(ném. Lügente, a. m. hazudó vagy hirlapi kacsa), állítólag Luther egy szójátékából fejlődött ki, mely a legenda szóból L.-t csinált. Reuter egy későbbi (1596) könyvében Luther e szójátéka már Lügente lett, de Grimm nem fogadja el e származtatást.
a kereskedésbeli tisztátalan kálium- vagy nátriumhidroxidnak töményebb vizes oldata, amely rendkivül maró, roncsoló és erősen lúgos kémhatásu. A háztartásban tisztítószerül használják a ruhamosásnál, faedények, szobapadlók stb. tisztításánál. A L. könnyen megszerezhető lévén, igen gyakran szerepel öngyilkosságokban, különösen az alsóbb néposztálynál, mely a L.-t ugy készíti, hogy a kereskedésbeli lúgkövet v. a szappankövet (tisztátalan kálium- illetve nátriumhidroxid) egyszerüen vizben oldja fel.
(Logger), 2 vagy 3 árbocos, leginkább a francia partokon látható kisebb parti hajó, mely többnyire halászati célokra a sík tengeren, vagy mint vámőr-hajó használtatik. Alakra nézve a L. hosszu, alacsony peremü, keskeny, lapos tattükörrel biró jármű, mely élvitorlákkal és a szükség szerint alkalmazható egy vagy két keresztvitorlával van felszerelve.
(ném. Lugier), K-i germán néptörzs, mely a Kr. utáni első két században Sziléziában, Posenben és a felső Visztula mentén lakott. Később ismét feltüntek, mint vandalok (l. o.).
l. Lúgesszencia.
l. Luegloch.
l. Normal-oldat.
1. tartomány Spanyolország ÉNY-i részében az Atlanti-oceán, Coruna, Pontevedra, Orense, Leon és Oviedo közt, 9808 km2 területtel, (1887) 432,165 (1 km2-re 44) lak. Egyenes vonalban 60 km. hosszu partja igen szakadozott, de nagyobbára csekély védelmet nyujtó kikötőkkel. A felület egyenlőtlen; mindenütt hegyek emelkednek, amelyek K-en a Sierra de Caurelben és a Sierra de Picosban érik el a legnagyobb magasságukat, közel 2000 m.-t. A hegyek közt sok az eső és a folyó, ezek közt legnagyobb a Sierra de Meirában eredő Mino és mellékvze a Sil. A főfoglalkozás a földmivelés és állattenyésztés, a partokon jelentékeny a halászat. L. 11 járásra oszlik. - 2. L. (az antik Lucus Augusti), az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely, a Mino mellett elterülő kis síkságon, vasút mellett, (1887) 19 952 lak., bőr- és kalapgyártással; füstölthús- és marhakereskedéssel; szép, gránitból épített székesegyházzal. Körfalain belül sok a kert és rét. 1 km.-nyire már a rómaiaktól is ismert kéntartalmu meleg források és csinos fürdőintézet van. - 3. L., az ugyanily nevü járás székhelye Ravenna (ettől 25 km.-nyire) olasz tartományban, a Senio balpartja közelében, vasút mellett, (1881) 8670 lak., jelentékeny kender-, len- és borkereskedéssel.
a jódnak jódkáliummal készült vizes oldata, amelyet görvélykórnál, golyvánál cseppenként rendelnek. Átlag 4% jódot tartalmaz.
1. L., rendezett tanácsu város Krassó-Szörény vmegyében, a Temes két partján, a város két részből áll, a Temes jobbpartján épült Román- és a balparton fekvő Német-L.-ból; mindkettő rendesen épült, de különösen az utóbbi csinos város. L. a vármegye törvényhatóságának, egy gör. kat. püspöknek (1853 óta), továbbá a L.-i járás szolgabirói hivatalának, pénzügyigazgatóságnak és pénzügyőrségnek, államépítészeti hivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek, kir. törvényszéknek, járásbiróságnak, kir. közjegyzőségnek és adóhivatalnak székhelye; van kat. főgimnáziuma, tanonciskolája, felső népiskolája, bujasenyvi kórháza, takarékpénztára, népbankja s takarék- és hitelintézete, az osztrák-magyar bank mellékhelyiséget tart itt fenn. Ipara és kereskedelme élénk, szesz- s malomipara virágzó, marhavásárai látogatottak. Számos közművelődési, jótékony, társas- és iparegyesület székhelye. Itt jelenik meg a Krassó-Szörényi Lapok (XVII. évf.) és a Szabad Egyház (XI. évf.) c. lapok. Lakóinak száma 1850. 8373 volt, jelenleg (1891) 12 489, ezek közt 1807 magyar, 5152 német, 5277 oláh; hitfelekezetre nézve 5038 róm. kat., 804 gör. kat., 4560 gör. kel., 481 ág. evang., 296 helv. és 1303 izraelita. Házainak száma 1812. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Határa 6801 ha. L. először 1369. említtetik, 1376. már királyi vár, 1440. mezőváros volt. A török háborukban már mint város szerepelt. 1620. Sebők Pál kapitánya alatt a törökökkel alkudozott, de csak akkor hódolt meg nekik, mikor 1695 szept. 21. Musztafa szultán Veteráni császári vezért itt megverte, mely ütközetben az utóbbi életét is vesztette. 1788 szept. 20. viszont II. József császárnak serege szenvedett itt vereséget a töröktől, 1849 febr. 16. a magyar honvédség visszaszoríttatott a császáriak által, sőt aug. 15. a Kmety alatti sereg egészen Poganyesdig volt kénytelen hátrálni.
2. Nyir-L., kisközség Szabolcs vmegye nyirbátori j.-ban, (1891) 2030 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.