cecil Cope Jenkinson örökölte, aki 1784 máj. 29. szül. és 1851 okt. 1. fiutódok nélkül halt meg. Peel alatt 1841-46. udvarmester volt. Vele kihalt a L. grófi cm.
(ejtsd: livverszeds), város York angol grófságban, West Ridingban, Dewsbury közelében, (1891) 13 668 lak., vashámorokkal, drótkészítéssel és posztóiparral.
(ang.), Londonban a választási joggal biró polgároknak összessége.
teljes nevén L. Drusilla, Augustus császár felesége és Tiberiusnak anyja, szül. Kr. e. 56 szept. 28., megh. Kr. u. 29. Anyai ágon a Claudiusok véréből sarjadzott, név szerint a Liviusokhoz tartozott (l. o.), ahová atyja adopció útján jutott be. Alig volt 14 éves, midőn atyja Philippi után megölte magát, hogy a triumvirek bosszuját kikerülje. Ugyanazon Octavianus, aki elől a gyermek L. menekült, később szépségétől elbájolva, férjévé lett. Kr. e. 38. Augustus eltaszította magától első nejét. Scriboniát és L. férjét Tiberius Claudius Nerót arra kényszerítette, hogy feleségétől elváljon. Első férjétől két fia volt: a későbbi Tiberius császár és Nero Claudius Drusus. L. a napi politikával látszólag kevéssé foglalkozott, mindazonáltal két célt sohasem tévesztett el szemei elől: hogy férjét magához kösse és gyermekeinek emelkedését biztosítsa. Büszke, előkelő gondolkodásu és jó ízlésü fejedelemasszony lévén, már akkor is nagy befolyást gyakorolt Augusztusra, midőn annak bizalmasai (Octavia, Agrippa és Maecenas) még életben voltak, azoknak halála után meg éppenséggel nélkülözhetetlen lett a gyöngülő császárra nézve, Főtörekvése az volt, hogy saját gyermekeinek, majd Drusus halála után (Kr. e. 9.) Tiberiusnak biztosítsa a trónt, ami sikerült is. A római nép közt már akkor homályos gyanu terjedt el az iránt, hogy L. saját gyermekeinek útjából erőszakos módon takarította el az első sorban jogosult trónutódokat, Marcus Claudius Marcelliust; továbbá Luciust és Gajus Caesart. Ez a gyanu a történetirók műveibe is átszivárgott, anélkül azonban, hogy pozitiv adatokat nyujtanának. Tény, hogy Augustus mindvégig gyöngéden ragaszkodott hozzája, végrendeletében Tiberiusszal egyetemben őt tette főörökössé és a Juliusok nemzetségébe fölvevén, a Julia Augusta megtisztelő nevét ruházta rája. Augustus halálával megszünik a családi béke és harcok kezdődnek anya és fiu közt; L. követelte az eddig megszokott befolyást, Tiberius pedig vonakodott azt neki megadni, sőt a szenátus és a nép tiszteletének spontán megnyilatkozásait is megakadályozta. végre is nyilt szakításra került a dolog; Tiberius visszavonult Capraea szigetére, L. visszavonultan élt Rómában egészen haláláig, amikor Tiberius ismét megakadályozta a neki szánt apoteozist, nemkülönben végrendeletének végrehajtását is. Csak Caligula mondott felett emlékbeszédet és az utóbbinak tréfás elnevezése (tógás Ulysses) épp oly jellemző Liviára, mint az újabb francia irók elnevezése (a római Maintenon asszony). V. ö. Aschbach, L. D., die Gemahlin des Kaisers Augustus (Bécs 1864).
palesztinai város, l. Beth Haram.
(lat.) a. m. hullaszerü, fakó, piszkosan sárga, szürkésbe, barnába és zöldbe játszó; innen átvitten liciditas, irigység, kajánság.
(ejtsd: livinyo), Valle die., a Spöl-folyónak 24 km. hosszu felső völgye Sondrio olasz tartományban. A Forcola di L.-tól a Val del Gallo torkolatáig ér, ahol a Spöl az első Engadinba lép át, 837 lak. A Forcola di L. a Bernina-útra visz.
mellékneve Germanicus és Agrippina legifjabbik leányának, l. Julia (5).
járás Tessin svájci kautonban 442 km2 területtel, (1888) 9738 lak., Faido székhellyel.