(növ.), l. Lósóska.
francia festő, l. Claude (2).
(ejtsd: lorren), francia neve Lotaringiának (l. o.).
l. Guillaume de Lorris.
község Starkenburg hesseni tartományban, a Weschnitz közelében, vasút mellett, (1890) 3707 lak. Közelében volt Németország egyik leggazdagabb klastroma és a fejedelmi jogokkal felruházott L.-i apátság, amely 1621. leégett: belőle csak romok vannak. A zárdát 763. alapították; benne halt meg Taszilo bajor herceg, Német Lajos és fia III. Lajos, V. ö. Dahl, Hist.-topogr.-statist. Beschreibung d. Fürstenthums L. (1812).
Albert Gusztáv, német zeneköltő, szül. Berlinben 1803 okt. 23., megh. u. o. 1851 jan. 21. Szinész atyjától örökölt tehetségével tenorénekesnek szerződött 1819.; Lipcsében1833. mint víg operának szöveg- és zeneköltőjét ünnepelték. 1844 óta mint szinházi karnagy vándorolt és szűkölködött. Számos operát irt: Undine, komoly, regényes, a többi víg; a legnépszerübbek: Die beiden Schützen, Hans Sachs, A fegyverkovács (ford. Radó Antal), Cár és ács (1838), A vadorzó (1842, Budapesten 1894. került szinre). Könnyedsége, leleménye, kedélye és komikuma miatt egy-egy kritikusa Mozarttal egyenrangunak hirdette. Életrajzát megirta Düringer (Lipcse 1851).
a Reuss 30 km. hosszu mellékvize Zug svájci kandonban: az Ägeri-tóban ered és átfolyik a Zugi-tavon.
(Loos, Lózs, Nagy-L., Losing), kisközség Sopron vmegye soproni j.-ban, (1891) 1442 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
Venezuela köztársaság egyik állama, annak ÉNy-i részében Lara, Zulia és Kolumbia közt, 38 134 km2 területtel, (1891) 336 146 lak. Egészen hegyes; a Cordillera de Merida ágai takarják, amelyek a Pic Conchában (4700 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. A folyók részint az Apure, részint a Marakaibo-tó vizkörnyékéhez tartoznak. Fővárosa Merida.
(ejtsd: losz anchelesz) v. La puebla de la Reina de L., az ugyanily nevü county székhelye Kalifornia É.-amerikai állam D-i részében, a L. nevü kis folyó és vasutak mellett, (1890) 50 395 lak., vasöntéssel, őrlőmalmokkal; igenélénk gyümölcs-, bor-, brandy-, gyapju-, bőr- és gabonakereskedéssel. A szabályosan épült tiszta városnak jelentékenyebb épületei: a Federal Building és a Post Office, az igazságügyi palota, a városháza, egy nagyszerü lóvasúti viadukt; van azonkivül 2 szinháza, 6 parkja és 2 lóversenytere. Érdekesek a zanjak, a külvárosok öntözőcsatornái. L.-t 1784. a spanyolok alapították, 1846. került a köztársasághoz. (1880) 11 183 lak. volt; azóta a gyümölcs- és szőllőtermelés óriási lendületet vett; egyedül narancsot évenként 1,25 millió dollár értékben küld szét.