(a lat. luna-tól), a hold mozgását szemléltető természettani készülék.
(lat.), erdő a régi Germaniában, most a Cseherdő Manhartsberg-je.
(a lat. luna-tól) a. m. holdkóros.
(új-lat.), a hold fázisainak összessége, valamint az az idő, melyben a fázisok lefolynak.
(ang., ejtsd: löncs) a. m. villás reggeli. Angliában déltájt eszik, s hideg és meleg ételekből áll.
(Londinum Gothorum, Lundona, Lundia), város és püspöki székhely Malmöhus svéd länben, 20 km.-nyire Malmötől, a Höje és vasút mellett, (1893) 15 273 lak., bőr- és dohánygyártással, posztószövéssel, cukorfinomítóval. Egyeteme, a Carolina Gothorum v. Karolinska Universitet, 1668. alapíttatott; egybe van kötve zoologiai muzeummal, botanikus kerttel, a Nilsson által alapított történelmi és régiséggyüjteménnyel, csillagvizsgálóval, nagy könyvtárral (150 000 kötet és 2000 kézirat), 1894-ben 84 docenssel és 638 hallgatóval. A termékeny síkságon fekvő városnak nagy terei, szép sétahelyei vannak; ezek közt legismeretesebb a Tegner által megénekelt Lundagard; legjelentékenyebb épülete a XI. sz.-ból való székesegyháza, Svédország egyik legérdekesebb épülete. L.-ot Tegnernek, aki az egyetemen tanított és Ovarnströmnek szobra ékesíti. L. egyike Svédország legrégibb városainak 940, a vikingek egy csapatja hősies ellenállás után elfoglalta és kirabolta. A kereszténység befogadása után püspöki és 1104 után érseki székhellylé lett; a L.-i érsek hatalmát kiterjesztette Dániára, Svéd- és Norvégországra. Több dán királyt itt koronáztak meg. Midőn a protestantizmus meghonosításával az érsekséget megszüntették és az egyházi javakat lefoglalták, L. hanyatlásnak indult. Az egyetem alapítása újbóli emelkedését előmozdította. 1676. XI. Károly itt győzte le a dánokat és ezzel megakadályozta, hogy a dánok a roeskildei békében elvesztett birtokaikat visszaszerezzék, amit az 1679-ben L.-ban kötött béke jóváhagyott. XII. Károly, midőn Törökországból visszatért, e várost tette fő hadiszállásává.
(Ulunda), Afrika belsejében a Moerotótól K-re és D-re elterülő ország, amely a XIX. sz.-ig mint Kazembe országa messze elnyult Ny-felé. 1831. elszakadtak a bembák és azóta L. csupán a Moero-tó környékére szorítkozik. L. még Muata Jamvo országa.
(Breclava), város Göding (ettől 20 km.-nyire) morva kerületi kapitányságban, a Thaya és vasút mellett, (1890) 5968 lak., jelentékeny fa- és cukoriparral, a Liechtenstein hercegi család kastélyával.
Egron Sellif, svéd festő, szül. Stockholmban 1815 dec. 18., megh. u. o. 1875 dec. 16. Az ottani akadémián tanult, azután Párisban Cognietnek lett tanítványa, Olaszországban és Spanyolországban tartózkodott, majd Londonban telepedett le, ahonnan gyakran utazott hol Spanyolországba, hol Indiába, Olaszországba, Egyiptomba. 1860. visszatért Stockholmba. Az 1858. indiai háboruban résztvett és mintegy 500 aquarelképet vitt magával haza, melyek helyet juttattak neki a londoni Society of painters in watercolours-ban. Képei, melyeken spanyol muzsikusok és táncosok, indiai katonák, tevehajcsárok és elefántok, napfényes indiai tájképek és ködös angol tájképek váltakoznak, nagyobbára angol gyüjteményekben láthatók. Olasz- és Spanyolországba és Indiába tett utazásainak emlékeit közölte az En malares anteckningar (Egy festő följegyzései) címü könyvben (Stockholm 1871-73, 3 köt.).
(franc., ejtsd: löndi) a. m. hétfő; lundisták, párisi irodalmi társaság, mely Jules Janin hatása alatt dolgozott s üléseit rendesen hétfőn tartotta.