Loudéac

(ejtsd: ludeak), az ugyanily nevü járás székhelye Côtes-du-Nord francia départementban, 38 km.-nyire Saint-Brieuctől, az Oust és Larhon közt, vasút mellett, (1891) 5913 lak., jelentékeny bretagnei vászonszövéssel.

Loudon

1. Gedeon Ernő, l. Laudon. - 2. L. 1. Loud.

Loudoun

(ejtsd: laud'n), county Virginia É.-amerikai államban, 1350 km2 területtel, 23 635 lak., Leesburg székhellyel.

Loudun

(ejtsd: ludön), az ugyanily nevü járás székhelye Vienne francia départementban, 52 km.-nyire Poitierstől, a Petite-maine forrásánál, vasút mellett, (1891) 4652 lak., környékén szarvasgombatermesztéssel, 3 érdekes régi templommal, amelyek közül a Sainte-Croix a XVI. sz.-ból most profán céloknak szolgál; a XVI. sz.-ból való szép kastéllyal.

Loue

(ejtsd: lu), a Doubs legnagyobb, 120 km. hosszu mellékvize; Pontarliertől 16 km.-nyire, Ouhans mellett egy sziklaüstben ered, fölveszi a Lisont, Cuisanceot és Dôletól 8 km.-nyire torkollik.

Lougen

(ejtsd: lógen) v. Laagen, két norvégországi folyó; az egyik a Gudrandsdals-L. (l. Gudbrandsdalen), a másik Numedals-L.; ez utóbbi a Hardangerviddán ered, 300 km. hosszu és Laurviknél a Skagerrakba ömlik.

Lough

l. Loch.

Loughborough

(ejtsd: löffboro), város Leicester (ettől 15 km.nyire) angol grófságban a Soor és vasút mellett, (1890) 18 916 lak., harangöntéssel, gyapju- és pamutszövéssel, csipke- és tüllkészítéssel.

Lóugrás

A sakkjáték egy figurája; a lovas haladásában ugrásokat tesz, még pedig olyformán, hogy az általa elfoglalt kockáról egyenes vonalban, előre v. hátra, v. jobbra v. balra egyenes vonalban, két-két kocka lapot átugorva az igy elért távon jobbra v. balra eső kockára ugrik. E haladási módot nevezik L.-nak.

Louhans

(ejtsd: luan), az ugyanily nevü járás székhlye Saône-et Loire francia départementban, 47 km.-nyire Mâcontól, a Solnan és Seille összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 4548 lakossal, vászonszövéssel, félpamutkelmekészítéssel, bőrcserzéssel.


Kezdőlap

˙