(Sao Pasulo de Assumpçao de L.), a portugál nyugat-afrikai gyarmatoknak és Angolának fővárosa, püspöki székhely, az Atlanti-oceán partján, 18-20 000 lak., akik közt alig van 1000 fehérbőrü. L. Afrika Ny-i partjain a legnagyobb város; kikötőjét, amely eliszaposodott annyira, hogy a hajók a parttól 2 km.-nyire kénytelenek horgonyozni. 3 erősség (a legnagyobb San Miguel) védi, amelyeket még a XVI. sz. végén építettek. Az európaiak házai halmon épültek, ugyanitt van a kormányzói lakás is; az alsó város homokos talajon széles utcákból áll a raktárakkal és néhány szem házzal; ennek DNy-i részéhez csatlakozik a feketék városa. 1877-ben kezdték meg azon 69 km. hosszu csatorna építését, amely a várost a Bengo folyóból vizzel látja el. Az eső aránylag igen kevés (2-500 mm.); az évi középhőmérséklet 23° (31,7° a maximum és 13,5° a minimum). A kivitel (főképen kávé és kaucsuk) 1891. (1/2, a bevitel 10 millió márkára rúgott. 1885. megkezdték azon vasút építését, amely L.-t Malangvéval fogja összekötni, 1893. 280 km. volt belőle a forgalomnak átadva. V. ö. Lux, Von L. nach Kimbundu (1880).
D.-Afrika Ny-i partvidéke, amely tágabb értelemben a Kongo torkolattól a D. sz. 4'-ig, szűkebb értelemben a Luemme és Kuilu között fekszik. Az 1885. a portugálok, a nemzetközi afrikai társaság és Franciaország közt kötött szerződések értelmében a Csiloangótól D-re fekvő rész kivételével a franciák birtoka. A L. a Serra do Crystal és a tenger közt fekszik 50-65 km. széles. A tenger mellett alluvium-, beljebb tercier-képződmények, laterit követik egymást; a hegyek főalkotó része a gnájsz. A folyók elég számosak; a Kuilu, Szongolo, Luemme és a Csiloango a legnagyobbak. A növényzet tropikus. A benszülöttek bafioták; legnagyobb helységük Nkondo mintegy 400 kunyhóval. Egykoron a nagy Kongo-birodalomnak volt része; a XVI. században független országgá lett és 1750 körül vigárzott. A francia birtokba vétel előtt apró törzsfejedelmek osztozkodtak birtokában. V. ö. Bastian, Die deutsche Exped, an die Loango-Küste (1874); Güssfeldt, Falkstein, Pechuel-Loesche: Die Loango-Expedition (1879-82); Proyart, Hist. de Loango (1776).
város Genova olasz tartományban, 8 km.-nyire Albengától, a tengerpart és vasút mellett, (1881) 3977 lak. 1795. a franciák a szövetséges osztrák és szárd hadakon itt győzelmet vívtak ki.
Juss. (növ., csalánszulák), a róla nevezett család füve, 50 fajjal Amerika forró tájain. A L. hispida L. (L. urens Jacq.) szára fullánkos, levele kétszer szárnyalt hasábu, virága sárga. Hazája Chile. A L. lateritia Hook. egész 10 méretnyire felkúszó cserje, szinte fullánkos és ugyanonnan való. Virága téglaszin.
(növ., csalánszulákfélék), a passiflorineák (golgotaképüek) rendjébe tartozó növénycsalád D.-Amerikában (mintegy 100 faj). Kúszó füvek; sajátságos csipős v. tapadó szőrük v. kacskaringójuk van. Virágjok nagy, csillagszerü, ötöstagu, a him sok, ritkán csak öt, a mellékpártapikkelyeivel vagy álhimekkel váltakozik, magrejtője külső, toktermés lesz belőle. Szép virágjokért (Loasa, Blumenbachia) gyakran ültetik.
a hadsereg hátas, hámos és málhát hordó lóállományának kiegészítésére szükséges lovakat részint pótló- (avató-) bizottságok, részint pedig a csapatok maguk vásárolják össze (kézi bevásárlás). Valamennyi minőségű lónak bevásárlására a közös hadügyminiszter évente átlagos pótló-árt állapít meg. A lovassági és tüzérségi altiszti hátas lovak 155, illetőleg 158 cm. aluli és 166 cm. felüli lovak csakis más tekintetben való kitünő minőségüknél fogva vásárolhatók be; tüzérségi hátas és valamennyi hámos lovak 161-168 cm.; málhát hordó lovak pedig 148-153 cm. magasak legyenek. Valamennyi ló 5 évnél fiatalabb és 7 évnél idősebb ne legyen. Tiszti hátas és jobbfaju hámos lovak beszerzésére a közös hadügyminiszter nagyobb pótlóárt állapít meg.
l. Gyuladás.
l. Bab és Disznóbab.
Miklós Ivanovics, orosz matematikus, szül. Nisnij-Novgorodban 1793 okt. 22., megh. Kazánban 1856 febr. 12. Építész fia volt és szülővárosában végezte tanulmányait. 1814-46-ig a kazáni egyetem tanára, 1827 óta rektora is volt. 1846. szembaja miatt visszavonult és halála előtt meg is vakult. L. Gauss-szal és Bolyaival állapította meg az u. n. pangeometriát, mely a planimetria tételeit függetlenül Euklides azon posztulatumától, hogy a síkban egy egyeneshez egy adott ponton keresztül csak egy parallelt lehet húzni, vezeti le. Elismerésre csak a külföldön Gauss révén talált. Nevezetesebb művei: Géométrie imaginaire (1835); Application de la géometrie imaginaire a quelques intégrales (1736); Théorie des paralleles (1840); Sur la valeur de quelques intégrales déterminées (1852). Összes művei Kazánban jelennek meg 1863 óta.
(állat, Gastrophilus equi Fabr.), a kétszárnyuak rendjébe, a rövidcsápuak csoportjába és az Oestridák családjába tartozó rovarfaj. Szárnyai világossárgák, szürkésfekete haránt- és két vég-folttal. Potroha sárgásbarna. Hossza 12-14 mm. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában található. Junius-októberig röpül. Petéit a nőstény a ló szőrére rakja; a petéket a ló, szőrét nyalogatva, lenyeli, a lárvák azután kibujva a ló gyomrának nyálkahártyájába tapadnak és ott élősködnek, míg kifejlődve a bélsárral együtt kiürülnek és a földben bábozzák meg magukat.