(növ., gyöngyfa, fanyüg, fakín Diószegiéknél, gyimbor, Loranthus L.), a fagyöngyfélék élősködő cserjéje, 350 fajából, mely mind a két földségnek meleg vidékén nő, Európában és hazánkban csak egy terem. Levele átellenes, bőrnemü, sárga v. piros virága füzérré v. ággá-boggá egyesül, ugy hogy a M. az ágak között bizonyos fáknak egész dísze lehet, bogyója egymagu. A L. Europaeus L. (gyöngyös M., fai gyöngy, tölgyfagyöngy) két-kátágu, 0,3-1 m. magas, feketeszürke águ bokor, főleg tölgyfajokon, a cserfán és jó gesztenyefán is terem. Európa K-i és D-i részén terem. Bogyójából főzik a madárfogó lépet. L. o. és Fagyöngy.
(növ.), l. Kakastej.
zelnice hihetőleg a dunántuli szelencéből (a. m. orgonafa), csórmány tul a Dunán, májusfa, gyöngyvirágfa (l. o.), Padus Mill, a mandola-félék fája. Ezt a génuszt majd külön hagyják s ekkor a közölt nevei megfelelők, majd a Prunus L. v. Cerasus Tourn. génuszoknak mint algénuszt alárendelik; amattól hamvatlan gyümölcse, gömbölyü csonthéja s a rügyben redőzött levele, emettől a fürtös v.sátoros s csak belombosodás után fejlődő virágzata választja el. Ide tartozik a török meggy sátorozó virágzatával, valamint babér- v. borostyánmeggy is (l. o.), örökzöld levelekkel. A Prunus Padus L. (Padus vulgaris Borkh., P. avium Mill., Cerasus Padus DC., fürtös meggy) 3-10 m. magas cserje v. fa, fehér fürtös gyöngyvirágféle virágzattal, többnyire fekete, borsónagyságu fanyar gyümölccsel. Hazánk nyugati erdeiben (Vas vmegye) és mocsaraiban, Zólyom-Brézón stb. vadon nő, a hegyeken 1335 m.-ig megél. Nálunk azonban ültetve mint tavaszi dísz gyakoribb. Fáját nagyra becsülik. Gyümölcse ízetlen, de a madár szereti; levével a bort és pálinkát pirosítják. Magvából kövér olajat sajtolnak. A fiatal hajtás kérge (cortex pruni padi) officinális volt, s a virágokkal, levéllel és maggal együtt a meserü mandola anyaga van benne.
azon hangok összege, melyek által a madarak saját nemeik és fajaik szerint mintegy beszélgetnek egymással és közlik vágyaikat, érzéseiket. Az emberi nyelv is sokat sajátított el ebből s a magyar nyelv különös ügyességet és változatosságot tanusít ebben. Különösen a gyermekekközt divó titkos nyelv, mely abban áll, hogy minden szótag magánhangzóját ismétlik egy vagy több mássalhangzó (p. p vagy r g) közbeszúrásával p. mapadápár v. margadárgár a. m. madár vagy minden szótag elé dá szótagot tesznek p. dámadádár a. m. madár (szerepel Jókai, Verne Gyula stb. regényeiben is).
(gör.), a szemhéjak szélének kopaszsága, vagyis a pillák teljes kihullása. Kihullhatnak a pillák általános szőrtelenedés folytán vagy pedig a szemhéjak szélének megrögzött gyuladása következtében. Mesterséges M.-t támaszt a szemorvos, ha a hibás állásu pillákat (farkasszőrt) operálás útján kiirtja.
(növ., flos ornithophilus), csak a trópusok között van, p. a Marcgravia nepenthoides virágját a kolibri v. más bogárfogó madár szokta termékenyíteni. A kolibri, meg a mézkedvelő Cinnyris madárka virágról virágra röpködve, részint a mézen nyalakodik, részint az ott időző bogarat fogdossa s egyúttal a virágport is más virágba viszi.
A madarak közt az utaztatásra legalkalmasabbak a galambok és ezek közt különösen a postagalambok, mert ezekben van legjobban kifejlődve az az ösztön, melynél fogva nagy távolságokból is haza tudnak találni. A galambokat már az ókorban használták hirek továbbítására, nevezetesen a Keleten, hol valóságos postaállomások rendeztettek be; a khinaiak különösen kedvelik sportját, ők a galambokra sípokat is alkalmaznak, hogy az orvmadarakat tőlük távol tartsák. Újabb időben Belgiumban és Angolországban kapott lábra a postagalamb-kedvelés és sport. Belgiumban mintegy 500 postagalamb-egylet van, melyek galambjaikat utaztatják, versenyeket rendeznek tetemes díjakkal. Legújabb időben pedig Bécsben és Budapesten talált művelőkre. Nálunk a Columbia galambkedvelők körében társult több kedvelő, kik célul tűzték ki maguknak a postagalamb-tenyésztést és utaztatást, vagyis postagalamb-versenyek rendezését. Ezen célja elérésében, tekintve a postagalamboknak hadi célokra való használhatóságát, a közös hadügyminisztérium e kört pénzbeli díjak kitűzésével segélyezte és segélyezi, amennyiben a Przemyslből Budapestre rendezett versenyeire díjakat tűzött ki. Hadügyi kormányzatunk nemcsak támogatja a postagalamb-sportot, hanm maga is űzi, amennyiben Komáromban és Przemyslben postagalamb-állomásokat tart fenn, galambjait utaztatja és fiatal galambokat juttat a tenyésztők rendelkezésére. A postagalambok hasznosságát hadi célokra legjobban bizonyítja a francia-porosz hadjárat, mely alkalommal, midőn a poroszok Párist körülzárták, Páris a külvilággal csakis a postagalambok közvetítésével érintkezett. Az orosz kormány a postagalambok elfogására sólymokat tanított be. Egy postagalambnak repülő sebessége egy perc alatt 800-1000 méter távolság. A postagalambok bizonyos irányból hazafelé való repülésre begyakoroltatnak, ugy hogy először kisebb távolságból eresztetnek ki, azután fokozatosan mindig messzebb és messzebb távolságból, míg végre azon helyről, melytől repültetni óhajtjuk, vagy amely helytől akarjuk a versenyt rendezni, v. a hirmondást eszközöltetni. Amely galambok útközben elvesznek, azok ugy sem érnek semmit, ezekért nem kár. Versenyek előtt megjelölik a galambokat; ugyanis minden versenyző galambjait, illetőleg a galamb szárnyának belsejét a maga bélyegzőjével lebélyegezi és ezeket a versenyt rendező bizottsághoz viszi, hogy az is bélyegezze le saját bélyegével a szárnyak belső részét. Azután a versenyző galambok a verseny helyére, vagyis oda, honnan versenyeznek, elszállíttatnak. Itt másnap v. a meghatározott időben a kisérő v. megbizott által reggel derült időben egyszerre kibocsájtatnak. A galambok erre a magasba repülnek, egy párszor körülkeringenek és irányt véve, haza repülnek. Otthon várják az egyes dúcoknál a bizalmi férfiak pontos órával ellátva a galambokat és mikor egyik megérkezik, az érkezés óráját és percét felirják és az igy kiállított bizonylatot a versenyzőnek átadják, ki ezzel a bizonylattal a galambot a versenyt rendező bizottsághoz viszi, hogy az konstatálja a galamb ugyanazonosságát és megérkezésének idejét feljegyezze. Mármost azon galamb tulajdonosa, mely legkorábban érkezett meg, kapja a legfőbb díjat és igy sorban az utána következők. Belgiumban, Angliában a postagalamb-sportnak egész irodalma van, van szaklap, könyv; nálunk nincs.
l. Kásaserét.
v. apró sóska (növ.), majd az Oxalis Acetosella, majd a Rumex Acetosella L. (l. Sóska) népies neve s a nagy sóska (Rumex Acetosa) ellentéte.
l. Magtalan szőllő.