község Cosenza olasz tartományban, 12 km.-nyire Castrovillaritól, a Pietrose K-i lejtőjén, (1881) 5850 lak., sóbányával.
(franc., ejtsd: lünjon fe la forsz) a. m. az egyesülés tesz erőssé; a belga államcímer és korona jelmondata.
kisközség Hunyad vármegye kőrösbányai j.-ban, 561 oláh lak. A gróf Gyulay-család tulajdonában volt terjedelmes erdőségekben éppen a Fehér-Kőrös és Maros vizválasztója alatt szép cseppkőbarlang, melyből a Kazanesd Vásza felé induló patak ered. V. ö. Téglás G., A Fejér-Körös-völgy barlangjai (A magy. tud. akadémia Természettud. Közleményeiben).
Rodiczky jenő románnyelvü szakcikkeinél használt álneve.
1. kisközség Krassó-Szörény vmegye facseti j.-ban, (1891) 603 oláh lak., fürészmalommal. Az ötvenes években hidegvizgyógyintézet létezett itt. A brassói bánya- és kohórészvénytársulatnak itt vaskőbányái vannak.
2. L., kisközség Hunyad vmegye hátszegi j.-ban, 969 oláh lak., mely különösen méhtenyésztésével tünik ki. Határában a «Piatre rosia» (vöröskő) tetején ősrégi várromok. Terjedelmes barlangjából (Irma-barlang gróf Horváth Tholdy Lajosnéról) jő ki a lunkányi patak. A barlang belső területie még ismeretlenek. A patak Csiklovina nevü erdei házcsoportnál tünik fel, a kifolyástól valami 3 km.-re. A Csiklova falu résznél szép cseppkőbarlang is látható s közelében régi sáncok. Innen két nehéz muskéta került napfényre. Egyik a dévai muzeumban. V. ö. Téglás Gábor, A barlangokról (Földr. Közlemények 1877. évf.).
kisközség Krassó-Szörény vmegye teregovai j.-ban, (1891) 754 oláh lakossal. Közelében ásványos forrás fakad, mely kénes, jódos, vasas viz; a patak egy barlangból ömlik ki, melyben cseppkőalakulatok vannak. Környékén barnaszéntelep is van.
kisközség Krassó-Szörény vmegye teregovai j.-ban, (1891) 1213 oláh lakossal.
Lunnit (ásv.), l. Foszforkalcit.
(lat.) a. m. holdacska, továbbá mindaz, ami alakjára nézve az újhold kicsiny sarlójához hasonlít, végre a fehér folt a körmök tövében.
(lat.), l. Hippokrates (2).
község Scheibbs alsó-ausztriai kerületi kapitányságban az Ois jobbpartján, 595 m. magasban, (1890) 1814 lak. Tőle DK-re van a L.-i-tó (617 m.) az alsó-ausztriai Alpok legnagyobb tava, amely 1644 m. hosszu, 491 m. széles és 94 m. mély. A Dürensteinen erdő és az Oisba torkolló Seebach folyik rajta keresztül.