a Csendes-oceánban Japán és a Marianák (l. o.) között levő szigetcsoport.
D.-Amerika D-i vége és a Tűzföld nevü nagy szigetcsoport közt elnyuló 575-600 km. hosszu tengerszoros, amelynek szélessége 4-44 km. közt váltakozik. K-i bejárata 22 km. széles, É-ona de las Virgenes és Dungeness fokok, D-en az Espiritu Santo és Catherine fokok közt van; Ny-i kijárata a delos Pilares és Adelaide királynő-sziget közt terül el. K-i része 3 tószerü kiszélesedésből áll, alacsony és kopár partokkal. A Negro-fokkal kezdődik a D-nek nyuló része, amelyet Broad-Reach és Famine-rivernek neveznek; itt a partok meredekek és fákkal borítvák. A Forward-foktól csaknem egyenes vonalban húzódik ÉNy-nak 270 km.-nyi hosszuságban; itta partokat számos fjord teszi szakadozottakká és moh meg bozótok takarják őket. Felfedezője: Magalhaes 18 nap alatt jutott át rajta; az erős és tartós Ny-i szelek régebben a K. felől jövő hajóknak csaknem lehetetlenné tették a rajtok való átkelést, dea gőzhajókra nézve az átjárat könnyebb. A spanyolok megkisérlették gyarmatokat alapítani a partjain, de kisérleteik meghiusultak. Most a M. Chile birtoka. V. ö. Ramon Guerrero Vergara, Los descubridores del EstrechodeMagellanes (Santiago 1880) és Miller, The straits of Magellan (Portsmouth 1884).
(ejtsd: magallyanesz), territorium Chilében a D-i sz. 47° és a Hoorn fok közt 195 000 km2 területtel, de (1893) csak 3283 lak., akik nagyobbára csak Puntas Arenas (l.o.) közelében élnek. Az Argentina felőli határon számos a vulkán: Chalten (2170 m.), Stokes (1950 m.) és burney (1768 m.) a nagyobbak; a szigeten van a Sarmiento (2073) és Darwin (2134 m.). A szigetek és szűk csatornák számosak; a nagyobb szigetek: a Wellington, a Madre de Dios, Chatham, Hanovre, az Adelaide királynő nevét viselő szigetcsoport, Campana, Mornington, Desolation, Santa Ines, Clarece és Dawson. Az éghajlat igen esős. A lejtőket nagyobbára erdők v. jégtömegek takarják; ezek a tengerig nyulnak le. Főfoglalkozás a juhtenyésztés és halászat; egyes helyeken a rozs, burgonya, árpa és zöldség is megterem.
az olyan állat, melyet szaporításra a tenyésztők tartanak.
az a rendkivüli (beteges?) képessége az embernek, hogy magamagát, a maga mását, mintha kétszer léteznék, láthassa; az angolok second sight-nak (második látásnak) nevezik; de egyebet is értenek rajta, azt, hogy bizonyos emberek meg tudják sejteni a jövőt, főleg pedig előre tudják, hogy ismerőseik közül ki hal meg legközelebb; annak látják halotti menetét vagy egyéb módon tudják meg közeli halálát. Újabbana spiritiszták nagyon kiaknázzák e beteges, rejtélyes állapotokat elméleteik céljára. V. ö. Du Prel, Das zweite Gesicht (Boroszló 1882).
valakinek személyét illető, nyilvános szerepléshez nem tartozó viszony, körülmény, dolog.
l. Bank és Jegybankok.
a szabadságvesztés-büntetéseknek az a végrehajtási módja, amelynél az elitélt éjjel-nappal fogoly társaitól el van különítve, s munkáját is külön zárkájában végezni tartozik. Régebben a M. csak mint fegyelmi büntetés, v. a halálbüntetés helyettesítésében nyert alkalmazást. II. József császár 1787-iki btkvében a halálbüntetés helyett a szabadságvesztés büntetésnek oly nemét léptette életbe, amelynél az elitéltet a sötét magánzárka falához szorosan hozzáláncolták, s az elitélt senkivel sem érintkezhetett (l. Börtönrendszerek). A hazánkban elfogadott rendszer szerint M.-nak helye van a fegyház és a börtönre itélteknél; a M. tartama 3 évig ennél hosszabb időre itélteknél egy év, a rövidebb időreelitélteknél a büntetésnek 1/3-ad része. A M. a büntetés kezdetén, s a mennyiben akkor akadályokba ütköznék, a büntetési idő első felében; életfogytig tartó fegyházra itélteknél a büntetés megkezdésétől számítandó 10 év alatt hajtandó végre; azontul, a fegyelmi büntetés esetét kivéve, M.-nak helye nincs.
az olyan, aki nem az énekkarban működik, hanem azon kivül magánénekrészeket szokott előadni.
az uralkodó családoknak házi törvényeken nyugvó külön családiés örökjoga. A trónörökösödést nema M., hanem az alkotmány szabályozza.