(ang., ejtsd: leftennent), angliában egy grófság, valamint Irország legmagasb közigazgatási hivatalnokának címe. Az ir L.-t néha Vice-roy-nak (alkirály) is nevezik.
(ejtsd: - me'r), Londonelső polgármesterének a címe. - Lord-major's day, Londonban az a nap (nov. 9.), amikor évente az újonnan választott L.-t Westminsterből a Guildhallba ünnepélyes menettel eskütételre (az u. n. Lordmayor's show) kisérik. E szertartásos ünnep veszített már régi fényéből.
(gör.,), a gerincoszlopnak az az elhajlása, melynél az erős ívben domborodik a mell felé; a gerincoszlopnak legritkább elhajlása; különösen az ágyéki szelvényen gyakori s a has és far tájékának erős elődomborodásával s az ágyéki gerinc mély lehúzódásával jár. Létrejő mindazon kóros elváltozások kiséretében, melyek a rendesnél nagyobb foku medencehajlást okoznak; igy veleszületett csipőízületi ficamoknál, az alsó végtagok contracturájánál; fiatal egyéneknél, akik nagy terheket szoktak maguk előtt hordani; a háti szelvény púpjánál. Mindezen esetekben az ágyéki szelvény a medence erősebb hajlását vagy a háti gerincoszlop hátfelé irányuló erősebb domborodását egyenlíti ki, kompenzálja, azért kompenzációs L. Magas foku L. létesül akkor is, ha az utolsó (az 5-ik) ágyékcsigolya a felette fekvő gerincoszloppal a keresztcsontok bázisa felett mellfelé elcsúszik és lefelé sülyed (műnyelven spondylolisthesis), ami lobok, sérülések folytán, de néha a gerincagysorvadás (tabes) folyamán is létesül. Gyógykezelése az elsődleges bántalom kezelésében áll, máskor csak palliativ lehet.
(ang., ejtsd: -sip), a lord méltóság, az uradalom, mely e méltósággal hajdanta járt: végül a lordnak szokásos megszólítása, címe.
l. Cinque Ports.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pesti alsó j.-ban, (1891) 619 szerb lakossal. A községet Bél Mátyás Lórév név alatt említi, mert szerinte hajdan itt szokták átvinni a királyi lovakat a folyam másik partjára s itt szokták itatni őket. A török uralom alatt elpusztult, később részint Szerbiából, részint a környékről, főleg Becséről jöttek ide új telepesek.
(vasút), az angol lowry népies kiejtése, l. Vasúti kocsi.
(Lurlei), a Rajna jobbpartján, St.Goar és Oberwesel közt. Hessen-Nassauban meredeken kiemelkedő 132 m. magas palákból álló szikla, amelyen a monda szerint egy vizi tündér lakik, aki énekével a hajósokat magához csalja, míg a sziklához nem ütődnek és hajójuk el nem sülyed. A monda számos költői feldolgozása közül a legismeretesebb a Heineé. Az előtt a lábánál a vizből kiálló sziklák a hajósokra nézve csakugyan veszélyesek voltak. A XIII. sz.-ban azt hitték, hogy mellette van a Nibelungen-kincs a vizbe sülyesztve. Újabban útat készítettek hátulról, melyen a L. sziklacsúcsára egy óra alatt kényelmesen feljut az utas. Odafenn vendéglőt nyitottak, melynek terraszáról elragadó látvány nyilik a Rajna-völgyre.
1. Ottokár, német történetiró, szül. Iglauban (Morvaország) 1832 szept. 17. Filologiát és történetet hallgatott Bécsben és 1855. adta ki első munkáját Über das Konsulartribunat (Bécs). Ezt követte az Österreichische Regentenhalle c. mű (127). Két évvel később a titkos levéltárhoz nevezték ki; 1860. rendkivüli, 1862. pedig rendes tanár lett a bécsi egyetemen, ahol azután az osztrák és a világtörténetet adta elő és a történeti szemináriumnak is egyik vezető tanára volt. Bécsből a szász-weimari nagyherceg hivására Jenába költözött, hol mint a történet tanára most is működik. Fontosabb művei: Geschichte Ottokars II. von Böhmen u. seiner Zeit (1866); Deutsche Geschichte im 13. u. 14. Jahrhdt. (2 köt., befejezetlen, 1863-1867); Deutschlands Geschichtsquellen im späterenMittelalter (2 köt., 3. kiad. 1885-87. Wattenbach hasonló c. művének folytatása); Geschichte des Elsasses (Scherer Vilmos közreműködésével, 3. kiad. 1886); Papstwahl u. Kaisertum (1874); F. C. Schlosser u. über einige Aufgaben u. Principien der Geschichtsschreibung (1878); Die Geschichtswissenschaft in ihren Hauptrichtungen und Aufgaben kritisch erörtert (I. kötet 1886; a II. köt. e cím alatt jelent meg: Ranke, Generationslehre u.Geschichtsunterricht, 1891). L. szerint a világtörténet felosztása 3korra tiszta külsőség és nema dolog természetéből van merítve. E régi felosztás helyett a nemzedékek teoriáját ajánlja. 3-3 nemzedék esvén egy századra, a századot, illetve háromszáz vagy hatszáz éves időszakot (v. háromszor annyi nemzedéket) ajánl a történeti események időmértékeül. Más szóval: a genealogiát akarja a történetirás alapvető tudományának megtenni. E célból kiadta 1892. a Genealogischer Hand- und Schulatlas-t. Újabb értekezései közül a Goethes politische Lehrjahre c. említendő (Allgem. Zeitung 1892. 129-30), melyben Goethét szerepelteti (Nagy Frigyes helyett) mint a német fejedelmek szövetségének értelmi szerzőjét. Goethe politikai működésével egyébiránt több alkalommal foglalkozott. Régibb értekezései Drei Bücher Geschichte und Politik c. alatt összegyüjtve is megjelentek: a «Die bürgerliche u. naturwissenschaftliche Geschichte» c. hiressé vált polemikus értekezése, melyben Du Bois-Reymond rektori beszédét cáfolgatta, a Sybel-féle Histor. Zeitschrift-ban látott napvilágot (39. köt.). Legújabb művében is a genealogiával foglalkozik: Genealogisches Handbuch der europäischen Staatengeschichte (Berlin 1895).
2. L. József Roman, von Liebenau, osztrák természettudós és osztálytanácsos a közoktatásügyi minisztériumban, szül. Linzben 1825 nov. 26. Művei: Diephysikalischen Verhältnisse im Guarnerischen Golfe (1863); Die höchste Stufe des land- u. volkswirtschaftlichen Unterrichts (1874); Lehrbuch der Klimatologie (1874); Wald-Klima u. Wasser (1878); Geologische Verhältnisse von Grund u. Boden(1883); Resultate forstlicher meteorologischen Beobachtungen (2 köt., 1890-92). - Fia, L. Lajos, mint ornitológus szerzett nevet; elkisérte Ferenc Ferdinánd főherceget világ körüli utazásában. Jelenleg kusztosz a bécsi udvari természetrajzi muzeumban.
Ambrogio és Pietro, Simone Martini mellett a sienai festészeti iskola két legnevezetesebb festője a XIV. sz.-ban. Festményeiknek felfogásában és kivitelében nagyon közel állanak egymáshoz és gyakran együtt is dolgoztak. Ambrogio gyöngédebb és kedélye is fogékonyabb a finomabb benyomások iránt, míg Pietro szenvedélyesebb, technikája erőteljesebb; valószinüleg ez utóbbi idősebb, mert már 1305. találkozunk vele, míg Ambrogiót, mint festőt először csak 1323. említik. Pietro festményei közül különösen a Madonna-képek egész sorozata (Firenze, Siena, Pieve d'Arezzo stb.) nevezetes. Ambrogio művei közül hiresek a jó és rossz kormányzatot ábrázoló allegorikus freskók a sienai városház nagytermében.