több magyar főúr neve.
1. L. vagy Roland a Rátolt nemzetségből, IV. Béla és V. István egyik legkiválóbb hive, kit az 1270-iki fehérvári országgyülésen, midőn V. István érdemei jutalmául Kemlék várával ajándékozta meg, az egész nép az ország legderekabb, legérdemesebb bárójának kiáltott ki. A tatárjárás idejében kezd szerepelni 1248-1259., valamint 1263-65 közt nádor és pozsonyi főispán s mint ilyennek főrésze volt 1254 ápr. 3. a IV. Béla s II. Ottokár cseh király között kötött békében; majd 1261-67. tótországi bán, e méltóságától azonban 1267 dereka táján megfosztotta IV. Béla, mert L. bán István ifjabb királlyal kezdett barátkozni. Részt vett az 1271. cseh háborúban. Kun László zavaros korában 1272, 1273 és 1274. három ízben is volt nádor, később országbíró 1277 nyaráig; azok közé tartozott, kik a Habsburgi Rudolffal való szövetséget pártolták s részt vett abban a követségben, mely 1277. Rudolffal megkötötte a szövetséget. Nemsokára ezután meghalt, 1278. már mint elhunytat említik. Két fia maradt, Rátolt és Mátyás bán, az utóbbitól származik a Paksy-család.
2. L., Márk fia, 1272. részt vett a IV. László ellen támasztott lázadásban. Mint szepesi ispán elfoglalta az egész Szepességet, sőt utóbb Erdélyig a Nyirséget is. 1277. IV. László Sóvári Sós György és Finta mesterek vezetése alatt ellene küldte a fölkent nemességet s az ütközetben L. elesett.
3. L., Leusták fia a Rátolt nemzetségből, nádor III. Endre uralkodásának vége felé és az interregnum idejében. Legelőbb a hódmezei csatában tünt föl, később főlovászmester, 1298-tól pedig a Duna balparti részek nádora, míg a Duna jobbpartján a Pécz nemzetségbeli Apor volt a nádor. III. Endre halála után a nemzeti párthoz csatlakozott, mely Vencel cseh királyt hivta meg a trónra, de már 1302. a pápai követ Róbert Károlynak nyerte meg s ő is részt vett abban a puccsban, midőn a Budán időző Vencelt meg akarták lepni. Jelen volt az 1304. pozsonyi gyülésen is, ahol Róbert Károly és Rudolf osztrák herceg számos magyar és osztrák főúr jelenlétében szövetségre léptek a csehek ellen. Utoljára 1307. említik az oklevelek, ugy látszik, csakhamar ezután meghalt. Négy fia maradt: VakDezső, az Ilsvay-család őse, Leusták, Loránd, kit a régebbi zavaros genealogiák a Lorántffy-család ősének tekintettek és István.
4. L., a Borsa nemzetségből, l. Roland.
(ásv.), tallium-arzén-szulfid (Tl As S2), a tallium ásványok első kristályodott képviselője Allcharról Makedoniában, melyet Krenner József irt le és Eötvös Lóránd báró tiszteletére nevezett el (Matematikai és Természettudományi Értesítő 1895). 5-10 mm.-nyi egyhajlásu kristályokban terem realgáron. Van oszlopos és táblás alakja. Cochenille-karmasinvörös, a külső felületén gyakran feketés ólomszürke, olykor ockersárga porral behintve. K. 2-2,5. Fs. 5,52. Kémiai elemzése: 59,46% tallium, 21,87% arzén és 18,67% kén.
Antal, szobrász, szül. Kecskeméten 1856 szept. 5. A gimnáziumi tanfolyamot szülőföldjén és Budapesten végezte, 1876. a mintarajziskolába lépett, 1879-ben rajztanári oklevelet nyert s ugyanakkor, Huszár Adolf buzdítására, a szobrászattal komolyabban kezdett foglalkozni. A bécsi képzőművészeti akadémiára alapított és három évre szóló kir. ösztöndíjat több pályázó közül neki ítélte az országos képzőművészeti tanács. Bécsben öt évet töltött; hármat Hellmer Ödön, kettőt Zumbusch speciális iskolájában. Ez idő alatt kétszer tüntették ki: először egy rajzolt tervezetért, ezután pedig a Martirnőért, mely később az 1885-iki országos kiállításon a nagy bronzérmet is megkapta. 1885 őszén a vallás- és közoktatásügyi miniszter ajánló levelével Párisba utazott a szalon-bronzokat tanulmányozni s onnan csakis a következő év tavaszán, a Salon megnyitása után rétt vissza Budapestre, hol az iparművészeti iskolánál felállított kis plasztikai tanszéket foglalta el (1886 jul.). 1889 óta a mintarajziskola és rajztanárképző-intézet tanárjelöltjeit is L. oktatja a mintázásban. Szoborművei közül eddig a Labdázó fiu, a Saruit oldó leány, a Kigyóval küzdő férfi, a Martirnő, az Első lecke és HuszárAdolf mellszobra voltak láthatók a Képzőművészeti Társulat kiállításában. Nagyobb szabásu műipari tárgyai: két dísz-tintatartó; Gönczy Pál ötvenéves jubileumára jardiniére, melyért az iparművészeti társulatnál az első díjat kapta; nagy történelmi pajzs, s ezüst asztaldísz a főváros számára. 1894 óta a rajztanárvizsgáló bizottságnak is tagja.
(serkei), kihalt előkelő magyar család a Rátolt nemzetségből, közös eredetü a Feledy- és Ilsvay-családokkal. Az ősi nemzetségi címer (vörös pajzsban arany hárslevél) a későbbi időkben naturalisztikusabb formát nyert s L. Mihály 1614-iki pecsétjén a hárslevél már gallyas fatörzzsel is el van látva. Az első ismert ős, Leusták, IV. Béla korában élt s ugy látszik, Domokos tárnokmesternek, a Thary, Pásztóy,Putnoky és Kazai Kakas családok ősének, valamint Kővágó-Őrsi Olivérnek (alighanem a Ráday-család őse) volt a testvére, ezek ugyanis, illetőleg ivadékaik a Rátolt nembeliek 1283-iki osztályakor közösen kapnak bizonyos jószágokat, míg a többi birtok id. Loránd nádor ivadékaié (Paksy-család) és Keszi Lőrinc fia, Balduiné (Gyulaffy-család őse) lesz. A L. és a velük közös őstül származott másik két család elágazásán régebbi genealogusaink nem igen tudtak eligazodni. (V. ö. Nagy J., Magyarország csal., IV. 148., VII. 170.; Wertner M., Magyar nemz. II. 301.) A zavart az idézte elő, hogy Leusták ivadékai közt ugyanazon nevek (Loránd, Dezső, Leusták) többször ismétlődnek s a valamelyik birtokról vett előnevek, melyekből a későbbi vezetéknevek alakultak, nemzedékről nemzedékre változtak. Garai László 1449-iki itéletlevele (Haz. Okl., VII. 204) nyomán a következő táblázat tünteti föl a 3 rokoncsalád elágazását:
L. György, 1443. Gömör vármegye főispánja. Több ízben - néha sikerrel is - Giskra János cseh rablóvezér ellen harcolt. Később azonban Giskra elfoglalta tőle Serke várát, melyet csak 1460. nyert meg újra, amidőn ugyanis Mátyás kir. visszafoglalta. L. Miklós, mint Gömör vármegye követe megjelent az 1505-iki rákosi országgyülésen. L. János, 1580. Gömör és Zemplén vmegye dúsgazdag főispánja. L. Péter, 1599. Putnok várának kapitánya. L. László, 1571-1578. több apró katonai és diplomaciai ügy lebonyolításában vett részt. L. Mihály, némelyek tévesen mondják főispánnak is. Igen nagy tekintéllyel dicsekedhetett. 1611. Thurzó György nádorral részt vett a tokaji béketanácskozásokban. A családi vagyon gyarapításához nagy mértékben hozzájárult ő is. 1608. első felesége, zeleméri Kamarás Borbála, révén - aki ruszkai Dobó Anna unokája volt - megszerezte a sárospataki és lednicei várat és uradalmat. Második neje csikszentkirályi Andrássy Katalin volt. Megh. 1614., mint a L. utolsó férfisarja. Több leánygyermek maradt utána, kik közül említendő:
L. Zsuzsánna, szül. 1600 körül, megh. 1660 ápr. 18. Rákóczi György borsodvármegyei főispánhoz ment férjhez 1616., aki 1630 óta, mint I. Rákóczi György, Erdély fejedelmeként szerepelt. Hozományának legértékesebb alkatrésze Sárospatak vára és uradalma volt. Az áldott kedélyü, vallásos, művelt nő mindig kiváló figyelemmel terjesztette ki gondoskodását a kálvinista vallási és tanügyi viszonyokra. Különösen a sárospataki református kollégium felvirágoztatását hordta szivén. Kitünő, jól fizetett tanárokat hivott meg, a szegényebb tanulók ellátására tápintézeteket létesített, a jeles tehetségü növendékeknek angol és hollandiai egyetemeken való teologiai továbbképzésére ösztöndíjakat alapított. A tudósokat előszeretettel hivta meg asztalához és buzgón vett részt ez alkalommal folytatott hittani vitáikban. Mikor erdélyi fejedelemasszony lett, az uralkodásnak és a roppant uradalmak okszerü gazdasági vezetésének fáradságában híven megosztozott férjével. A termelési módokra (földmívelés, baromtenyésztés, bányászat, kertészet) való felügyelet, a terményeknek főleg Béccsel és Konstantinápollyal folytatott kereskedés útján való értékesítése, a nagyszámu kezelő személyzet (tiszttartók, ispánok, cselédek) szigoru ellenőrzése, nagyrészt L. Zsuzsánna vállait terhelte. Rákóczi joggal nevezi leveleiben hűséges «gazdasszonyá»-nak. Ilynemü teendői mellett nem hanyagolta el a szellemieket sem. A sárospatakin kívűl hathatós támogatásban részesítette a debreceni, nagyváradi, kolozsvári és gyulafehérvári református főiskolákat is. Felekezete lelkészeinek dotációjához, templomainak emeléséhez, nagyobbításához, megújításához mindig hozzájárult: anyagilag és befolyása latba vetésével. A református teologiai irókat örömest pártfogolta műveik kiadásában; rendelkezésükre bocsátotta a sárospataki családi és a gyulafehérvári fejedelmi nyomdát; mindenfelé terjesztette könyveiket; ő maga is fellépett egy könyvvel. Gyulafehérvárt, 1641. jelent meg Móses és a Propheták című munkája. Ez nem egyéb, mint egyszerü antologia: szentirásbeli helyek, egybeállítva a református vallás 45 hitágazatának «győzhetetlen igazságtételei» gyanánt. A nagyszombati jezsuiták körében született meg az a rendkivül éles névtelen válasz (neve nem maradt ránk) (1642), mely a felesége durva megsértésén haragra gerjedt Rákóczit arra birta, hogy az aljas munka megkapható példányait összevásárolván és megsemmisítvén panaszt tegyen III. Ferdinánd magyar királynál, kérvén őt, nyomozza ki és büntesse meg az ismeretlen szerzőt. A pör azonban minden eredmény nélkül szünt meg. L. Zsuzsánna különös szervező képességének adta tanuságát férjének felsőmagyarországi hadjáratában (1644-1645). Míg a tulajdonképeni kormányzást György fia vitte, ő fogadta a csapatokat, azokat férje után küldte, a várak felügyeletéről, az Erdélybe küldött foglyok ellátásáról, a hadak pontos fizetéséről gondoskodott. Férje, akinek ridet lelkületét, olykor mértéktelen haragját sokszor enyhítette gyöngédségével, 1648 okt. 11. halt meg. L. Zsuzsánna Zsigmond fiával Sárospatakra vonult vissza; élete alkonyán majdnem kizárólag a jótékonyságnak, a református vallásnak és a sárospataki főiskolának szentelte munkásságát. Tiz éven át harcolt a presbiteriánusok élén (akik az egyházban a gyülekezet összességének autonómiájáért küzdöttek) az episkopalisták ellen (akik a püspöki hatalom hierarkiáját akarták megvalósítani). E szabadszellemü törekvései miatt sok gyülöletes rágalmat kellett elszenvednie ellenségeitől. Újítólag lépett fel a tanügy terén is. 1650. Sárospatakra hivta a XVII. sz. legkiválóbb pedagógusát, Comenius J. Ámost (l. o.).
alakult Budapesten 1892.; célja a keresztény szeretet gyakorlása és a keresztény erkölcsi élet felvirágoztatása különösen a nők között, mely cél elérésére a következő eszközök szolgálnak: az egyesület jövedelmei; az egyesület tagjai által varrott vagy készíttetett ruhák és élelmi szerek kiosztása; a szegények meglátogatása; evangéliumi szellemü irodalmi művek ajándékozása; felolvasások tartása, különösen nők részére; az egyesület által szervezett női énekkar; a cselédek erkölcsi életének megóvására irányuló intézkedések társadalmi úton. 1894. volt 4 alapító, 12 pártfogó, 43 rendes és 8 pártoló, összesen 67 tag: a jövedelem 639 frt, akiadás 300 frt, összesen 100 családnak nyujtott a mondott évben ruhát vagy élelmi szert.
L. (növ.), l. Madárlép. - Loranthaceae, l. Fagyöngyfélék.
(ejtsd: -ka), az ugyanily nevü járás székhelye Murcia (ettől 63 km.-nyire) spanyol tartományban, a régi festői kastéllyal koronázott Sierra del Canno lejtőjén, a Sangonera vagyis Guadalantin és vasút mellett, (1887) 58 327 lak., puskaporkészítéssel, ólomolvasztókkal, olaj- és őrlőmalmokkal, posztószövéssel: közelében jelentékeny bányászattal. kikötőjéül a kis Aguilas szolgál. 1879. az árviz nagy kárt okozott benne; közel 600 ház dőlt akkor össze.
1. Felső-Ausztriában a Duna jobbpartján, az Enns torkolatánál fekvő jelentéktelen falu, (1890) 1327 lak. A rómaiak idejében itt állt Laureacam gyarmat, mint az itáliai II. légió főállomása, fegyver- és pajzsgyárral, s a dunai hajóraj fő kikötőjével. Alkalmasint ezvolt Noricum ripense fővárosa. Az V. sz.-ban a hunok s 738. az avarok ismételve lerombolták s ekkor Passauba tették át a III. sz.-tól fennálló püspökségét. Később Pilgrim passaui püspök, mint a L.-i püspökök jogutóda, igyekezett primatusát Magyarországra kiterjeszteni. Nagy Károly 791., három napig való ima és böjt után, L.-nál lépett át az Ennsen, hogy megtámadja az avarokat. Luitpold keleti őrgróf 900. e város romjainak közelében építtette Ennsburgot, hogy visszaverhesse a magyaroknak Bajorországba való betöréseit: Árpád alatt tehát idáig terjedt Magyarország határa.
2. L. in Württemberg, város Jagst kerületben, a Rems és vasút mellett, (1890) 2429 lak. EK-re tőle a Liebfrauenbergen van az egykor hires L. bendeapátság, amelyet 1102. Frigyes hohenstaufi hercegalapított, 1525. a parasztok földúlták, 1351-47. ismét restaurálták. A templomában van eltemetve 21 tagja a Hohenstaufoknak. V. ö. Kirn, Führer durchs Kloster L. (1888).
(ang.), angol nemesi cím; eredete loof és ford (kenyeret adni), mert a középkori földesurak külön házakbanélelmezték szegényeiket. L. a. m. hűbérúr is ellentétben a hűbéressel (vassal). Lords of parliament a. m. az urak házának tagjai. Lords spiritual, az urak házában üléssel biró érsekek és püspökök. V. ö. Pike L. O., The constitutional history of the house of Lords (London 1894). - L. Chancellor. l. Chancellor. - House of lords, l. Felsőház.
(ejtsd: -hau ájlend), Liuniuva v. Utong-Java, Uj-Zélandhoz tartozó, 8 km2 területü vulkáni sziget az É. sz. 31° 33' 4" alatt, mintegy 650 km.-nyire Ausztráliától. 70 lak. Rajta a Glower 862 m. magas. Flórája és faunája ausztráliai. 1788. Bale angol kapitány fedezte föl. V. ö. Wilson, Report on the present state and future prospects of L. (Sydney 1882).