v. százfű, centrum capita nyomán (növ.), Melius Juhász P. Hrbariumában az Eryngium (l. Ördögszekér), Pécs környékén ma is az E. campestrét nevezik igy; néhol a varjutövis neve.
(ásv.), l. Korund.
füttyekből, miaukolásból, fazekak stb. összeveréséből, hamis zenei hangok vegyülékéből álló zene, melyet valakinek boszantására, vagy az elégületlenség kifejezésére adnak, rendesen éjjel, az ablaka alatt.
Szerbországtól keletre, Rámától nyugatra feküdt s Boszniától a Drina választotta el. A bánság alapítója ismeretlen; lehet, hogy már Imre király szervezte, de csak IV. Béla óta szerepel, midőn IV. Béla Vratiszláv galiciai herceget állította élére (1254). II. Uros szerb király 1268. pusztítani kezdte a bánságot, hová Béla herceg segítségére IV. Béla István pozsonyi ispánt küldötte. A magyarok legyőzték a szerbeket s Urost Csák Péter fia, Mihály fogságba ejtette; őt azonban IV. Béla szabadon eresztvén, Magyarország barátjává tette. IV. László idejében (1286) III. Uros István Milutin szerb király foglalta el a bánságot, melyet csak Károly Róbert foglalt vissza s 1312. Garay Pál valkói és bodrogi főispánt tette bánjává. 1339 táján Dusán István szerb király nagyon elpusztította Macsót, Ostfy Domokos bán azonban visszafoglalta s az elűzött lakosok helyébe újakat telepített. Nagy Lajos korában Garay Miklós és Garay László bánok különösen az oláh háboruban s a Horváthyak és Dánfyaklázadásának elnyomásában szereztek érdemeket. A bánság különösen a törökök ellen való harcokban érte el legnagyobb jelentőségét, mikor nem egyszer szolgált a hadműveletek alapjául. Utolsó bánja Ujlaky Lőrinc herceg volt, kitől 1496 táján foglalták el a törökök. V. ö. Pesthy, A macsói bánok. Századok. 1875. 361-81. és 450-67.
(növ.) a. m. hélyakút (l. o.), mácsonyafélék, l. Hélyakútfélék.
(lat.) a. m. Üdv!
Martinique egyik kerületéről elnevezett dohány-faj.
város és Ehime ken székhelye. Sikok japán sziget Ijo tartományában, a Szeto-uci partjától 8-10 km.-nyire (1895) 34 563 lak. Közelében a dogoi meleg forrásokkal. 8 km hosszu vasút köti össze kikötőjével, Micuval.
(Macsuje), Szimane ken székhelye Idzumo niponi japán tartományban, a szép Szindzi-tó mellett, (1890) 35 565 lak., papiriparral és achátköszörülőkkel; közelében régi hires Sinto templommal.
(lat.) a. m. folt, szeplő; M. hepatica, májfolt; M. lutea, sárgafolt (l. Szem); M. materna, anyajegy; maculatus, foltos.