Lópestis

eddig közelebbről nem ismert betegsége a lovaknak Afrikában (afrikai L.), ahol lassankint igensúlyos járványképen jelentkezik és nagy veszteségeket okoz. Némelyek a lépfene, mások a tifusz v. a járványos agy-, gerinc-agy burokgyulladás különös alakjának tartják. Tünetei: magas láz, vérzések a test különböző szöveteibe, rohamos gyöngülés, nehéz lélegzés és szapora érverés.A betegség többnyire 2-3nap alatt halálra vezet.

Lopez

(azelőtt Cabo Lopo Gonçalves), alacsony fok Afrika Ny-i partján, Francia-Kongóban, a D. sz. 0° 36' 10" alatt. Mellette van a L.-öböl, amely a Fetis-fokig nyulik. A franciák 1862 óta birják.

Lopez

Ferenc Solano, Paraguay elnöke, L. Károly Antalnak, ki 1844-62-ig állott mint elnök Paraguay élén elsőszülött fia és utóda, szül. Assuncionban 1827 jul., elesett 1870 márc. 1. Az Aquidaban mellett vívott ütközetben. Atyja életében mint hadvezér szerepelt, 1849. Rosas diktátor ellen harcolt és 1853. Angliában járt kereskedelmi megbízásban; 1859. pedig atyja hadügyminiszterré tette és utódának szemelte ki, mely állásban a kongresszus 1862 okt. 16. 10 évre megerősítette. Mint elnök L. főfigyelmét a hadsereg erősbítésére és harcképességére fordította és bátran kezdte meg 1864. Peru ellen a háborut, melynek folyamában elesett. Erőszakos és kiméletlen eljárásáért sokan meggyülölték.

Lopez de Recalde

Inigo, l. Loyola.

Lophiobranchii

v. bojtkopoltyusak (állat), a csontoshalak halosztályának egyik rendje bojtforma kopoltyukkal, egylemezü kopoltyufödővel, halpikkelyek helyett gyűrüszerüen rendeződött csontlemezekkel. Az idetartozó fajokat két családba és 16 nembe osztják. Egyik általánosanismert faj a csikóhal (l. o.).

Lophiodou

Cuv. (Tapirotherium Blv.), kövesült állat. A Lophiodontinae-k alcsaládjába tartozó kihalt tapir-nem, amely az eocen-korban igen el volt terjedve egész Európában. Nagyságra nézve a tapir és orrszarvu (Rhinoceros) között állt. Mintegy 17 faja ismeretes, legközönségesebb a L. isselense Blv. a közép-eocenből.

Lophius piscatorius

(állat), l. Békahal.

Lophophanes

Kaup. (állat), l. Cinegefélék.

Lophophorus

(állat), l. Fácányfélék.

Lopichis

friauli longobard, 610. Friaul ostromakor az avarok fogságába esett s a mai Magyarországba került. Onnan azonban vissza akart szökni hazájába, de nem tudta, merre tartson, midőn kezében egy íjjal s eledelül pár darab csonttal és kenyérrel útnak indult. Ekkor egy farkas szegődött hozzá s hűségesen vezette. Mikor azonban már mindenelesége elfogyott s jártányi ereje is alig volt, kétségbeesésében le akarta lőni a farkast, hogy húsát megegye. Ekkor azonban az állat eldőlt. L. kimerülten rogyott a földre; de ekkor egy férfi jelent meg álmában s intette, menjen abban az irányban, amerrefelé vannak fordítva lábai, mert arra fekszik Itália. Rögtön fölkelt s a roppant hegyekből nemsokára a szlávok közé jutott. Egy öreges asszony szállást és ételt adott neki s pár nap mulva, mikor magához tért, útravalóval is ellátta és útbaigazította. Otthon mindent elpusztulva talált; de házat galyabított magának, megházasodott s tőle származott Arichis (Henrik), kinek fia volt Warnefrit s unokája Paulus diaconus, a longobardok történetirója, ki e mesét a IV. könyv 37-ik fejezetében jegyezte föl.


Kezdőlap

˙