(állat), 1. a lemurfélék családjába tartozó félmajmok egyik neme (Stenops).A L.-k karcsu termetü,mintegy evetnagyságu farkatlan állatok, nagy fejjel, rövid, hegyes orral, igen nagy szemekkel, közepes nagyságu fülekkel, s hosszu, karcsu végtagokkal. Lomha mozdulataikkal a lajhárokra emlékeztetnek. Két faja Kelet-India szárazföldén és szigetén. - 2. L., a papagályok (Psittaci) egyik családja (Trichoglossidae), melynek nemeit főleg fonalas szemölcsökkel fedett s ecsetalaku hegyben végződő nyelv jellemez. A L.-k az ausztráliai régió lakói, csak kevés él a szomszéd indiai területen. Mindnyájan gyors repülők; a fákon ugrálva mozognak. Táplálékuk gyümölcsből s a virágok méznedvéből áll, melyhez ecsetvégü nyelvükkel jutnak; a Nestor nem fajai megtámadják a legelő állatokat, főleg a juhokat, hogy az erős, horgas csőrökkel ejtett sebből vért szívjanak.
Akilles, olasz közgazdasági irő, szül. Mantovában 1857 márc. 2. s miután (1877) a jogdoktorátust elnyerte, külföldi könyvtárakban tett közgazdasági tanulmányokat. 1881-ben a sienai egyetemen a nemzetgazdaságtan rendkivüli tanára lett, 1884. u. o. rendes tanárrá nevezték ki, amely állását 1891. a padovai egyetem tanszékével cserélte föl. 1894. részt vett a budapesti demográfiai kongresszuson. L.-nak legnagyobb föltünést keltő műve: Les bases économiques de la constitution sociale (1893), mely 1886. megjelent ily címü munkájának: La teoria economica della costituzione politica átdolgozott kiadása. Egyéb munkái: La rendita fondiaria e la sua elisione naturale (1879); La legge di popolazione ed il sistema sociale (1882); La teoria del valore negli economisti italiani (1882); Analisi della proprieta capitalista (2 kötet); La terra ed il sistema sociale (1892) stb.
(lat.), a rómaiaknál: 1. mellvért, mely hol bőrből, hol ércből készült a mell azon részeinek megvédésére, melyeket a pajzs fedetlenül hagyott; l. Hippotoxaták. 2. L., az erődített városok ostrománál azoknak a párhuzamos bástyáknak mellvédjei, melyeket az ostromlók saját céljaikra emeltek.
(állat), páncélos hal, a csontos halak harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó halnem; egész teste csonttáblákkal van páncélozva. Mintegy 25 faja Dél-Amerika édesvizeiben él.
(ejtsd: lorian), az ugyanily nevü járás székhelye, hadi kikötő és harmadrendü erősség Morbihan francia départementban, 48 km.-nyire Vannestól, a Blavet és Scorff összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 42 116 lak., óriási hajógyárakkal, amelyek hadi hajókat, azok felszereléseit és felfegyverzését, azonkivül kereskedelmi hajókat, halászbárkákat stb. készítenek. A falakkal körülvett város szabályos utcákból áll. 1670. a francia kelet-indiai társaság alapította l'Orient néven és itt állíttatta fel a hajógyárait. Midőn a társaság feloszlott, L.-ért több mint 15 millió livret kapott. 1795 jun. 23. Groix szigetnél az emigránsok győzelmet vívtak ki a francia flottán.
Ferenc, német kat. teologus, szül. Berlinben 1821 márc. 12. Felszenteltetése után nemsokára boroszlói plébános és szentszéki tanácsos, 1868 óta boroszlói kanonok. Irodalmi munkássága: Entwickelung der Kirchenlehre (Boroszló 1847); Das Buch der Natur, Entwurf einer kosmologischen Theodicee (Regensburg 1876-80, 7 köt.); Gest und Beruf des katholischen Priestertums (u. o. 1858); Die Lehre von der Verwaltung des heiligen Bussakraments (Boroszló 1883) stb. Ezeken kívűl lefordította Calderon miszteriumait (Regensburg 1881-87, 18 köt.) és nagyobb vallásos tárgyu drámáit (Freiburg 1875-76, 7 köt.); valamint Lope de Vega két történelmi szinművét (címe: Aus Spaniens Vergangenheit, Regensburg 1877) stb. Szerkesztője a Schlesisches Kirchenblatt-nak (1852 óta).
Mihály Tarvielovics Tujnov, orosz hadvezér és miniszter, szül. Tifliszben 1825 nov. 2., megh. Nizzában 1888 dec. 24. Tanulmányait a Lazarev-féle akadémiában kezdette s a szt.-pétervári katonai iskolában folytatta, honnan 1843. kilépett s mint huszár előbb Kaukázuiában, majd innen Frejdáki alvezér hadseregében szolgált, s mint ilyen a cserkészek ellen működött. 1848. szt. Anna jelvényével tüntették ki s ugyanezen évben tábornoksegéd lett. E minőségében számos jelét adta vitézségének. Jul. 7. bevette Kerpetil várát, 1849. Samil ellen harcolva széthányatta Dsoch várát; majd a törökökön nyert Gárcsbághi mellett győzelmet 1853-ban. 1855. a Karsz melletti orosz győzelem «Vitéz L. parancsnok győzelme» nevet nyert s oly hiressé lett, hogy Karsz bevétele után, e vár parancsnoksága rábizatott. 1856. visszatért a Kaukázusba, hol vezérőrnagy, 1863. hadvezér, 1875. lovassági vezér, 1877. pedig az orosz-török háboru idejében örményországi hadtestparancsnok lett. Kezdetben Muktár pasától vereséget szenvedett, de elvégre nov. 18. mégis elfoglalta Karsz várát, mely tettéért grófi rangot kapott. 1879. Asztrakán, Szaratov, majd Harkov kormányzója, 1880. belügyminiszter lett, mely állásában a nihilisták összeesküvéseit nagy eréllyel elnyomta. V. ö. Vas. Ujság 1880 és Armenia VII. évf.
Henrik, l. Glareanus.
Hieronymus, l. Landesmann.
l. Argyll (6).