(növ.), l. Csodabogyó.
van, németalföldi festő, l. Vanloo.
l. Linctus.
orosz gabonamérték, Rigában 68,86, Revalban 42,37 liter.
Frigyes, német protestáns hittudós, szül. Hildesheimban 1858 január 19. Lipcsében. Tübingában és Göttingában tanult, 1882. Lipcsében az egyháztörténelemből tanári képesítést nyert, u. o. 1886. Rendkívüli, 1888. Halleben rendes tanár lett. Művei: Zur Choronologie der auf die fränk. Synoden des heil. Bonifacius bezüglichen Briefe der Bonifacischen Briefsammlung (Lipcse 1881); Antiquae Britonum Scotorumque ecclesiae quales fuerint mores etc. (1882); Leontius von Byzanz (1887); Die Handschriften der lateinischen Übersetzung des Irenäus (2. Kiad., 1890); Leitfaden zum Studium der Dogmengeschichte etc. (Halle 3-ik kiad. 1893); Predigten (1892); Studien über die demJohannes von Damaskus zugeschriebenen Parallelen (1892).
(ejtsd: lúmisz) Illés, amerikai matematikus és csillagász, szül. Tolland countyban (Connecticut) 1811 aug. 7., megh. 1889 aug. 15. New-Havenben tanult, 1836-ig ott tudor, majd 1837-től a természeti tudományok tanára Ohióban a Western Reserve Collegeon, 1844-től a new-yorki egyetemen, végre 1860-tól a Yale-College-on New-Havenben tanár. 1845-49-ig telegráfikus úton New-York és más városok hosszasági különbségeit, valamint az elektromos áram sebességét határozta meg, majd pedig meteorologiával foglalkozva a viharokról, a tornadokról, az északi fény időszakosságáról, a barometrikus maximumok- és minimumokról és a csapadékokról értekezett. Főbb munkái: Plane and spherical trigonometry (New-York 1848); Progress of astronomy (1850 és 1856); Natural philosophy (1858); Practical astronomy (1855 és 1865); Treatise of meteorology (1868); Elements of astronomy (1869).
l. Állatorvos.
város Nord francia départementban, Lille közelében, melynek külvárosául szolgál, vasút mellett, (1891) 7924 lak., pamut- és lenfonással, kémiai gyárral, szeszégetéssel és sörgyárral; nagy javító intézettel; az 1140. Thierry flandriai gróftól alapított csiszterci apátság épületeit kibővítve használták föl ennek céljaira.
József, tót iró, szül. Necpálon (Turóc) 1839., fürdés közben a Dunába fult 1878. A középiskolákat Besztercebányán, egyetemi tanulmányait Bécsben végezte s a tanári képesítést Budapesten nyerte a klasszikus nyelvekből. 1862 óta helyettes tanár a besztercebányai róm. kat. Főgimnáziumnál, 1865 óta u. o., 1868 óta Budapesten rendes tanár. Terjedelmes ismeretü nyelvész volt s irt egy három kötetes Tót-magyar-német, Magyar-tót-német és Német-tót-magyar szótárt (pest 1869-71); Citanka pre gymnasia (Olvasókönyv gimnáziumok számára); Nemecká mluvnica (Német nyelvtan).
Dániel Frigyes, német éremkészítő, szül. Altenburgban 1735, megh. Berlinben 1819. Stieler udvari mérnöknek volt tanítványa, azután Lipcsében, Magdeburgban, majd Berlinben dolgozott, hol a művészeti akadémia tanácsának tagja lett. - Fia, L. Gottfried Bernát, szül. Berlinben 1774 aug. 6., megh. u. o. 1843 jul. 29. Kiváló érempénzverőt állított fel Berlinben, mely igen sok becses emlékérmet készített. Művei: Beiträge zur Kenntniss der im Handel u. Umlauf vorkommenden Gold- u. Silbermünzen; Sammlung einzelner Aufsätze über Gegenstände des Münzwesens u. der Münzkunde; Die Kunst, falsche Münzen zu erkennen.