Lobanov-Rosztovszkij

Elek Borisovics herceg, orosz külügyminiszter, szül. 1825 dec. 30. 1844 óta működik a diplomáciai pályán. Előbb a külügyi minisztériumban szolgált, 1850. a berlini követséghez került mint attaché, 1859-1863-ig Konstantinápolyban működött mint követ, 1867. Orel kormányzójává tették, 1868. Girsz külügyminiszter helyettese lett; 1878. Konstantinápolyba ment mint nagykövet, 1879. Londonba, 1882. pedig Bécsbe. Az ő tapintatának és tehetségének köszönhető felerészben, hogy a 80-as évek elején ausztria-Magyarország és Oroszország között be állott feszes viszony megint engedett és a bolgár kérdés sem idézett elő válságot, sem fegyveres beavatkozást. Ferenc József császár és király ebbeli érdemei fejében 1884. a Szt. István-rend nagy keresztjével tüntette ki L.-t, aki életének nagy részét nyugati Európában töltötte és igy a nyugati viszonyok felől éppen oly jól van tájékoztatva, mint a keleti kérdést illetőleg. II. Miklós cár 1895 jan. 20. berlini nagykövetté nevezte ki, de már márc. 15. a külügyminisztérium vezetőjévé tette. Ebben az állásban L. mostanig békés politikát követett. Juliusban fogadta a Klement érsek vezetése alatt érkezett bolgár követséget, azután Menelik abisszinai király követeit. Szept. Franciaországba utazott, hol contrexevilleben Hanotaux külügyminiszterrel találkozott és Dragomirov orosz tábornok társaságában jelen volt a mirecourti nagy hadigyakorlatokon. Megjelenésében az orosz-francia szövetség újabb megerősítését látták és Faure köztársasági elnök okt. 3. a becsületrend nagy keresztjével tüntette ki a he5rceget. Visszatérő útjában II. Vilmos császárnál tisztelgett Hubertusstokban és Hohenlohe kancellárral is értekezett Berlinben. L. szenvedélyes bibliofil és gyüjtő. Okolicsányi A., a hágai osztrák-magyar követ neje, L. unokahuga.

Lobau

a Duna egyik szigete Bécs közelében; ismeretes az Aspern és Essling (l. o.) mellett vívott csatákról.

Lobau

György, francia marsal, l. Mouton.

Lobbantó

l. Tapogató.

Lobbantyu

l. Lövőfegyver.

Lobberich

falu Düsseldorf porosz kerületben, 13 km.-nyire Kempentől, vasút mellett, (1890) 7264 lak., számos mekanikai szövőszékkel, bársony- és selyemszalagszövéssel.

Lobby

(ang. ejtsd: labbi) a. m. előszoba, váróterem. Amerikában azokat is igy nevezik, akik a hivatalnokok előszobáiban magán ügyeik sürgetése végett várakoznak.

Lobe

Tivadar, német szinész, szül. Ratiborban 1833 márc. 8. Már 17 éves korában a liegnitzi szinház tagja lett, melynek igazgatója anyja volt. Miután egy ideig vándorszinész volt, végre a berlini Kroll-szinházhoz szerződött; 1869. a boroszlói városi szinházat kibérelte s egyúttal maga is nyitott egy másikat (Lobe-szinház), de a sajátját 1872. eladta és Bécsbe ment a városi szinházhoz, melynek 1874. eladta és Bécsbe ment a városi szinházhoz, melynek 1874. igazgatója lett. 1887. a hamburgi Thalia-szinházhoz, 1892. pedig a drezdai udvari szinházhoz szerződött, mint főrendező. L. kiváló drámai érzékkel alakít; főbb szerepei: Mephisto, Shylock, Lear, Cromwell stb.

Lobeck

Keresztély Ágost, német nyelvész és régész, szül. Saale-Naumburgban 1781 jun. 5., megh. Königsbergben 1860 aug. 25. Teologiai és filologiai tanulmányait Jenában és Lipcsében végezte, 1807. Vittenbergában magántanár, 1810. rendkivüli tanár és liceumi igazgató lett; 1814 óta a klasszikus nyelvek tanára volt a königsbergi egyetemen. Művei: Sophokles Aisának kiadása (1809. 3. kiad. 1866); Phrynichus (1820); a Paralipomena Grammaticae Graecae (1837. a görög szóképzés tanával foglalkozik); Rhematicon, sive verborum Graecorum et nominum verbalicum technológia (1846); Pathologiae sermonis Graeci prolegomena (1843); pathologiae sermonis Graeci elementa, (2 köt., 1853-62); Aglaophamus, seu de theologiae mysticae Graecorum causis libri III. (1829). Ünnepi beszédeink egy részét Lenhardt adta ki (1865). V. Ö. Freidländer, Mittheilungen aus L. 's Briefwechsel (1861); Lehrs, Populäre Aufsätze aus dem Alterthum (2. kiad., 1875). Főleg a tudományos görög gramatika terén működött kiváló sikerrel.

Lobed

l. Obeid.


Kezdőlap

˙