spanyol cím, melyet Don Carlos herceg vett fel 1868 okt. 3.
I. Ferenc francia király Páris mellett a Boulogne-erdőben fényes kastélyt építtetett és állítólag madridi fogsága emlékére a Madrid nevet adta neki. Belső díszítésén, mely csodálatos gazdagságu volt, Girolamo della Robbia és még számos olasz művész dolgozott. Ezeket az olaszokat és azoknak követőit együttesen M.-nak szokás nevezni. A kastély a francia forradalomban elpusztult.
(ol., a. m. pásztordal), kisded lírai költeményalak, legalább 6, legfeljebb 11-13 sorból, két, legfeljebb háromféle rímmel, melyek tetszés szerint forródhatnak össze, a sorok jambusok, ritkábban trocheusok, tartalma többnyire szerelmi. M.-nak neveztek különben minden hasonló terjedelmü enyelgő dalocskát is. A M. a provencei költészetben keletkezett s az olaszok képezték ki jobban még a középkorban (Petrarca, Tasso); elterjedt francia (Montreuil, Lainez, Moncrif), valamint a német irodalomban is, már a XV. század óta (Ziegler Gáspár a XVII. században egész könyvt irt róla; Hagedorn, Voss, Goethe [Mignon], Schlegel stb.). Nálunk a romantikus irány idején irt M.-t néhány költő, igen szórványosan. Ma nincs e költeményalaknak irodalmi fontossága. - A M. mint világi dal- s instrumentális zeneforma minden nemzetnél szélesen el volt terjedve s mindegyik nemzet más-más címü formát alakított belőle, mint ária, ritornello, románc, ballada stb.
egy spanyol tánc neve.
kisközség Arad vmegye borossebesi j.-ban, (1891) 596 oláh lakossal, Munk H. és fiaitulajdonát képező gőzfürészgyárral.
igy ejti ki a török a magyar szót. Magyarország neki Madsarisztán és magyarországi madsarli. M. tábiászi a neve a Boszporusz ázsiai partjn, Anatolu-Kavak közelében levő erődítésnek, mely hajdani magyar építőjétől vette nevét.
l. Magyar.
l. Divényi.
azaz mágusok; igy nevezi a Korán a régi persa vallás követőit (tűzimádók).
1. Jávától É-ra fekvő és hozzá tartozó sziget; a kettőt egymástól a M.-i szoros választja el. M. hegyes, különösen É-i részében mészkő-hegyek (Maperon, Komban, Ambender stb.) sora vonul rajta végig. Vizei csupa patakok. Termékei olyanok mint Jáváé (l. o.).Főhelye Pemakasszan. - 2.M. (Madhoura), az ugyanily nevü disztrikus fővárosa Madras brit-indiai presidencyben, a Valga jobbpartján, vasút mellett, (1891) 87 428 lak., akik közt 7065 mohammedánus és 2919 keresztény; jezsuita és amerikai protestáns misszióval; nagy pamutkereskedéssel. M. egykor nagy országnak volt fővárosa, 1740. Csanda Szabib maharati uralkodónak és 1762. az angoloknak jutott birtokába. Régi nagyságának emlékei: a 258 m. hosszu és 229m. széles nagy pagoda, 9 gopurával; a királyi palota Tirumala (1623-59) idejéből D.-India egyik legszebb profán épülete és a Vaszanta,Szunderasvara hindu isten nyári palotája 124 faragott pillérrel. Említésre méltó a zarándokok 106 m. hosszu és 42 m. széles palotája (képét l. az Építészet V. mellékletén).