(ejtsd: mekk döffi), county Georgia É.-amerikai államban, 990 km2 területtel, 9500 lak., Thomson székhellyel.
politikai községVarasd vmegye zlatari j.-ban, (1891) 1552 horvát lakossal.
(ejtsd: maszé) János, francia iró és szenátor, szül. Párisban 1815 ápr. 22. Munkások gyermeke volt, s miután 1842-45-ig katona volt, 1848. a La République címü lapot szerkesztette. A dec. 2-iki államcsíny után visszavonult s megirta Histoire d'une bouchée de pain címü könyvét, mely csakhamar nagyon elterjedt, s csaknem minden nyelvre (magy. Egy falat kenyér története, ford. Szász Domokos, Kolozsvár 1867) lefordították. M. organizálta 1863. a községi könyvtárakat, s 1866. közművelődési egyesületet alapított, melynek célja az lett volna, hogy, mint Belgiumban, a nép értelmiségét emelje. 1880. megkapta a becsületrend keresztjét, 1883. pedig élethossziglan szenátorrá választották. Egyéb művei: Contes du Petit-Chateau (1862); Arithmétique du Grand-Papa (1863); Les serviteurs de l'estomac (1866); Les idées de Jean-Français (1872) stb. 1864. J. Stahl közreműködésével alapította és igazgatta Le Magasin d'éducation et de récréation címü folyóiratot.
miniatür-festő, l. Clovio.
l. Makedonia.
Macedonius konstantinápolyi patriárka követői, l. Szentlélek.
(Macayo), Alagoas braziliai állam fővárosa egy félszigeten, a Lagoa do Norte és vasút mellett, (1884) 12 000 lak., pamutszövéssel és hajóépítéssel. Cukor (1893. 613 016 zsák á 75 kg.), pamut, kukorica és bőrök a fő kiviteli cikkek. Külvárosa és kikötője Jaragua.
(lat., macerare a. m. puhítani, lágyítani, gyöngíteni szótól), a gyógyszerészetben valamely szilárd anyagnak hosszabb ideig való kezelése közönséges hőmérséknél valamely folyadékkal (viz, szesz, ecet stb.), hogy belőle oldékony anyagokat, melyek magasabb hőnél szétbomlanának, kivonjunk (u. n. hideg infusum, l. Illatos szerek). A szövettanban M. alatt a szövetek puhítását, lágyítását értjük bizonyos folyadékokban, hogy ezáltal a sejteket különválaszthassuk. A viznek maceráló hatásával foglalkozik a vizből kifogott tetemeken a törvényszéki orvostan.A köztakaró hámja fellágyul p. a kézen és főleg a láb sarkán, ahol szürkés-fehér vakolatszerü szétkenhető péppé lesz; vagy az egész hám kesztyüujjszerüleg válik le az ujjakról; a haj kihull, miáltal a fej (mint p. a tiszaeszlári esetben) borotváltnak látszhatik. Ugyancsak M.-t szenvednek az anyaméhben elhalt s ott hosszabb-rövidebb ideig visszatartott magzatok, melyeknem mennek át a méhen belül bűzös rothadásba, csak a magzatviz által szenvednek felázást. A viznek, főleg a melegebbnek, ezen áztató, puhító hatását használják az anatomiában csontvázak előállítására, hol a lágy részek maradékait u. n. macerálókészülékekben (vizes kádak) áztatják le.
(ejtsd: macserata), 1. tartomány Olaszország középső részében, az Adriai-tenger, Ascoli, Piceno, Perugia és Ancona közt, 2777 km2 területtel, (1891) 239 713, számítás szerint (1892) 242 756 (1 km2-re 89) lak. Ny-i részeit az Apennin ágai takarják, amelyekben 1500-1600 m. magas csúcsok is vannak. Nagyobb folyói a Musone, a Potenza, Chienti és a Tenna. A csaknem egyenes vonalban elhúzódó partok kikötők nélkül szűkölködnek. Csakis sík részei termékenyek; déli gyümölcsök, szőllő és gabona a termékei. Tolentino környékén selyemhernyókat, egyebütt sok juhot tenyésztenek. Az ipar bőr- és papirgyártásra szorítkozik. Járásai: M. és Camerino. - 2. M., az ugyanily nevü olasz tartomány fővárosa és püspöki székhely, a Chienti és Potenza közti magaslaton, vasút mellett, (1881) 6594, mint község 20 249, (1892) 24 500 lak., cserépedény-készítéssel, malmokkal és olajprésekkel; régi körfalakkal. Jelentékenyebb épületek: a székesegyház Pinturicchio madonnájával, a Torri- és a Bonaccorsi-palota és a pompás Mária-templom a falakon kivül. Egyeteme, amelyet 1290. IV. Miklós pápa alapított, jelenleg csak jogi fakultásból áll régiséggyüjteménnyel és könyvtárral. L. Septimus Severus által épített Helvia Recina, amelyet 408. Alarik rombolt le és melynek helyén későbben M. épült.
kisközség Hunyad vármegye puji j.-ban 256 lakossal, a kihalt Maczesdi-család származási helye. Tiedge báró a M.-i dombokról ágyuztatá össze 1704. a szálláspataki várkastélyba menekült hátszegvidéki nemességet.