(ejtsd: lörgenn), község Armagh (ettől km.-nyire) ir grófságban, 3 km.-nyire a Neagh-tótól, vasút mellett, (1891) 11 447 lak., kalikó- és muszlinszövéssel, sör- és szeszgyártással.
Persia egyik DNy-i tartománya, Ardilántól D-re és Khuzisztántól É-ra, honnan a Satt-el-Arabba ömlő Kercha lefolyik. Területe mintegy 39 100 km2. Ez a régiek Zagrósza. Egyetlen városa Khorremâbâd 5000 lak., a kurdisztáni helytartó szép palotájával.
l. Lurelei.
l. Luegloch.
a kulik (l. o.) mellékneve. A L. eredetileg emberölőt jelent, s ezt a nevet a kulik azért kapták, mert embervadászok.
(új-lat.) a. m. Luzsica.
Hubert, német anatomus, született Konstanzban 1820 jul. 27., megh. Tübingában 1875 máj. 1. Orvosi tanulmányait Freiburg- és Heidelbergában végezte, oklevelét 1845. nyerte el. Asszisztense volt Stromeyernek, hosszabb tanulmányutat tett Párisban, Bécsben és Felső-Olaszországban, mignem 1849. proszektor és rendkivüli tanár, Arnold halála után pedig rendes tanár és a boncolástani intézet igazgatója lett Tübingában. L. egyike volt e század legkiválóbb anatomusainak, felfedezései által mint anatomus maradandó hirnévre tett szert. Nagyszámu dolgozatai közül felemlítjük: Die Brustorgane des Menschen in ihrer Lage (Tübinga 1857); Die Halbgelenke des menschlichen Körpers (Berlin 1858); Die Anatomie des Menschen in Rücksicht auf die Bedürfnisse der prakt. Heilkunde bearb. (Tübinga 1862-67, 3 köt.); Die Venen des menschlichen Halses (Bécs 1862); Die Muskulatur am Boden d. Weiblichen Beckens (u. o. 1861); Der Schlundkopf des Menschen (u. o. 1868); Kehlkopf des Menschen (u. o. 1871); Die Lage der Bauchorgane des Menschen (u. o. 1873); Die Nerven in der harten Hirnhaut (Tübinga 1850); Die Structur der serösen Häute des Menschen (u. o. 1851); Die Nerven des menschlichen Wirbelkanals (u. o. 1850); Der Nervus phoenicus des Menschen (u. o. 1853); Die Adergeflechte des menschlichen Gehirns (Berlin 1855); Der Herzbeutel und die Fascia endothoracica (Bécs 1859); Die Halsrippen und die ossa suprasternalia (u. o. 1859); Die Blutgefässe der Klappen des menschlichen Herzens (u. o. 1859); Der Hirnanhang und die Steissdrüse des Menschen (Berlin 1860).
126 km. hosszu jobboldali mellékvize a Moldvának; Lainsitz néven Karlstift mellett Alsó-Ausztriában ered, átfolyik Csehországban a Rosenbergi-tavon, fölveszi a L. nevet és Moldautheinnál torkollik; 80 km.-nyi úton tutajozható.
Brehm (állat), l. Fülemüle.
Camoes (l. o.) epikus költeménye.