Lüchov

az ugyanily nevü járás székhelye Lüneburg porosz kerületbne, a Jeetze és vasút mellett, (1890) 2627 lak., keményítőgyártással, fürész- és őrlő-malmokkal.

Lüdemann

Hermann, német prot. teologus. szül. Kielben 1842 szept. 15., u. o. 1878. az újszövetségi exegezis rendkivüli tanára. 1884. Bernbe hivták az egyháztörténelem tanárának, 1891. pedig u. o. a rendszeres teologia és filozofia történetének rendes tanárává nevezték ki. Művei: Die Eidbrüchigkeit unserer neukirchlichen Geistlichen (Kiel 1884, 3-ik kiad.); Die neuere Entwickelung der prot. Theologie (Bréma 1885).

Lüdenscheid

város Arnsberg porosz kerületbne, 12 km.-nyire Altenától, vasút mellett, (1890) 19 457 lakossal, fémgombok, csatok, kapcsok és egyéb vas- és más fémtárgyak készítésével.

Lüderitz

Gusztáv, német rézmetsző, szül. Berlinben 1803 dec. 15., megh. u. o. 1884 febr. 13. A berlini akadémián, Buchhorn rézmetsző műtermében, Párisban Richomme műtermében tanult, azután pedig Londonban az acélmetszés technikáját sajátította el. Berlinbe visszatérve, a művészeti akadémia tanára lett. legsikerültebb metszetei: A hegyi beszéd, Begas után; Eduárd király fiai, Hildebrandttól; A búsuló királyi pár, Lessingtől; Romeo és Julia, Sohntól; Veronika kendője, Correggiótól; Varróiskola, Vautiertől.

Lüderitz-földje

az Angra Pequena-öböl (l. o.) partján Lüderitz A. brémai kereskedő által 1883. megszerzett föld, amelyre 1884. a német fenhatóságot kiterjesztették és amelyből Német Délnyugat-Afrika (l. o.) lett.

Lüdersz

Sándor Nikolajevics gróf, orosz tábornok, szül. Podolia orosz kormányzósági kerületben 1790 jan. 26., megh. Szt. Péterváron 1874 febr. 13. Mint katona különösen kitünt az 1812-14. orosz-török, az 1831. lengyel háboruban Varsó bevételénél, az 1844. évi kaukázusi harcban s a krimi háboruban. Puchner kérésére már februárban is küldött Erdélybe orosz segélyhadakat, ezek azonban Bem által a nagyszebeni csata után kiverettek. Ő maga 1849 jun. 19. és 20. tört be a tömösi szoroson át, miután Kiss Sándor ezredes hadait szétszórta. Beljebb hatolván, jul. 2. és 5. a Gál Sándor ezredes székely hadait verte meg s ezzel a székelyek ellentállását nagyrészt megtörte. Jul. 20. Talmácsnál Ihász Dániel ezredest verte meg s a Vöröstorony-szoroson át Oláhországba űzte; jul. 31. találkozott Segesvárt Bem hadaival s az aránylag kisded s hősileg küzdő sereget majdnem teljesen szétszórta s maga Bem is csak nagy nehezen menekülhetett. Aug. 6. Nagyszebennél újra megverte Bemet, ki ezután elhagyta Erdélyt. L. ekkor Stein ezredesnek Gyulafehérvárat ostromló serege ellen vonult, mely ugyszólván az egyedüli volt Erdélybne, mely ellentállhatott, de aug. 12. Szász-Sebesnél ezt is legyőzte. Az egykori erdélyi hadsereg romjai Beke ezredes vezérlete alatt 1849 aug. 17. Dévánál tették le előtte fegyvereiket. 1861 október Orosz-Lengyelország helytartójává nevezték ki, de erőszakos szigorusága miatt már 1862 jun. visszahivták. Mielőtt Varsóból elindult, merényletet intéztek ellene, melyben meg is sebesült; ekkor kapott grófi rangot.

Lüdinghausen

az ugyanily nevü járás székhelye a Stever, a Dortmund-Ems-csatorna és vasút mellett, (1890) 2493 lak., mekanikai pamutszövővel, jelentékeny szivar- és pipagyárral.

Lügewacker

(ném.) a. m. hazudozó, e nevet Jókai Mór Üstökös lapja (1858) hozta divatba; alatta a magyarokra hazudozó német újságirók értendők.

Lüktetés

(pulsatio), időközönként ismétlődő mozgás, s e kifejezéssel a nagy verőerekben nyilvánuló érverést szoktuk jelezni. L.-t az emberi testen ép állapotban a nagyobb erek fölött lehet látni s tapintani, igy a nyakon a fejér verését, a szivcsúcs tájékán a sziv-L.-t, ideges nőknél gyakran erősen kifejezve a has középvonalában a gerincoszlop mentén lefelé haladó főér L.-ét. Kóros L.-ről akkor szólunk, ha oly helyen jelenik meg a L., ahol ép viszonyok között nincsen, igy verőértágulatoknál a mellkas különböző pontjain, a szegycsont bemetszésénél stb. Az ilyen L. néha csak átvezetett, akként, hogy valamely szilárd test, vagy eltokolt folyadék közvetíti a mellkason belül lüktető sziv vagy ér mozgását a mellkas falával. Ilyen körülmények között csak körültekintő vizsgálat adhat felvilágosítást.

Lüneburg

1. közigazgatási kerület Hannovera porosz tartományban, 11 343 km2 területtel, (1890) 420 093 lak. Járásai:

A járás neve

Területe km2-ben

Lakóinak száma

Celle

23

18 901

Celle vidéke

1554

29 661

Gifhorn

802

30828

Burgdorf

838

85 766

Isenhagen

817

16 402

Fallingbostel

983

26 221

Soltau

901

16 753

Ülzen

1446

44 833

Lüchow

750

29 407

Dannenberg

454

14 237

Bleckede

576

20 862

Lüneburg

20

20 665

Lüneburg vidéke

688

19 940

Winsen

686

23 800

Harburg

11

35 081

Harburg vidéke

791

36 736

2. L., az ugyanily nevü kerületnek, az egykori hercegségnek fővárosa, az itt már hajózható Ilmenau és vasút mellett, (1890) 20 665 lak., 2 vasöntővel, tapétakészítéssel, cement- és több kémiai gyárral, sófőzővel, amely évenkint 20 000 t. sót ad, sósfürdővel; nagy mészkő- és gipszbányával; több közép- és népiskolával; városi könyvtárral (34 000 kötet, 500 inkunabulum, 600 kézirat). Jelentékenyebb épületei: a Mihály-templom (1376-1418) a L.-i hercegek kriptájával; a gót Szt. János-templom a XIV. sz.-ból gazdagon díszített kórussal és faragott oltárral; a régi városháza a pompás hercegi teremmel és gyönyörü faragványokkal díszített ülésteremmel. Erődítményeinek egy része még fennáll, más részét ültetvények foglalják el. L. négy különböző, igen régi telepből keletkezett. Billung Herman, aki 951. nyerte el a szász hercegséget, a Kalkbergen egy váratés a szt. Mihályról elnevezett kolostort alapította. 1369. a polgárok csaknem teljesen függetlenekké lettek és városukat a hanza egyik legtekintélyesebb tagjává tették. György herceg azonban 1637. a város függetlenségének véget vetett. 1813 ápr. 2. a németek megütköztek Moraud francia generális csapataival.


Kezdőlap

˙