délamerikai indus néptörzs, mely a Gran Chaco vidékén lakik és némi tekintetben rokon az Abipon, vagy Szuszkuanit indus törzzsel.
(ejtsd: luleo), Norrbotten svéd län fővárosa, a L.-elf torkolata melletti félszigeten, vasúti állomás, (1892) 5523 lak., jelentékeny fa-, vaj-, hal-, prém- és vaskivitellel, mely utóbbi Gellivarából jó. Stockholmmal rendes gőzhajójárat köti össze. 1621. Gusztáv Adolf alapította; azóta néhány km.-nyire kellett odább építtetnie, hogy kikötőváros maradhasson.
folyó Norrbotten svéd länben. A Kjölenen 2 forrásfolyóból ered; ezek egyike a Stora L. vagyis Nagy Luleĺ Sulitjelma közelében 835 m.-nyi magasban fakad; több vizesést alkot: a 45. magas Adna-Mourki-Kortjét és a 120 m. magas és 1040 m. széles Njommelsaskát, Európa legnagyobb vizesését, alantabb a 462 km2 területü Luleĺ-Träskké szélesedik; Jockmocktól 45 km.-nyire egyesül a Lilla L.-vel, hajózhatóvá lesz és Lule városnál a Botteni-öbölbe torkollik. Hossza egyenes vonalban 350 km., vizterülete 23 648 km2.
l. Norrbotten-län.
1. L. v. Lul, mainzi érsek, szül. 705 körül, megh. 786 okt. 16. Nevelkedett Malmesburyban. Földjei szokása szerint Rómába zarándokolt, visszatérvén 732. szt. Bonifác szolgálatába lépett, ki őt Türingiába küldte misszionariusnak. 751. szt. Bonifác püspökké szentelte és utódjául szemelte ki. 754. mainzi érsek. Részt vett 769. a római zsinaton, mint Frankhon egyik legtekintélyesebb püspöke. Eltemették az általa alapított kolostorban Hersfeldben, ahol halála évfordulóján egy héten át emlékére az u. n. L.-ünnepet tartják.
2. L. Raimundus, a középkori filozofiának egyik legkülönösebb alakja, szül. Palmában, Mallorca szigetén, 1234., megh. 1315. Filozfus, teologus, kalandos életü rajongó; mint barcelonai nemes család sarja korán az udvarhoz került, hol előkelő állást foglalt el és igy könnyelmü életet élt. Harminc éves korában, egyszerre isten kegyétől érintv,e megfordult, eladta birtokait, ott hagyta nejét és gyermekeit, szt. Ferenc rendjébe lépett s kilenc évig komoly tanulmányokkal foglalkozva arra készült, hogy a hitetleneket a szó hatalmával hódítsa meg a keresztény hit számára. Lelkesedett a skolasztika formuláiért, és egy új módszer gondolata fogamzik meg fejébne, melynek segítségével egészen mekanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot; ez az a hires Ars magna Lulli, melyet 1276, adott ki, a lullusi mesterség, útmutatás a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bizonyítására; a kombináció egészen gépiesen történik és L. külön gépet is konstruált módszerének alkalmazására, egy nemét a számoló gépnek, csakhogy itt a számok helyett a gondolatok jelei állanak. L. óriási tevékenységet fejtett ki felfedezése terjesztésére. Folyton zaklatja a világ hatalmasait, a pápákat, hogy támogassák; iskolát alapít; lefordítja főművét arab nyelvre, azután elindul Afrikába, hogy maga mutassa módszere hatását a hitetlenekre. Háromszor fordul meg ott, mindig nagy bajokba bonyolódik s harmadszor a szenvedett bántalmak folytán meghal. Mint vértanut ünneplik hazájában s 1419. a pápa a szentek sorába iktatta. Munkái. Opera omnia, megjelentek 1721-1742., tiz kötetben, most újra adja ki Rossello 1886 óta. életéről s műveiről v. ö. Degérando, Memoires de l'Académia des inscriptions et belles lettres 1814-19.: Helfferich, R. Lull. (Berlin 1858), és Canalezas I de Paula, Las doctrinas del Doctor R. Lullo (Madrid 1870).
(ejtsd: lülli) Keresztély János, francia zeneszerző, szül. Firenzében 1633., megh. Párisban 1687 márc. 22. Serdülő korában kukta volt a király nővérénél, s hegedüjátéka vonta magára XIV. Lajos figyelmét, aki zenekar vezetésével bizta meg. Szinészi és zeneköltői tehetsége annyira megnyerték a felség tetszését, hogy 1672. szabadalmat nyert dalszinház emelésére; ez Perrin és Cambert közreműködésével sikerült is. A kor ízlését jól ismerő Quinault dalműszövegei s a kiállítás, tánc stb. pompája révén száz évnél tovább maradtak műsoron operái: Thésée (1675); Phaëton, Roland, Armide. Hatása azonban Gluck után is, szinte a legújabb időkig, fölismerhető a francia operákon.
a Kongo mellékfolyója.
a Kasszai (l. o.) mellékfolyója. A Kongoállam déli részében, körülbelül a D. sz. 11° és a K. h. 24° alatt ered, a basilengék földjén keresztül északnak folyik; Luluaburgnál, a Wissmanntól 1884. alapított állomásnál, már mint hajózható folyó északnyugatnak fordul és a D. sz. 5° alatt torkollik. Mellékvizei a Luisi és Luebo, amelynek torkolatánál a gőzhajózás kezdődik.
(lat.), l. Keresztfájás.
(állat), l. Földi giliszta.