L. (növ.), l. Kerepfű és Lótosz.
(növ.), l. Diospyros és Jujuba.
(növ., Nymphaea Lotus L. pro parte, Lotos Aegyptia Alp.,Castalia mystica Salisb., Nymph. thermalis DC.), szép fehér vizi rózsa v. liliomrózsa. (Képét l. a Vizinövények mellékletén.) Levele kerekded pajzsos, fogas, a vizen úszik, virágos fehér v. gyenge rózsaszinü fuvallata van; tőkéje gumóforma, állítólag a régiek ették, ma kevéssé használatos. Egyiptom vizeiben, árkokban s a rizsföldek csatornáiban él. Osyris és Isis tiszteletére szentelték, s a termékenység és bőség jelképe volt. Amint a Nilus árad, megjelenik a L., s midőn a folyó medrébe visszahúzódik, a L. is oda van, de gyökere a homokban a jövő áradásig élve marad. Magvából kenyérlisztet őrlenek, mert sok benne a keményítő. A nilusi L.-gal teljesen megegyező a nagyváradi Püspökfürdő meleg vizében is él és innen mintegy 100 évvel azelőtt Kitaibel a budai Lukácsfürdő tavába is átültette, ahol ez a növény máig is fennmaradt. V. ö. Flatt K., A nagyváradi püspökfürdő lotusvirágai (Nagyvárad 1886).
l. Lótetü.
(Lutuardus, Liutuardus), vercelli püspök volt 899-ben, midőn Lehel, Bulcs és Botond portyázó hadai Lombardiára ütöttek. A Névtelen jegyző (53. fej.) öt «nagynevü férfiunak, néhai Kis Károly császár legbizalmasabb barátjának és leghűbb titkos tanácsosának» nevezi. L. a magyarok jöttének hirére tömérdek kincsével menekülni akart; véletlenül azonban a magyrokra bukkant, kik őt azonnal megölték, kincseit pedig elrabolták.
(Limosa Briss.), a gázlók rendjébe, a szalonkák családjába tartozó madárnem. Csőr csúcsa gyengén fölfelé hajlott, csüd elöl és hátul haránt rajzokkal van fedve és a csőrnél rövidebb. Felső káva egész csúcsa kemény. Hat ismert faja az óvilág északi részeiben tartózkodik. Hazánkban előfordul: a fekete farku L. (L. aegocephala L.) farka fekete, tövén fehér, nyáron rozsdaveres és barna fekete foltokkal, télen földbarna. Szárnyán keresztül fehér szalag húzódik. Fekete csőrének töve sárgás. Lábai feketék. Hossza 46, szárnyhossza 23, farkhossza 9 cm. Hazája Európa és Ázsia északi részei. Hazánkban március-októberig található, mocsaras helyeken költ. Költözködő madár. A lapplandi L. (L. Lapponica Briss.) fehér farkán 8-10 sötétbarna haránt sávval. Nálunk igen ritka, őszi átvonulás alkalmával egy-egy elvétve található.
Károly, kiváló történeti és genreképfestő, szül. Hessen-Homburgban 1833. Mint gyermek szülőivel Magyarországba került s itt elsajátítva nyelvünket, magyar művésszé képezte magát. Mint fiatal ember a nagyhirü Rahl oldala mellé jutott, kinek egyik legbuzgóbb és tehetségesebb tanítványa lett. Elsajátította tőle a rajzolás biztonságát s a kompozició ama merészségét, mely egykor mesterének sok tisztelőt szerzett. Haladása oly meglepő volt, hogy Rahl ugy a bécsi görög templom, mint a bécsi Heinrichshof freskóinak kidolgozásánál az ő segítségét vette igénybe. E sikerek következtében már véglegesen Bécsben szándékozott letelepedni, de magyarországi barátai s a hatvanas évek elején Pestről érkezett megrendelések másképen rendelkeztek jövője felől. L. Magyarországba költözött, hol az alföld pusztái hires méneseikkel s a nádfedelü korcsmák betyárromantikájukkal oly erősen hatottakképzelődésére, hogy egy időre búcsut vett a mitologia bűvös világátül, mely pályája kezdetén annyi tárgyat szolgáltatott ecsetjének s a magyar népéletet kezdte festeni egész szenvedéllyel. Ez a vonzalom csábította őt Petőfi János vitézének illusztrálására is. Több rajzot készített a költeményhez; de a viszonyok e rajzok közzétételét mind ez ideig megakadályozták. Csakis négy darab jelent meg közülök mutatóul, a Magyar Művészek c. díszműben. Később, midőn mindinkább otthoniasan érezte magát nálunk, a magyar történet nevezetesebb mozzanataiból merített inspirációt. Választott tárgyainak egy részéről kartonokot készített s ezek arra birták az illetékes köröket, hogy L. nagyobb mérvü foglalkoztatásáról is gondoskodjanak. Igy támadtak először a városi vigadó, aztán a nemzeti muzeum lépcsőházának freskói, majd később művészi hirnevének betetőzéseül, az akadémia falképei s az operaház páratlanul díszes mennyezete, mely az Olimpust tünteti elénk örökszép és mély jelentőségü költészetével. L. legújabb időkben (1895) a ferenciek templomát díszítette freskókkal. A mester első freskóiban még a Rahl-iskola hatása alatt állt, később azonban mindinkább és inkább értékesítette saját egyéniségét s önálló irányt alkotott magának. Műveit erős fantázia, a rajz és kompozició rendkivüli biztonsága jellemzik. Az utóbbi kiállításokra néhány jellemzetes arcképet küldött, melyek arról tesznek tanuságot, hogy L. az olajfestészetben is jelesebb művészeink közé tartozik. L. több külföldi kiállításon kapott díjakat, azonkivül a bécsi képzőművészeti akadémiának tiszteletbeli tagja. A magyar művészek pár év előtt azzal fejezték ki elismerésüket kiváló tehetsége iránt, hogy mellszobrát elkészíttették s bronzba öntették a Képzőművészeti Társulat tanácsterme számára.
Rudolf Hermann, német filozofus, szül. Bautzenben 1817 máj. 21., megh. 1881 jul. 1. Tanulmányai menetében fontos, hogy a legalaposabb természettudományi képzésben is részesült, a lipcsei egyetemen az orvosi tanulmányokat csak ugy tanulta, mint a filozofiaiakat és filologiaiakat és először az orvosi, de nemsokára rá a bölcsészeti karra is habilitálta magát a lipcsei egyetemen; első műveiben is majd az egyik szakmában, majd a másikban mutatkozik elsőrangu erőnek. Már 1842. a filozofia rendkivüli tanára Lipcsében, 1944 óta Göttingában a filozofia rendes tanára,és élte vége előtt, engedve a minduntalan ismétlődő felszólításoknak, elfogadja a berlini tanárságot, de a gyönge testalkatu, sokszor betegeskedő ember, még elsőfélévének befejezése előtt meghal. Filozofiai gondolatainak alakulására egyrészt Leibniz és Herbart, másrészt Hegel, illetőleg Weisze voltaknagy hatással; ő az első, ki az idealizmus és realizmus igazi modern szintézisét keresi, amely a realizmusnak teljesen megadja, ami a realizmusé, amire szuverén uralkodása a természettudományi és filozofiai tudományok fölött kiválóan képesíti. L. természettudományi művei közül fontosabbak: Cikkei, melyek Wagner fiziologiai lexikonjában (Handwörterbuch der Physiologie) megjelentek, ezek közt első helyen az életerőről szóló értekezés. Továbbá: Allgemeine Pathologie und Therapie als mechanische Naturwissenschaften (Lipcse 1842), Henlével, a hires anatomussal együtt, e téren Virchow nézeteinek előkészítője. Allgemeine Physiologie des körperlichen Lebens (1851). Filozofiai művei: a legrégibb Metaphysik (Lipcse 1841), melybenfélreismerhetetlenül Herbart befolyása alatt áll; Logik (1843); Über den Begriff der Schönheit (1836; Über die Bedingungen der Kunstschönheit (1848). Mintegy közepén áll a két tér között: Medicinische Psychologie oder Physiologie der Seele (1852), melyben egyrészt a külön lelki szubstancia létét a legélesebben formulázott okokkal védelmezi, másrészt néhány fontos fölfedezéssel gazdagítja a tapasztalati lélektant. 1856. jelent meg főművének: Mikrokosmos, Ideen zur Naturgeschichte und Geschichte der Menschheit első kötete és 1864-ig a 2. és 3. kötet; amely a mai napig 4 kiadást ért és a filozofiai irodalom első rangu remekműve. 1868-ban jelent meg Geschichte der Aesthetik in Deutschland címü műve. Mindezek után hozzáfogott gondolatvilágának rendszeres előadásához, a System der Philosophiehez, de csak két kötet jelent meg belőle: Logik 1874 (2. kiadás, 1870) és Metaphysik 1879 (2. kiad., 1884). Halála után tanítványai kiadták egyetemi előadásait. Ezekből fordított le Kármán Mór kettőt magyarra, a Logikát és Psychologiát (Athenaeum). Kisebb értekezéseit is összegyüjtve adták ki 4 kötetben: Kleine Schriften von H. L. (Lipcse 1885-91). V. ö. Pfteiderer, Caspari, Koegel önálló műveit L.-ról.
(ejtsd: lubé) Emil, francia szenátor és diplomata, szül. Marsanneban 1838 dec. 31. Jogot tanult s 1876. választották meg először képviselővé s azóta folyton a köztársasági párthoz csatlakozott, melynek egyik vezérférfia lőn. A szenátusba 1885. választották be s 1887. a Tirard-minisztériumban a közmunka-tárcát vállalta el. Ennek bukása után nem vállalt tárcát, de midőnFreycinet lemondott, a köztársaság elnöke L.-t bizta meg az új kabinet alakításával. L. miniszterelnöksége alatt szaporodtak el az anarkisták Franciaországban; ekkor jöttek létre a hirhedt carmauxi sztrájkból származott zavarok és katonai gyilkosságok, a párisi bombamerénylet (1892 nov. 8.) stb., ami azonban, az ellenzék minden erőlködése dacára semvolt képes L.-t megbuktatni, aki a kivételes törvények napirendre tűzését is (nov. 18.) kivitte. De reá tiz nappal (nov. 28.) a Panama-botrány áldozatai közt a L.-kabinet is ott volt.
növénynevek után Loudon János Claudius nevének rövidítése. Szül. Cambuslanyban, Edinburg mellett 1783 ápr. 8., megh. London mellett Bayswaterban, mint kertész és iró 1843 dec. 14-én. Munkái: An encyclopaedia of plants (London 1829, suppl. 1841); The Gardeners Magazine (u. o. 1826-43); Hortus Britannicus (u. o. 1830); Arboretum et fruticetum britannicum (u. o. 1838).