(franc. loupe), a kézi nagyító neve. A szemorvos nem annyira a L. nagyító hatását, mint inkább a fénygyüjtését használja föl a szem külső részének vizsgálására. Ha ugyanis az ablak v. a lámpa fényét a L.-val gyüjtve vetik a szemre, ebben a fokusos v. fokális világításban a finomabb elváltozások is jobban meglátszanak. Meglátni a szemhártya foltjait, lehorzsolásait, érdességét, kóros ereződését, fekélyeit, a szivárványhártya és szemlencse bajait. Kombinált vizsgáláskor az egyik L.-val világítják a szemet, a másikkal nézik. Zehender szerkesztett u. n. korneai mikroszkópot, mely lehetővé teszi, hogy egyszerre két szemmel nézzük a szemet. L. még Lencse.
kisközség Hunyad vmegye petrozsényi j.-ban, (1891) 864 oláh lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A zsilyi kőszénbánya társulatnak itt jelentékeny kőszénbányája van, melynek bányamértéke 1446,04 ha., évi termelése mintegy 60 000 q barnaszén. Van itt továbbá több kisebb barnaszénbánya.
(lat.), Faunusnak, a római nyájistennek főünnepe; nevét Faunus melléknevétől (Lupercus a. m. farkaskergető) vette, kinek a palatini halmon egy szentelt barlangja (Lupercal) volt, melyben egy kecskebőrrel körülaggatott kép függött. A L., melyeket állítólag már Romulus rendelt el, tisztuló ünnepek voltak, s febr. 15., tehát a tavasz közeledtével ünnepelték; mint a kiengesztelés napja, kdies februatus nevet viselt. A népies és kedvelt ünnep fenmaradt egész a pogánykor legvégső idejéig.
A glikozidák csoportjába tartozó szén-vegyület, mely a lupinus luteus-ban fordul elő; képlete C29H32O16. A L.-t ugy készítik, hogy a megszárított növényeket 50%-os borszesszel kivonják, ezt az oldatot ólomecettel elegyítik és az igy kapott L.-tartalmu csapadékot kénhidrogéngázzal elbontják. A L. sárgás-fheér kristályos tömeg, mely vizben és borszeszben igen nehezen oldódik, lúgokban azonban sötét sárga szinnel feloldódik. Ammoniakos oldata ólomecettel citromsárga csapadékot ad. Vizzel, még inkább ásványi savakkal főzve, szőllőcukorra és lupigeninre bomlik. L.-nek hivják a lupinus luteus-ban előforduló alkaloidát is, amelynek gyümölcszamata és rendkivül keserü íze van, de ennek a képlete C21H40N2O3.
község Varasd vmegye pregradai j.-ban, (1891) 1325 horvát lakossal.
a Lupinus takarmánynövényben némelykor képződő méreg, mely alkalikus folyadékokkal belőle kivonható, 100°-ra való felmelegítésnek 3 órán keresztül ellenáll, ellenben 2 légköri nyomás alatt elbomlik. Lényege közelebbről még nem ismeretes. L. Lupinózis.
bizonyos Lupinus-féleségek által előidézett heveny megbetegedés, mely legtöbbször juhokon, jóval ritkábban lovakon észlelhető olyan vidékeken, hol, mint p. Németország északi részeiben, a Lupinust mint takarmány-növényt, nagyban termesztik. A növényben a lupinotoxin (l. o.) képződik. A juhok megbetegedése lényegileg súlyos májgyuladásban áll, melyhez még a vesék és a sziv zsíros elfajulása és a gyomor és belek gyuladása csatlakozik. Az élő állatokon az étvágy rosszabbodása és a test hőmérsékletének lázas emelkedése közben sárgaság fejlődik ki, majd igen nagy elesettség és bódultság vehető rajtuk észre. A halál már a 2-ik napon bkeövetkezhetik, többnyire azonban 4-5 napig tart a betegség, az esetek egy részében pedig hosszasan elhúzódik és a betegek fokozódó vérszegénység, lesoványodás és vizkóros tünetek között pusztulnak el. A betegség ellen nem ismeretes eddigelé orvosság, célszerü azonban a betegekkel savanyu vizet itatni, hogy a méreg ne oldódjék fel; a már mérgezőnek bizonyult takarmány azonban feletethető a következő módokon: egészen jó minőségü takarmánnyal keverten 1:6-10 arányban; 1%-os szódavizben 48 órán át történt kilúgozás után; 2 légköri nyomás alatt történt füllesztés után. Utóbbi eljárások, a takarmányt megfosztják mérgező tulajdonságaitól, valamint különben az is, ha a lupinus kisebb halmazokban az esőben egyszer-kétszer megázott.
L. (növ.), l. Csillagfürt és Fügebab.
politikai község Zágráb vármegye dugoselói j.-ban, (1891) 1646 horvát lakossal.
120 km. hosszu parti folyó Köslin porosz kerületben; Pomeránia határán ered, átfolyik a L.-i vagyis Jesseni-tavon, a Balti-tengerbe való torkolása előtt pedig a Gardenin. Mellékvize a Bukovina.