(lat.) a. m. hely, átvitt értelemben a könyvnek egy szakasza is, p. L. classicus, v. L. palmarius a. m. nevezetes, v. bizonyító erejü rész valamely könyvben; L. communis a. m. közhely, amelyet mindenki ismer: L. a quo, az a hely, ahol a váltó v. utalvány kiállítója lakik; ellenben L. ad quem, az a hely, ahol a váltót v. utalványt kifizetik; L. natalis a. m. termőhely.
(lat.), jogi elv, mely azt jelenti, hogy a jogcselekmény, p. szerződésnek alaki érvényét létrejötte helyének törvénye szabályozza.
L. (állat), l. Szöcskefélék.
Kaup. (állat), az éneklő verébalkatuak rendjébe, az árcsőrü zenérek családjába tartozó madárnem, melynek farka középhosszuságu, széles és lépcsőzetes; a 2- és 3-ik evezőtollai a leghosszabbak, csüdje középhosszuságu. 8 faja ismeretes. Hangjuk a tücsökcsiripelésre emlékeztető. Hazánkban a következő három faj található: L. naevia Bodd., háta olajszürke, fején és hátán tojásdad alaku barnafekete foltokkal, torka fehér, hasa sárgásfehér. Hossza 13,5, szárnyhossza 6,3, farkhossza 4,8 cm. Előfordul Közép-Európában. Költözködő madár, mely nádasainkban májustól szeptemberig nem ritka. Nagyon elrejtve él. L. fluviatilis Wolf, háta zöldesbarna, szeme felett elmosódott fehér sávval, torka fehér, hasa fehéres. Hossza 14,7, szárnyhossza 7,3, farkhossza 6,2 cm. Hazája Kelet-Európa. Hazánkban különösen a Duna mellett levő mocsaras helyeken nem ritka költözködő madár. L. luscinioides Lav., háta rozsdabarna, hasa fehéres. Hossza 14, szárnyhossza 6,7, farkhossza 5,9 cm. Déleurópai költözködő faj, mely hazánkban a nádasokban található.
(lat.) a. m. szó, beszéd, mondás, kitétel, kifejezés.
(lat.) a. m. beszélő szoba a kolostorokban; L. forinsecus, beszélő szoba idegenek számára.
Lajos, geografus és geologus, született Pozsonyban 1849. Tanult Budapesten és Lipcsében. 1874. mérnöki oklevelet nyert Zürichben s a nemzeti muzeumnál nyert segédőri alkalmazást. 1877 dec. 4.- 1880 máj. 1. a gróf Széchenyi Béla-féle keletázsiai expedicióhoz szegődött, mint geolog és topográf s a hosszu, csaknem három évit tartó utat végig megtette. Visszatérve, a geologiai intézetnél működött, 1885. a József-műegyetemen a geologia rendkívüli tanára lett, később Hunfalvy halála után 1889. a tudományegyetem földrajzi rendes tanárává lett. A m. t. akadémia 1888. választotta tagjává. Néhány éven át a földrajzi társaságnak is elnöke volt. Irodalmi működése főkép geologiai. Legnevezetesebb műve A khinai birodalom (Budapest 1886, n. 8-r., 884 l.), a természettudományi társulat könyvkiadó vállalatában. Széchenyi nagy jelentésének készitésében, mely Gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei (Bpest 1890) c. jelent meg, szintjén jelentékeny része van; ő irta benne a Geologiai megfigyelések leirása és eredményei című részt. Néhány éve, mint a földrajzi társaság Balaton bizottságának elnöke, kiváló tevékenységet fejt ki a Balaton tó kikutatásában, melynek terjedelmes s irodalmunkban páratlan jelentését is ő készíti sajtó alá. Ő irja Arad monográfiájának földrajzi és földtani részét.
(Vespa crabro L.), l. Darazsak.
növénynevek után Loddiges Konrád hackmey-i (London mellett) kereskedőkertész, fia L. György (1784-1846) és L. Vilmos (1776-1849) nevének rövidítése.
(ejtsd: -polje), az ugyanily nevü járás székhelye Olonec orosz kormányzóságban, a Szvir mellett, (1893) 1645 lak., fa- és gabonakereskedéssel; Nagy Péter cár emlékével (egy piramis egy sassal). L.-ban építtette Nagy Péter azon hajóit, amelyekkel Schlüsselburgot ostromolta. Hajógyárát 1830. szüntették meg.