a latin loco laudato (az idézett helyen) rövidítése.
város, l. Latacunga.
(ejtsd: lendidno), város Caernarvon (ettől 37 km.-nyire) walesi grófságban, a Conway torkolatánál, a Great és Little Orme's Head nevü hegyfokok közt, (1891) 7333 lak., igen látogatott tengeri fürdővel, rézbányákkal.
(lenelli), 1. község Brecknock (ettől 24 km.-nyire) walesi grófságban, az Usk és vasút mellett, (1891) 7796 lak., szén- és vasércbányával. - 2. L. város, Caermarthen (ettől 24 km.-nyire) walesi grófságban, a Burryi-öböl és vasút mellett, (1891) 23,937 lak., réz- és vasművekkel, kémiai iparral, nagy dockokkal és jelentékeny szénexporttal Franciaországba és a Földközi-tenger mellékeire.
(ejtsd: ljanesz), járási székhely Ovideo (ettől 89 km.-nyire) spanyol tartományban, az Atlanti-oceán partján, (1887) 18 808 lak., szűk és zátonyos kikötővel.
(ejtsd: lengolen), L.-Traian, város Denbigh (ettől 28 km.-nyire) walesi grófságban, a Dee és vasút mellett, (1891) 3225 lak., szén- és vasércbányákkal, kohókkal, posztó- és flanellszövéssel; közelében Dinas Bran kastély és Valle Crucis apátság romjaival.
(ejtsd: ljano), county Texas É.-amerikai államban, 2500 km2 területtel, 5000 lak., L. székhellyel.
(ejtsd: -esztakado), Staked Plain, Új-Mexiko és Texasban, a Rocky Mountains K-i lábánál elterülő terjedelmes, száraz fensík, amely nagyobbára krétaképződményekből áll. Viz alig van rajta és eső is igen kevés éri. Ny-on és É-on 1500, D-en és K-en 1000 m. a közepes magassága, területe 80 000 km2. A spanyol uralom alatt cölöpökkel volt megjelölve az út, amelyet követve rajta át lehetett jutni. Jelenleg a Texashoz tartozó része lassanként kezd benépesedni.
Spanyolországban és D.-Amerikában a síkságok neve; különösen igy hivják az Orinoko melletti síkságokat, amelyek a caracasi parti hegységtől és a meridai Cordilleártól az Orinokóig és a Guaviareig nyulnak. Négy részt különböztetnek meg bennök: A K-i vagy kumanai L.-on számos a lapos tetejü domb vagyis meza, amelyek közt a folyók medrei canonszerü mélyedéseket alkotnak; az Orinoko közelében pedig mintegy 3 napi járatra homoksivataggá válnak. A középső vagyis caracasi és caradobói L.-on kisebb dombsorok, összetöredezett mész- és homokkő-telepek, ezenkivül mezák is vannak, amelyek 100 m.-nyire emelkednek a környékük fölé. É. L.-on nagyobb csoportokban berkeket is találni. A Ny-i vagyis varinasi L. ÉNy-ról DK-felé lejtősödnek; több hajózható folyó szeli át, amelyeknek partjain termékeny alluvium-síkságok terülnek el, ugy hogy itt a föld a földmivelésre és az állattenyésztésre egyaránt alkalmas. A legdélibb vagyis a purei L. egyenletes, sík területet alkotnak; részint tercier, részint alluviumból állanak és miként a délibb fekvésü pampák igazi fűtengerhez hasonlítanak, amelyből itt-ott egyes facsoportok (matas) állanak ki. A L. éghajlata forró; 29-30° az évi közép hőmérséklet. Márciusban a L. a hegység lábáig kopárak; a talaj 50 °C-ig átmelegedett. Amint azonban az esős évszak, amely októbertől áprilisig tart, beállott, a talajt azonnal különböző füvek és mimozák takarják, az állatvilág új életre ébred; a folyók és a síkság egy részét viz borítja el. A legsűrübb növényzet a folyók forrása körül van; itt láthatók nagy tömegekben a Mauricia-pálmák (Morichales). A lakosok és helységek, l. Venezuela.
Los, palma (l. o.) sziget Ny-i partján levő város, (1887) 5919 lak., selyembogár-tenyésztéssel.