(ejtsd: mekkinek), 1. M. v. Mackinaw, 6 km. széles hajózható csatorna, amely aMichigan és Huron tavakat köti össze. - 2. M., county Michigan É.-amerikai államban, 2860 km2 területtel, 2900 lak., M. székhellyel.
(ejtsd: mek kinnli) Vilmos, észak-amerikai politikus, szül. Nilesben (Ohio) 1844 jan. 29-én. 1861 májusban mint közvitéz egy önkéntes ezredbe lépett s a polgárháboru befejezésével mint őrnagy lépett ki a hadseregből. Tanulmányait folytatván, ügyvéd lett s 1867. Cantonban (Ohio) telepedett le. Azóta tevékeny részt vett a közéletben, különböző hivatalokat viselt s 1877. a köztársasági párt által a kongresszusba választatott, hol a védvám-tarifának (l. Mac Kinley bill) hatalmas szószólója volt. 1891 és 1893. Ohio állam kormányzójának választották.
az É.-amerikai Egyesült-Államok egyik 1890 okt. 1. életbe lépett törvénye, melyet a szövetséges államok tanácsa a republikánus párt vezérének, Mac Kinleynek (l. o.) indítványára fogadott el. A szóban forgó bill az amerikai ipar fejlesztése céljából igenmagas védelmi vámokkal sujtja az iparcikkek bevitelét; egyes áruknál a bill által statuált vámok az érték 60-80%-áig emelkednek, minélfogva némely európai iparág tényleg kiszorult az Egyesült-Államok piacairól, az illető amerikai iparvállalatok pedig ezzel egyidejüleg hirtelen föllendültek, sőt nagyon jelentékeny új ipartelepek is keletkeztek. Erősen megérezte a bill hatását némely osztrák és első sorban némely bécsi iparág is.
(ejtsd: mekintos), 1. Jakab, sir, angol politikus és szónok, szül. Alldowryban (Inverness) 1765 okt. 24., megh. 1832 máj. 30. Orvosnak készült, de amellett irodalmi és történeti tanulmányokat folytatott. Első munkájából: Vindiciae galliace, or defence of the French revolution (London 1891), csakhamar francia fordítás készült, mire azután a nemzetgyülés a francia polgárjogot adományozta neki. Utóbb azonban M. csakugy mint Burke, ellentétes lábra helyezkedett az anarkia lejtőjére került forradalommal. M. mint meglett férfi, a jogtudományra adta magát és előbb ügyvéd, majd (1795) a jog és a politika tanára lett Hertfordban. 1803. Bombayba ment, mint a törvényszék elnöke. 1811. visszatért Angliába és 1818. Yorkshireben a parlamentbe választották. Itt csakhamar kitünő szónok hirére emelkedett és nevezetesen a fenyítő törvények enyhítése, a vallási türelem, a rabszolgakereskedés elnyomása, Görögország függetlensége és a reformbill kérdésében mondott hatalmas beszédeket. Az edinburgi egyetem két ízben rektorrá választotta, 1827. titkos tanácsossá tették, 1830. pedig a Kelet-India igazgatásával megbizott tanácsnak lett tagja. Munkái közül még nevezendők: Dissertation on the progress of ethical philosophy (London 1830, 4. kiad. 1872); továbbá History of England,mely 1572-ig ér (u. o. 1830, 3 köt. és újabban 1852. más nyelvekre is lefordították). Hagyatékában találták a History of revolution in England c. befejezetlen munkát (megjelent 1834., ezt Macaulay méltatta egyik essay-jében). Emlékiratait (Memoirs) fia adta ki (London 1835), vegyes munkái és beszédei (Miscellaneous works) 1849. jelentek meg 3 kötetben.
2. M. Károly, skót kémikus, született Glasgowban 1766., megh. a Glasgow melletti Dumhattanban 1843 jul. 25. Különösen a kémiai gyáripar terén tünt ki, megállapította az ólomcukornak (ecetsavas ólom) nagyban való előállítási módját és a párisi kék meg a berlini kék gyártási módját javította (1825). Felfedezéseket tett az acél és vizhatlan anyagok gyártása terén is.
l. Mack.
természetrajzi nevek után Mac Leay Sharp Vilmos (1792-1865) angol entomologus nevének rövidítése.
Colin, skót matematikus és fizikus, szül. Kilmoddanban, Inverary mellett, 1698., megh. Yorkban 1746 jan. 14. Régi skót nemesi családból származott. Hajlamai és tehetségei egyaránt a matemtika, geometria és fizika tanulmányozására terelték. Első fölfedezései, melyeket a geometria terén tett, még gyermekkorába esnek, ugyanis már 16 éves korában felfedezett néhány geometriai tételt. Ezen felfedezéseit 1720. tette közzé Geometria organica címmel. 19 éves korában az aberdeeni Marishal College-en tanári állást vállalt. 1724. a testek összeütközéséről irt értekezésével a francia akadémiában díjat nyert és ezzel megalapította hirnevét. Newton is figyelmessé lett az ifju tudósra és fölismerte tehetségeit; az ő ajánlására nevezték ki M.-t 1725. az edinburgi egyetemre a matematika tanárának. Munkái közül a következő címüeket említjük: Geometria organica, seu descriptio linearum curvarum universalis (London 1720); A complete system of fluxions (Edinburg 1742); An account of Sir Isaac Newton's philosophical discoveries (London 1748); Nova methodus universalis curvas omnes cuiuscunque ordinis mechanice describendi sola datorum angulorum et rectarum ope (Phil., Tr. 1719); Démonstration des loix du choc des corps; De causa physica fluxus et refluxus maris.
l. Taylor sora.
orosz utazó, l. Mikluho-Macklay.
Vilmos császár földjének az Astrolabe-öböltől D-re fekvő partvidéke. Nevét Mikluho-Maclay (l. o.) orosz utazóról kapta.