l. Zsír.
Károly, német jogtudós, szül. Celleben (Hannovera) 1834 szept. 2. Göttingában, Berlinben és Párisban tanult, Halléban habilitáltatta magát és 1867. a lipcsei egyetemen kapott tanszéket, mint jogtanár; 1874 óta a bűnfenyítő jog és eljárás tanára az erlangeni egyetemen. Főbb művei: Das Souveränitätsrecht der Begnadigung (Lipcse 1860); Die Vermögensbeschädigung (u. o. 1867); Die Genfer Convention (Erlangen 1876); Recht und Grenze der Humanität im Kriege (u. o. 1880); Krieg und Kriegsrecht (Hamburg 1889).
(Pass L.), a Tennen- és Hagengebirge közt elnyuló, 9 km. hosszu szűk hegyszoros Salzburgban, amelyen át a Salzach folyó folyik. A sziklafalakban üstszerü mélyedések láthatók, amelyeket a viz mosott ki; ezek az «Öfen d. Salzach» nevet viselik. A szoros D-i részén a vasút visz keresztül; legkeskenyebb részében 928 m. hosszu alagút visz át. A szorost 1809. a Haspinger vezérelte tiroliak a francia-bajor hadak ellen sikeresen védték.
Károly, bécsi ügyvéd és politikus, szül. Bécsben 1844 okt. 24. Jogot végzett és 1874. ügyvédi irodát nyitott. 1875. az akkoriban befolyásos Mandl ügyvéd pártfogása mellett a Landstrasse kerületben a községi tanácsba választották. 1876. pedig három évre került a városi tanácsba; de nemsokára Felder polgármester viszályba keveredvén a demokrata párttal, a községtanácsot feloszlatták és az új választásban L. és demokrata párthivei elbuktak. 1878. azonban a Landstrassen újra megválasztották, még pedig liberális programm alapján és ezóta állandóan a községtanács tagja. Eleintén az u. n. «Egyesült Baloldal»-nak volt tagja, majd feje, és ebben az állásban a községi közigazgatásba belopódzott visszaélések kinyomozásában lelte kedvét, minek az lett a következménye, hogy Felder állásáról lemondott. Utóda, Newald polgármester, nemsokára szintén beleunt tövises állásába (1882) és erre az «Egyesült Baloldal» is felbomlott. L. most a demokrata párthoz csatlakozott és az alpolgármesteri állásért folyamodott, de Prixszel szemben kisebbségben maradt. 1885. azonban L. kibuktatta Margarethen városrészben Steudelt és ugyanez a kerület 1890. a birodalmi tanácsba is beválasztotta a népszerü demagogot. Ekkor mint az «Egyesült Keresztények» antisemita programmjának hódolt, melynek jeligéi a sokféle okból elégületlen és anyagi válsággal küszködő kisiparosok soraiban, részben a Taaffe-kabinet hibájából, mind jobban és jobban tért foglaltak. 1893. a városi tanácsba is beválasztották, melynek többsége azután 1895 május 14-én Bécs első alpolgármesterévé választotta. Midőn pedig a szabadelvü Grübl polgármester e választás miatt állásáról lemondott, a kormány a községi tanácsot (több meddő eredménytelen választás után) május 30-án feloszlatta és Friebeis tisztviselőt bizta meg az adminisztráció ideiglenes vezetésével. Az 1895 szeptember 15-iki községi választásokban az antisemiták győztek, akik azután október 29-én L.-t emelték a polgármester székébe (93 szavazattal 44 ellenében). A Badeni-kormány indítványára azonban a császár L. megválasztatását nem erősítette meg, ami arra szolgáltatott okot, hogy az antisemiták nov. 8. a birodalmi tanácsban kiméletlen támadást intéztek a kormány és a kormányt támogató német szabadelvüek, sőt még - állítólagos befolyásolása miatt - a magyar kormány ellen is; maga L. pedig a szerinte elzsidósodott Magyarország ellen kelt ki. A többség azonban 118 szavazattal 84 ellenében elvetette az antisemiták indítványát és Badeni miniszterelnök indokait elegendőknek találta. Erre roppant választási mozgalom után a községtanács nov. 13. újra a polgármesterválasztáshoz fogott és ez ízben is L. nyerte el a polgármesteri állást kétharmad többséggel (92:45) L. hajlandónak is nyilatkozott az állás elfogadására, de Friebeis a kormány megbizásából a községi tanácsot feloszlatta. L. 1881 óta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét birja.
(Predjama), Arenowitz községhez tartozó falu Adelsberg (ettől 8 km.-nyire) krajnai kerületi kapitányságban, (1890) 274 lak. Ismeretes több emeletet alkotó barlangjairól; ezek a Lokva-, a nagybarlang, a belvedere, a várbarlang, amelyben egy középkori vár, a Höhlenschloss L. épült és a felső barlang. Az elsőben elvész a Lokva folyó, az egyetlen Európában, amelyről nem tudni biztosan, hogy hová jut. Valószinü, hogy a Wippach felső folyása, amely az Isonzóval egyesül.
(Lueloch, Lugloch, Lurloch), nagy mészkőbarlang Stajerben, Semriach mellett. A barlangon patak folyik át, mely a Murába ömlik. A patak néha annyira felduzzad, hogy a barlangot teljesen elárasztja. 1894 májusban ilyen elárasztás idején a barlangba hét turista szorult, kiket csak egy heti kínos munka után tudtak kiszabadítani.
(lat.) a. m. ragály, járványos nyavalya.
természetrajzi nevek mellett a Lütken Kristóf Frigyes dán zoologus nevének rövidítése, aki 1885 óta a kopenhágai egyetem tanára s az állattani muzeum igazgatója.
Tourn. (növ., szivacstök), a tökfélék iszalagfüve, levele karéjos, érdes; virága egy v. kétlaki, a himes virág fürtös, a termő virág magános; gyümölcse hengerded, száraz rostos szövet van benne. 7 faja mind a két földségnek forró vidékén terem. A L. Aegyptiaca L. Egyiptomban és Arábiában honos, de Észak-Amerikában is termesztik. Belőle való a növényszivacs, vagyis szép fehér természetes fonadék. Kiforrázva szárazon kemény és érdes, de a vizben megpuhul és mosdó szivacs helyett a bőrt dörzsölik vele. Cipőtalpnak, képrámának és kosárnak is használatos. A gyümölcs húsát az arab megeszi. Kertbe mint dísztököt ültetik.
Hans, vittenbergai könyvnyomtató és könyvkereskedő, szül. 1495., megh. 1584. Kezdetben mint nyomdász-segéd vándorolgatott ide-oda, mignem 1524. saját nyomdára tett szert. Luther 1534. ő vele nyomatta hires bibliafordítását s ezért őt általában «biblia-nyomtató»-nak nevezik. Életrajzát megirta Zeltner G. G. (Altdorf 1727).