A. Gyula, földrajzi iró, született Ipolyságon (Hont) 1850.Tanult Selmecbányán és Besztercebányán. 1868-72-ig a kegyestanítórend tagja, mint ilyen 1871-72. Privigyén és Trencsénben tanított. 1872-74. a budapesti tudomány egyetem hallgatója. 1874-76. a zilahi polgári iskolánál tanár, ez állásáról önként lemondván, Bécsben és Berlinben tanult. 1877-től fogva a budai elemi és polgári tanítóképződében a földrajzi s történelmi, majd csupán a történelmi tárgyak tanára. Még piarista korában két jutalmazott művet irt: Verba movent, exempla trahunt s A vallás hatása a népek művelődésére. Egyetemi hallgató korában egy érmészeti s egy pedagogiai dolgozatával elnyerte a Pasquich-alapi jutalmakat. 1878-80. irta Európa összehasonlító földrajza, különös tekintettel Magyarországra; majd Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália összehasonlító földrajza és Természettani földrajz; Mennyiségtani földrajz módszertani alapon c. könyveit. 1880. szerkesztette és kiadta a Magyar Gea földrajzi és statisztikai havi folyóiratot. 1881. kiadta a Vág és Vidéke címü 54 képpel illusztrált topográfiai munkáját. 1886. a Századokban közöltetett s külön kiadásban is megjelent történelmi cikksorozata Adalékok a magyr-lengyel érintkezés történetéhez a mohácsi vészig címen. Legutóbb az Osztrák-Magyar Monarchai irásban és képben címü honismereti vállalat számára leirta Turóc, Trencsén és Nyitra vármegyéket.
(Lovcsa, Lofcsa), az ugyanily nevü kerületnek és metropolitának székhelye Bolgárországban, Plevnától D-re, az Oszma mellett, (1889) 7092 lak., akik közt 499 mohamedánus; bőrcserzéssel és prémkészítéssel; nagy kereskedelmi árutárakkal. A törökök 1449. kerítették hatalmukba. 1877 jul. 15. megszállották az oroszok, de jul. 27. visszafoglalta Ozman pasa és az oroszok csak nagyobb segélycsapatok megérkezése után, szept. 3. foglalták el Imeretinszky és Szkobelev vezérlete alatt.
(ejtsd: lövlesz), Richardson Clarissa Harlowe c. regénye után egy szeretetreméltósága miatt az asszonyokra veszélyes úr.
Sven Lajos, svéd zoologus, szül. Stockholmban 1809 január 9., meghalt Stockholmban 1895 szept. 4. 1829. Lundban doktorrá avatták s itt a zoologia magántanára is lett. Tudományos célból beutazta Norvégiát, a svéd partokat, Finnországot. 1837. vezette a Spitzbergákhoz az első tudományos expediciót; 1841-ben Stockholmban tanár és a birodalmi muzeum intendánsa lett.
(Lauceris), község Bergamo olasz tartományban az Iseo-tó felső végében, (1881) 2937 lak., kastéllyal, amelyben értékes képeket, régiségeket és természetrajzi tárgyakat őriznek.
a ló tehetségének nyilvános próbatétele. Vannak többféle L.-ek, u. m. sík- (egyenes) pályán való futtatások, gát- és akadály-versenyek, és végre ügető-versenyek. Közönségesen azonban ama sík-versenyekértetődnek alatta, miket az u. n. angol származásu telivér-lovakkal tartanak. E végre a telivérek különösen idomíthatók már 2 éves korukban, sőt az előleges munkálatokat már másféléves korukban megkezdik velük. Célja ez idomításnak éppen az, ami fiatalságunknál a futásnak, a tornászásnak, az atletikának, t. i. a test edzése, a különböző szervek ellenálló képességét (a lónál a sebességet, a győzősséget) emelni, fejleszteni. A training (és ez a fő) fokozódása képesíti a verseny- és vadász-lovat, hogy az igen megerőltető sebes futást is - egészségének veszélyeztetése nélkül - kibirja; a training alatt, az erős abrakolás és sebes munka mellett a szabad levegőben, étvágya növekszik, izmai, ínai erősödnek, véredényei tágulnak, tüdeje, lélekző szervei igen kitisztulnak, szívósokká válnak. Egy szóval az egész állat fürgébb, acélosabb lesz. Midőn aztán 4-6 heti gyakorlat után egyik-másikról azt hiszik, hogy versenyképes állapotban (tip-top) van, megpróbálják a versenyeken, azaz osztályozzák, hogy a többi lovak ellenében minő a sebessége, tehervivő képessége és kitartása. Ugyancsak a versenyek alatt elég alkalom van kiismerni, hogy melyik lónak van bátorsága, hogy körömszakadtáig küzdjön ellenfelével, hogy kiismerjék, nem megbízhatlan (gyáva) vagy ideges-e? A versenyzést több mint másfél század előtt az angolok kezdték; Magyarországon különösen Széchenyi István gróf kezdeményezésére s buzdítására jöttek divatba. V. ö. A magyarországi ló-pályáztatásnak törvényei (Pozsony 1827). Céljuk az, hogy az e versenyeket kitartó, nagyobb erély és szívóssággal biró anyaggal, a nagy mennyiségü félvér ló-anyagot javítsák. A versenyló felnevelése azonban igen költséges s azért ugy a kormányok, mint a társadalom minden módon elősegíteni törekesznek. L. Ló.
(Lowicz), az ugyanily nevü járásnak és kat. püspöknek székhelye Varsó orosz-lengyel kormányzüságban, a Bzura és vasút mellett, (1893) 8930 lak., bőrcserzéssel, ecetgyártással, olajprésekkel; közelében a Radzivill hercegek ArkadiaésNieborov nevü kastélyaival.
község Lika-Krbava vmegye gracaci j.-ban, (1891) 1147 horvát-szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
a Lualeba (l. o.) mellékfolyója.
(franc. chemins de fer á chevaux, ang. horse tramways, ném. Pferdebahn), ama közúti (l. o.), tehát nyilvános vasutak, melyeken mótor helyett lovak, avagy miként Spanyolországban és sok helyt Olaszországban is öszvérek vontatják a kocsikat. E vasutak nagyon elterjedtek, Európában magában meghaladja hosszuságuk a 4000 kilométert. Felépítményük nagyobbrészt a közutakon, városok utcáin fekszik, éppen ezért a hatóságok megkivánják két sínpár fektetését, hogy az egyik sínpáron beálló hiánybólne támadhasson a közforgalmat zavaró kocsitorlódás. A két sínpáron közlekedő kocsik a 7 m.-nél szélesebb utcában már nem zavarják a többi kocsik közlekedését. Minthogy az utcakövezetnek hozzáilleszthetése végett kettős sínt avagy vályusínt kell alkalmazni, ugyancsak megkövetelendő, hogy a vályu 3 cm.-nél szélesebb ne legyen, hogy a lovak patkója, illetve patája ne szorulhasson bele. Minthogy az általánosan használt kockakőburkolat a sínek alá helyezett kereszttalpfák felett mindegyre kimozdul vagy el sem helyezhető, régebben hossztalpfákra fektették a síneket, ma már lehetőleg szélestalpu síneket használnak, melyeket jó zúzott kavicsba helyeznek el s a helyenkint alkalmazott keresztkötésekkel biztosítják a vágányközt. A vágányköz különböző, 0,6 m.-tól egészen a szabványosig, azaz 1,435 m.-ig. E szerint módosul természetesen a kocsik szerkezete is. A sínek súlya is változik, valamint a váltó és keresztezések rendszerei is igen különbözők, mert több helyen u. n. vegyes üzemkezelés van, amennyiben ugy lovakat, mint gőzmótorokat is használnak a vontatásra. Ez utóbbi befolyásolja az engedélyezéskor követendő eljárást is, amennyiben csak a tisztán lóüzemre berendezettekelőmunkálati és engedélyezési tárgyalása van a törvényhatóságokra ruházva.