120 km. hosszu baloldali mellékfolyója az Isarnak; Tirolban ered, átfolyik Bajorországba és Wolfratshausennél torkollik; legnagyobb mellékvize a Partnach.
(ejts: loazlőr), 1. János Lajos Ágoston, Deslongschamps, francia botanikus, szül. Dreuxben 1774 márc. 24., megh. Párisban 1849 máj. 13. Munkája Flora gallica (Páris 1806-7, két köt., 2. kiad. Morquissal 1828); folytatása Mordant de Launaysval Herbier général de l'amateur címen (u. o. 1817-28, több kiad.); La rose, son histoire, sa culture, sa poésie (u. o. 1844) stb.
Desv. (növ.), l. Azalea.
Lujza, l. Battenberg (1).
l. Istálló.
az ugyanily nevü krajnai kerületi kapitányság székhelye, 26 km.-nyire Laibachtól, vasút mellett. Felső- és Alsó-L.-ra oszlik, amannak (1890) 1124, ennek 1709 a lakosa.
(ejtsd: lőc), város Stralsund porosz kerületben, a Peene mellett, (1890) 4207 lak., burgonyakeménytő gyárral, tőzegásással.
(ejtsd: locha). 1. tartomány Ecuador délamerikai köztársaságban Peru, Azuay és Guayas közt, 26 728 km2 ter., 66 456 lak. L. az Andok fensíkján van. A Santiago, Chinchipe és a Catamayo öntözik. Fő kereskedelmi növénye a Cinchonia-fa. - 2. L., járási székhely Granada (ettől 54 km.-nyire) spanyol tartományban a Genil szűk völgyében, a Sierra Tejeda lábánál, vasút mellett, (1887) 19 120 lak., durvaposztó-készítéssel és malomiparral; lent és kendert bőven termelő környékkel. Fölötte és alatta a Genil szűk szorosokban (los Inflernos) tör keresztül. - 3. L., az ugyanily nevü ecuadori tartomány fővárosa, a köztársaság D-i határa közelében, 2073 m. magasban, 10 000 lak., posztókészítéssel. Állítólag a környékbeli erdőkben fedezték föl először a Cinchonia-fát.
(franc. loyal) a. m. törvényes, méltányos; politikai tekintetben az uralkodóhoz hű; innen lojalitás, méltányosság, alattvalói hűség.
Hugo, lichenologus, szül. Gelsendorfban (Galicia) 1844., megh. Budapesten 1887 szept. 7. A botanika teréről és szép gyüjtéseiről már fiatal korából ismeretes, sokat küzdött, mig oda juthatott, hogy szaktanulmányát, a lichenologiát zavartalanabbul mivelhette volna, azután meg, mielőtt csinos gyüjteményét és exsiccatáit feldolgozhatta, illetve értékesíthette volna, mint erőteljes férfit a halál ragadta el. Budapesten az állami elsőbb leányiskola tanára volt. Hazánknak nagyobb részét, Tirolt, Galiciát zuzmóként utazta be, Dechy Mórra (a Kaukázusban) járt, innen hozta magával élete kioltójának a csiráját. Értekezései a bécsi Zool. botan. Gesellsch. Verhandlung-jében meg a m. t. akadémia math. és term. tud. Közleményeiben jelentek meg. Több növényt neveztek róla.