Lobogó

Szentegyházas-Oláhfaluhoz tartozó kezdetleges fürdő Udvarhely vmegye udvarhelyi j.-ban, dús vasas forrással.

Lobogó

(ném. Flagge; ol. bandiera; ang. flag; l. a mellékelt szines képet), a hajó nemzetiségének ösmertető jele, hadi hajókon azonkivül az a palládium, melynek megvédése minden tengerésznek becsületbeli kötelessége. A hajókon többféle L.-k vannak, melyek különböző célokra szolgálnak. Hadi hajókon bizonyos L.-k magas vagy legfelsőbb személyek jelenlétét tudatják, más L.-k megint magas rangu vezénylő tisztek jelenlétét és rangját jelzik. A L. könnyü szines gyapjúszövetből, rendesen egyenszög alakban készül, de vannak háromszögalaku, több csúcsban végződő L.-k is. A szinek száma és összeállítása tekintetében igen sokféle L. létezik, azonban a rajz mindkét oldalon egyforma (kivévén Paraguay-állam L.-ját). A L. és zászló közötti különbség az, hogy mig egyrészt egy és ugyanazon államnak kereskedelmi L.-ja a nemzeti szinekből állíttatik össze és igy a nemzeti zászlóhoz többé-kevésbbé hasonlít, a hadi L. ettől egészen eltérő lehet (pl. Osztrák-Magyarország); másrészt a zászló szövetjével a zászlórúdhoz szögeztetvény, azzal egy darabot képez, mig a L. rúdjának ormáig egy zsineggel húzatik fel (hajózási műnyelven: felvonni). A nemzeti L. hadi hajókon rendesen három nagyságban található; a legnagyobbnak hossza a hajó szélességével egyenlő, magassága a hajó szélességének 2/3 része. A következő L. nagysága az előbbinek 2/4 része, végre a kicsi annak a fele. Ezenkivül a csónakok számára is mint homloklobogó (Gösch) még egy L. van, mely nagyságra nézve a nagy L. negyedrészének felel meg. Sík tengeren az utazás alkalmával a hajó L.-ikat, azok kimélése végett rendesen ki nem tűzik, de ha más hajóval találkoznak, vagy partok mentén, a L.-nak kitűzése szabály. A kereskedelmi hajók hadi hajókkal szemben a L.-nak felvonására és annak háromszori lebocsátására és felvonására mint tisztelgésre kötelesek. Parti erődök körletében, amelyeken L. van kitűzve, minden hajónak mutatni kell nemzeti L.-ját, ellenkező esetben arra egy éles ágyulövéssel kényszeríttetik. Bármely hajó csak a saját nemzeti L.-jának kitűzése mellett ütközhetik meg; ily esetben egy hamis L.-nak kitűzése - illetve egy hamis L. alatt való támadás - kalózmesterségnek, árulásnak tekintetik. A nemzeti L.-nak lehúzása (megkülönböztetendő a mindennap naplementekor eszközölt bevonástól) annyit jelent, hogy az ezt cselekvő hajó ellenfelének megadja magát, mely esetben az ütközetnek ismételt felvétele vagy folytatása a hadiszokások ellen lenne. Béke idejében egy maghatározott órában, rendesen 8 órakor reggel vonja fel a hajó L.-ját, este naplementekor pedig bevonja. Ezen fel- és bevonás mindenkor bizonyos ceremoniával történik; ahol zene van, ott a hajózene a himnuszt játsza. A nemzeti L. a hajó tatfedélzetéről kinyuló lobogó-rúdra, vagy pedig - vitorlás hajóknál mindég - a keresztárboc-ágra tűzetik ki. Fél orommagasságban mutatott L. egy, a hajón bekövetkezett halálesetet jelent; a megfordítva nem a rendes helyre tűzött nemzeti L., amely közepén össze van kötve, pedig azt jelzi, hogy a hajónak segélyre van szüksége. A nemzeti L.-n kivül hadi hajók még a homloklobogót (l. o.) is viselik.

[ÁBRA] A legfontosabb hadi és kereskedelmi lobogók.

Végre minden tengeri hajó a nemzeti L.-n kivül még jellobogókkal is el van látva, melyek alakra nézve egyenszögüek, háromszög alakban kivágottak vagy hosszukásak, azaz egy csucsban végződök. Ezen jellobogóknál kétféle minőséget különböztetnek meg, t. i. a nemzetközi jelkódex jellobogóit, melyek beszerzése minden hajóra kötelező, továbbá a hadi tengerészetek jellobogóit, melyek értelmezése titkot képez. Vannak továbbá a jellobogókhoz tartozó L.-k, melyeknek általánosan ösmert külön jelentőségük van. Igy p. a kalauzlobogó kalauzok hivására; a nemzetközi jelkódex hosszukás csúcsban végződő L.-ja, melynek a nemzeti L. alatti kitűzése azt jelenti, hogy a hajó a nemzetközi jelkódex jelzései szerint egy másik hajóval vagy parti állomással beszélni óhajt; továbbá háboru idejében a népjog törvényei szerint használandó, fehér szövetü alkudozó L. (Parlamentär-Flagge), amennyiben az ezen vagy más semleges L. alatt utazó hajók esetleges megtámadtatásoknak kitéve nincsenek. Az alkudozó L.-val való visszaélés igen szigoruan büntettetik, jogtalan használata a spionage bűntettével hasontermészetünek itéltetik. Egy veres szövetből készült L.-t azon hajó tűz ki, amely robbanó anyaggal rakódik. A sárga veszteglő (Quarantäne) L. egészségi okokból az illető hajóval való bárminemü személyes közlekedést tilalmazza. A hajón végbement bizonyos események hasonlóképpen L.-k által jeleztetnek. Igy p. egy hadi hajó főárbocának ormán lengő szalag a hajónak szolgálatba állítását, az előárbocra tűzött bizonyos (rendesen a hajótulajdonos vagy társaság) L. a hajónak rövid idő mulva bekövetkező indulását jelzi stb.

A nemzetközi jelkódex, nemkülönben a hadi hajók jellobogói is, csak 2-3-4 ilyen L.-nak összeállítása és egymás alatt való kitűzése által kapják jelentőségüket, kivévén bizonyos L.-kat, melyek magukban mutatva «igent» vagy «nem»-et jeleznek.

Minden jellobogónak betü vagy szám jelentősége van, mely betük vagy számok alatt a jelkódex az értelmet közvetíti. Oly távolságra, amelyre a lobogó szinei már ki nem vehetők, a széles elsőlobogókat (a tengernagyi vagy commodore jelenlétét jelző) nem viselnek, főárbocuk ormán az árboc-szalagot tűzik ki, jeléül annak, hogy a hajó egy hadi tengerésztisztnek parancsnoksága alatt áll. E szalag - miután kereskedelmi hajó ilyet nem visel - egyszersmind külső megkülönböztető jel gyanánt is tekinthető kereskedelmi és hadi hajó között. Hadi csónakok homlok élére szintén kitűzik e szalagot akkor, ha a hajóparancsnok a csónakban van. A kikötőkben tartózkodó, onnan távozó vagy beérkező kereskedelmi hajok, előárbocaik ormán még a társaság vagy hajótulajdonos saját jellobogóját is viselik, melynek szinszerinti összeállítása és alakja az illetők tetszésétől függ. Ünnepélyes alkalmakkor a hajók ugy nemzeti mint jellobogóik felhasználása által lobogódíszt öltenek. Az egyes nemzeti L.-inak szinezete és azok összeállítása a mellékelt képen látható. Az osztrák-magyar kereskedelmi L.-nak viselésére oly hajók jogosultak, melyeknek tulajdonosai az egyik vagy másik társállamban honpolgári joggal birnak és okmányilag bizonyítják, hogy hajójuk nevét a hajólajstromba bevezettették; ellenkező esetben a hajótulajdonos büntetés alá esik, sőt súlyos esetekben a hajó el is kobozható. Az egyes államok konzuljai, a nemzeti L.-nak jogos használása tekintetében ellenőrzési joggal vannak felruházva.

Azt, hogy a hajók árbocain lengő szines L.-k már a középkorban léteztek, bizonyítja a hamburgi 1276-ból származó hajózási jog, mely minden hamburgi hajónak meghagyja, hogy árbocán egy veres szárnyat viseljen; továbbá az 1299. évi lübecki hajózási törvények és az 1303. évből eredő brémai ugyancsak hajózási törvény, melyekben a hajóárbocok ormain lebegő szöveteknek viselése rendeltetik el. A tulajdonképeni hajólobogó képeken azonban csak a XVI. sz.-ot érintőleg található, mint p. Furtlenbach Architectura navalis-a, melyben a legrégibb hajólobogók láthatók lerajzolva. A mult század közepéig a hajólobogó csak az anyakikötőt jelezte; a hány ilyen tengerparti kikötő, annyi L. s csak azóta keletkezett a tulajdonképeni nemzeti L.

A tengeri kereskedelmi hajók részére megállapított L. viselésére csak azok a hajók jogosítvák, de egyúttal kötelezvék is, amelyek az 1879. XVI. t.-c. határozmányai értelmében a hajólajstromba (l. o.) beiktatvák és lajstromozási okmánnyal vagy ideiglenes útlevéllel el vannak látva. Ha a L.-t az arra nem jogosított magyar hajó idegen L. alatt jár, a hajóparancsnok 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, v. 6 hónapig terjedhető fogsággal büntetendő, a hajó pedig elkobozható. Ha azonban a hajó csak azért van eltiltva a L. viselésétől, mert a lajstromozási okmánynak v. ideiglenes útlevélnek nincs birtokában, a hajóparancsnok 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, v. 3 hónapig terjedő fogsággal büntetendő. Mindkét esetben azonfelül a hajóparancsnoktól a hajóvezetésre való személyes jogosítványa 3 évi tartamra elvonható. A L. becsületének megőrzése a hajóparancsnok egyik elsőrendü kötelességét képezi. Az 1850 ápr. 16. kelt legfelsőbb elhatározvány a kereskedelmi tengerészet részére kiváló tengerészeti érdemek és szolgálatok jutalmául díszlobogót alapított, melynek két osztálya van: fehér és vörös. A fehér oly osztrák-magyar hajó-parancsnokok megjutalmazására szolgál, akik: 1. távol vidékekre új kereskedelmi összeköttetéseket létesítettek; 2. akik utazásaik s tengerészeti szolgálataik által a hajózás és a hazai tengeri kereskedelem körül kiváló érdemeket szereztek; 3. akik hajótörést szenvedettek megmentése által vagy más módon magukat különösen kitüntetik. A vörös L. oly osztrák-magyar hajóparancsnokok megjutalmazására szolgál, akik: 1. hajójukat az ellenség v. a kalózok ellen győzelmesen megvédték, v. 2. tengeri háboru idején dicsőségesen megütköztek vagy a tengeri haderőnek jelentékeny szolgálatokat tettek. A díszlobogó selyemből van, közepén a császári sassal. Előlapján fekete keresztcsíkban aranybetükkel a fehér díszlobogónál: Meriti navali (tengerészeti érdemek), a vörösnél: Fortitudini navali (tengerészeti vitézség), a hátlapon mindkét L.-nál: Viribus unitis szavak állanak. A kitüntetés a parancsnok személyét, nem a hajót illetvén meg, a kitüntetett a díszlobogót minden általa vezényelt hajó főárbocára kitűzheti s ünnepélyes alkalmakkor csónakján alkalmazhatja. A hajó-parancsnok elhalálozása esetében, amennyiben másképen nem rendelkezett, a díszlobogó születési helyének községi termében kifüggesztendő s megőrzendő. A tisztelgő ágyulövéseknél a díszlobogó is bizonyos kitüntetésekben részesül. Díszlobogónak jogtalan használata 500 frtig, megszerzése hamis okiratok v. tanuvallomások alapján 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Lobogódísz

(ném. Flaggengala; ol. pavesare la nave; ang. to dress a ship), ünnepélyes alkalmakkor a hajók árbocozatának lobogókkal való feldíszítése (ugy a nemzeti, mint a jellobogókkal). A L.-nél a lobogóknak kitűzése kétféle módon történik, t. i. a hajó hosszvonalában, amelynél a lobogók egy zsinórra fűzve a hajó homlokárbocától az árbocok ormain át, a hajó tattükréig tűzetnek ki; a másik pedig az, amelynél minden árboc külön-külön díszíttetik fel, és a zsinórra fűzött lobogók a vitorlafavégek felé húzatnak. A L.-nek e két módja a nemzetiségek között megoszlik. A L.-nél az elő- és keresztárboc ormán, ugyszintén a tatágon vagy a lobogórúdon mindig a saját nemzeti lobogó, a főárboc ormán pedig azon nemzetnek lobogója leng, melynek ünnepe végett történik (a különféle nemzetiségü hajók az ünneplésre rendesen felkéretnek) a L. feltöltése.

Lobogórúd

a hajó farából rézsút ki- és felfelé nyuló rúd, amelyre a lobogó felvonatik. Vitorlás hajók a L.-at mindig a tatág végén viselik. A L.-nak egy oromgombja van, melyben oldalankint egy-egy kis csiga-korong a lobogó-zsineg átbujtatására szolgál. E zsineghez kötik a felvonandó lobogót.

Lobon de Salazar

Isla (l. o.), spanyol szatirikus iró álneve.

Lobor

község Varasd vármegye zlatari j.-ban, gr. Keglevics-féle uradalommal és várrommal.

Lobor

kevésbbé szokott neve az egyiptomi építészetben ismert piramisnak, l. Építészet. - L.-nak hivják még azt a gúlaalaku állványt, melyet lóhere s egyéb takarmányfélék szárítására használnak.

Lóborsó

l. Kaszanyüg.

Lobos

a Kanári-szigetek egyike, Fuerteventura (l. o.) közelében.

Lobositz

város Leitmeritz (ettől 7 km.-nyire) cseh kerületi kapitányságban, az Elbe balpartján, vasút mellett, (1890) 4269 lak., nagy cukor-, sör-, téglagyárral és mészégetőkkel, a Schwarzenberg hercegek kastélyával. Ismeretes e város az 1756 okt. 1. itt vívott csatáról, amelyben Browne osztrák vezér hadait Nagy Frigyes visszaszorította.


Kezdőlap

˙