Lutra

(állat), l. Vidra.

Lutri

l. Sorsjáték.

Lutsch

János, nagyszebeni királybiró és a szászok ispánja, szül. Szebenben 1607 ápr. 28., megh. Konstantinápolyban 1661 nov. 17. Gazdag szász család ivadéka. Tanult Gyulafehérvárt a jezsuitáknál és Kolozsvárt az unitárius kollégiumban, 1625-28. Németországban az akadémiában. Hazatérvén, különböző városi hivatalokat viselvén, végre szebeni királybiróvá és szász ispánná lett. Ily minőségben küldetett, minden mentegetődzése dacára, II. Rákóczi György által Bánffy Györggyel és Dániel Ferenccel együtt Köprili Mohammed pasához Temesvárra. Még ezen megbizatását be sem végezhette, midőn Barcsay Ákos a szultánnak igért 50 000 forint fejében kezesül adta Konstantinápolyba s ott is maradt rabságban egész haláláig, mely hosszabb betegeskedése után következett be. Életéről, kiküldetéseiről és különösen a törökök körében szerzett tapasztalatairól igen érdekes németnyelvü naplót irt, melyet fia, szebeni szenátor (megh. 1703.) másolatából egész terjedelmében közzétett gr. Kemény József (Kolozsvár 1839) Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens cimü forrásgyüjteményben. Életrajzát közölte: Weivarth János, Siebenbürgische Quartalschrift (II. köt.) és Windisch, Ungrisches Magazin (III. köt.).

Luttenberg

(Ljutomer), az ugyanily nevü stiriai kerületi kapitányság székhelye, a Mura mellékvizének, a Stainznak parjtán, vasút mellett, (1890) 1141 lak., akik Stiria legjobb borait termesztik.

Lutter

Nándor, pedagogus és iró, szül. Béren (Nógrád) 1820., megh. Budapesten 1891 dec. 30. 1836. piarista lett, 1837. Privigyén, 1845. Pesten az elemi iskolában tanítóskodott. 1848. mint tüzér szolgálta a szabadságharcot, 1852. gimnáziumi tanár lett. 1858. pesti, 1861. budai gimnáziumi igazgatóvá nevezték ki, azután a budapestvidéki tankerület főigazgatója lett s kir. tanácsosi címet kapott. Tagja volt az akadémiának s a közokt. tanácsnak is. egy darabig főszerkesztője volt a Közoktatás c. kat. egyetemes tanügyi lapnak. Sok iskolakönyvet irt.

Lutter am Barenberge

község Brauunschweig Gandersheim 8ettől 20 km.-nyire) nevü járásában, vasút mellett, (1890) 1768 lak. Ismeretes azon ütközetről, amelyben Tilly 1826 aug. 27. IV. Keresztény dán király hadait megverte.

Lutterberg

falu Hildesheim porosz kerületben, 5 km.-nyire Mündentől, 582 lak. 1758 okt. 10. Soubise francia vezér a poroszok szövetségeseit, 1762 jul. 23. pedig Ferdinánd braunschweigi herceg a szászokat győzte le.

Lutuardus

l. Lotvárd.

Lutulens

(lat.) a. m. zavaros, piszkos, iszapos.

Lutum

(lat.) a. m. sár, tapasz; továbbá az a por, mellyel a birkózók magukat behintették.


Kezdőlap

˙