kisközség Krassó-Szörény vmegye temesi j.-ban, (1891) 1313 oláh lak.
József, nyelvész, archeologus, szül. Avas-Újvároson (Szatmár) 1812 dec. 3., megh. Debrecenben 1884 márc. 7. Debrecenben a főbb germán s román nyelveken kivül héberül, arabul, persául, sőt - K. Csoma Sándor támogatásával - tibeti nyelven is megtanult. Ő irta, de nem adta ki magyar nyelven az első arab grammatikát 1840-41. Midőn már nevet szerzett az ősmagyarok csillagászati ismereteiről irt munkájával s egyéb dolgozataival, Németországba utazott. 1841. szatmári pap, majd máramarosszigeti s 1845-66. debreceni kollégiumi tanár volt. Az akadémia már 1841 szept. 3. levelező tagjául választotta. Gyönyörü könyvtárt szerzett, sok unikummal. Igen sok archeologiai, nyelvészeti és bibliográfiai értekezése jelent meg. Befejezetlenül maradt főműve, a Magyar csillagászat.
olasz zenekifejezési műszó, a. m. siralmasan, bánatosan; lugubritas (lat.) komolyság, elborult kedély, szomoruság; Carmen L. a. m. gyászdal.
a Kongo mellékfolyója, l. Aruvimi.
Bereg vmegye Holubina nevü községe melletti dülő, melyen két jelentékeny égvényes savanyu ásványforrás, a L.-Margit- és L.-Erzsébet-forrás fakad. A L.-Margitviz, mely a lúgos bikarbonát-vizek közt a legtisztább, a legkedveltebb élvezeti és gyógyítóvizek közé tartozik, melyet a gyomor, a belek, a hólyag, de különösen a légzőszervek hurutos bántalmai ellen kitünő sikerrel használnak. A forrás vize nagy mennyiségben kerül forgalomba. Alkotó részei a következők:
Margitforrás |
Erzsébetforrás |
|
Szénsavas nátrium |
2,5333 |
1,8340 |
Szénsavas mész |
0,4752 |
0,4800 |
Szénsavas magnézium |
0,0491 |
0,0497 |
Szénsavas vasoxidul |
0,0288 |
0,0106 |
Szénsavas litium |
0,0197 |
- |
Klórkálium |
0,0749 |
0,0849 |
Klórnátrium |
0,0648 |
0,0152 |
Brósavas nátrium |
0,1327 |
0,0791 |
Kénsavas kálium |
0,0145 |
- |
Kénsavas mész |
- |
0,0069 |
Kovasav |
0,0373 |
0,0338 |
Szilárd részek összege |
3,4243 |
2,5942 |
Szabad s félig kötött szénsav cm3 |
750,09 |
838,54 |
Fajsúlya |
1,4780 |
1,0031 |
Hőmérséklete C° |
11,3 |
10,8 |
A Margit-forrás Karlovszky örököseinek, az Erzsébet-forrás gróf Schönbornnak tulajdona. V. ö. Ilosvay L., A luhii Margit-forrás vegyi elemzése (Budapest 1878).
(ejtsd: laik), flamand neve Lüttichnek (l. o.).
(Luvino, Luvinus) Bernardino, olasz festő, szül. Luinóban a Lago Maggiore mellett 1475 és 1480 között, megh. 1533 körül. Életéről alig tudunk valamit. Hires, gyönyörü freskóképe, mely szt. Katalin holttestének mennybevitelét ábrázolja, a milanói Brera-képtárban van. Egyéb kiváló freskóképei: krisztus ostorozása (Milano, Ambrosiana); a Trónoló Madonna szt. Borbála és szt. Antal közt (u. o., Brera); a saronnói búcsujáró templom gyönyörü, nagyrészt népes, mozgalmas freskóképei; a luganói S. Maria degli Angeli-templom nagy freskóképei, melyek közül legnagyszerübb a keresztrefeszítés képe. Függőképei nagyrészt egészen Leonardo hatása alatt állanak. A budapesti országos képtárban levő két szép, gyöngéd kifejezésü képe, egy Szent család (51. szám) és a gyermek Jézus három szent nővel (58. sz.) is Leonardóra utalnak. A milanói nyilvános és magángyüjteményekben levő képein kivül említendők: Krisztus az irástudók között (London, nemzeti képtár); Hiuság és szerénység (Róma, Sciarrapalota); Krisztus születése (bergamói képtár); Keresztelő János lefejeztetése (Firenze, Uffizi-képtár); Salome Keresztelő János fejével (bécsi művészeti muzeum); Szent család (Páris, Louvre); a 15 részből álló nagy oltár a legnanói templomban stb. V. ö. Brun C., a Dohme-féle Kunst- und Künstlerben. Tanítványai közt volt három fia is, kik közül a legismertebb, L. Aurél (1530-93), a budapesti országos képtárban is képviselve van Alexandriai szt. Katalin képével (50. szám).
(Luvino), falu Como olasz tartományban, 22 km.-nyire Varesétől, a Lago Maggiore partján, 1 km.-nyire a Tresa torkolatától, vasúti és gőzhajó-állomás, (1881) 3540 lak., ásványvizforrással; számos nyaralóval a környékén. Bernardino Luini festő szülővárosa. Garibaldi emlékszobra emlékeztet az osztrákok és Garibaldi csapatai közt 1848 aug. 15-én itt vívott ütközetre.
spanyol költő, l. Ponce de Leon.
Károly József Vilmos Lajos, Bajorország régens-hercege, szül. Würzburgban 1821 márc. 12., mint I. Lajos király másodszülött fia. A katonai pályára adta magát s az 1866-iki hadjáratban egy dandárt vezényelt a poroszok ellen. A prágai béke után sokat fáradozott mint táborszernagy s a bajor hadsereg főfelügyelője, a bajor hadsereg kiképzése ügyében. A francia-német hadjáratban Versaillesben találjuk Vilmos császár főhadiszállásán, a nélkül azonban, hogy a német császárság újjáalkotásába lényegesen beavatkozott volna. Később II. Lajos királyt (unokaöccsét) az országgyülések megnyitásánál, majd diplomáciai ügyekben is mind sűrübben helyettesíté. Midőn Lajos király elmebetegsége mind kétségtelenebbé vált, 1886 jun. 10. mint birodalmi kormányzó átvette a kormány vezetését régens címen s a régensséget a szerencsétlen véget ért király halála után is, valamint Lajos hasonlóképen elmebetegségben szenvedő öccse, Ottó király helyettese, megtartotta. Eleintén sokan gyanakvó szemmel tekintették és lehetőleg megnehezítették állását. L. azonban esküjéhez hiven megtartotta az alkotmányt és Németország iránti kötelességeit is pontosan teljesítette. Vallási meggyőződése szerint és családja hagyományainak szellemében buzgó katolikus. Auguszta, toscanai hercegnővel (megh. 1864.) való házasságából három fia van, kik közül a legidősebb Lajos herceg (szül. 1845 jan. 7.) trónörökösnek van kiszemelve.