eredetileg jogász, később katona, a római testőrség parancsnoka lévén, a testőröknél annyira behizelegte magát, hogy az ő kedvéért gyilkolták meg Caracallát (Kr. u. 207.). De tudva azt, hogy egyes légiók Caracallát nagyon szerették, eltitkolta, hogy a császár megöletésében része volt, sőt élénk részvétet szinleltés annyira megnyerte magának a sereget, hogy őlett Caracalla utóda. Ezen minőségben fiát, az ifju Diadumenianust választotta társuralkodóul. A parthusok ellen hadat viselt, de ez szégyenletes békekötéssel végződött, ami a katonákat annál nagyobb keserüséggel töltötte el, minél nagyobb szigorral bánt velök M., ki egyébként elpuhult és kicsapongó életet folytatott. Az elégedetlenek Heliogabalust, Caracalla egyik rokonát választották ellencsászárrá és midőn ez sereg élén közeledett, a gyáva M. a döntő csata elől megfutamodott, azonban utolérték és fiával együtt megölték (218).
alatt nem talált szók Makro... alatt keresendők.
Ambrosius Theodosius, római államhivatalnok és grammatikus, valószinüleg Afrikából származott és Kr. u. az V. sz.-ban élt. Két reánk maradt müve: Commentariorum in somnium Scipionis libri duc és Saturnalium conviviorum libri septem, számos irodalomtörténeti, mitologiai és archeologiai adatot tartalmaz. Egy harmadik művét: De differentiis et societatibus graeci latinique verbi, csak a középkorban készült kivonatokból ismerjük. Összes munkáit Jan (Quedlinburg 1848-52) ésEyssenhardt (Lipcse 1893) adta ki.
Phil. (Machrochilina Bayle, Strobeus de Kon.). Kövült csiganem a Pyramidellidaek családjából. A szilur-korszaktól a triasz-korszakig élt. Háza megnyult tojásdad, köldök nélküli, az utolsó kanyarulat nagy; a szájnyilás felül szögletet képez, alul gyönge csüccsel (Ausguss) van ellátva, a belső ajakon alul tompa ránc van. L. még Devonszisztéma, hol a mellékleten a M. képe is látható.
(állat, Cypselomorphae), l. Hosszukezüek.
Kunth, (növ.), az árvalányhaj algénusza v. tőle külön is választott génusz, l. Esparto.
Ag. (növ.), a fukuszféle moszatok génusza; egyike a legnagyobb moszatoknak, telepe szárforma, nagy, hártyanemü v. bodros, osztatlan, kardalaku levelekkel, melyeknek alapján körteforma léghólyagok vannak. A M. pyrifera Ag. telepe 150-330 méter hosszu, tollszárvastagságu; 1/2-1 m. hosszu, 2-13 cm. széles levele 2 1/2-5 cm. hosszu hólyagja segítségével úszik a Déli- és Indiai-oceán fölszinén.
(állat), a pikkelyes szárnyuak egyik alrende, nagylepkék v. nagypillangók, ellentétben a kis lepkékkel (Microlepidoptera). Ide tartoznak az araszolók (Geometrina), a bagolylepkék (Noctuina), a szövők (Bombycina), a szenderek (Sphingina) és a bunkóscsápu nappaliak (Rhopalocera, Diurna) lepkecsoportok.
György (tulajdonképen Lankveld vagy Langveldt), latin nyelvü drámairó, született Gemertenben 1475 körül, megh. Herzogenbuschban 1552-ig. Reuchlin példáján felbuzdulva, leginkább Terentius hatása alatt, 15 latin nyelvü drámát irt, melyeket a gyors, erőteljes párbeszéd, a gondos verselés és a bennük nyilatkozó erős realizmus tesz becsesekké. Legkiválóbbak: Asotus (az elveszett gyermek meséje); Rebelles ésPetriscus (elkényeztetett fiuk paródiája); Andrisca és Bassarus szabados, trágár bohózatok. M. mint nyelvész is jeleskedett. V. ö. Jacoby, G. M. (Berlin 1886).
(állat), l. Kenguru-félék.