Magasfalu

(Hochstettno), nagyközség Pozsony vármegye pozsonyi j.-ban, (1891) 2367 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Magas hangok

a szájban elől képzett magánhangzók: e ë é i, ö ü. L. Hangok és Illeszkedés.

Magas hegységi erdő

olyan erdő, mely a növénytenyészet felső határa felé 1500-2000 m. tengerszint feletti magasságban van s majdnem kizárólag fenyvekből áll; alantabb a lucfenyő viszi a főszerepet, de lassankint elmaradozik, 1800 m. magasságban már csak facsoportokat alkot, majd pedig csak szálankint és eltörpülve fordul elő s helyét a törpe fenyő veszi át, mely földreterülő elbokrosodott állabjaival a fatenyészet legfelső határát foglalja el. A magas hegységi erdők lakója a vörös és havasi fenyő is, de ezek csak közbeelegyítve, elszórtan és kisebb mennyiségben fordulnak elő hazánkban.

Magasi

(Nemes-), kisközség Vasmegye kis-celli j.-ban, (1891) 1142 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Magasins généraux

l. Közraktárak.

Magas iskola

l. Lovaglás.

Magas porta

vagy fényes porta, fényes kapu, európai fordítása az eredeti báb áli-nak, mely a török miniszterelnökségi palotát jelenti. L. Báb.

Magasság

(altitudo), a háromszögnél, gúlánál és kúpnál a csúcstól az alapra bocsátott merőleges; egyenközénynél, trapéznál, hasábnál és hengernél az alapnak távolsága az átellenben fekvő oldaltól, illetőleg laptól. Valamely csillagnak v. általában az éggömb valamely pontjának M.-a (elevatio) az illető ponttól a horizonig vont függőleges körív. Az ég sarkánakM.-a megegyezik az észlelő helyénekföldrajzi szélességével és sarkmagasságnak neveztetik. A hajózásban a sarkmagasságot röviden M.-nak mondják, tehát e kifejezés: «egy M.-ban lenni» a. m. ugyanazon földrajzi szélesség alatt lenni más hellyel. A csillagok M.-ának megnevezésére szolgál a teodolit, a meridiánkör, v. a sextáns és közvetve a megfigyelési hely geográfiai szélességének és helyi idejének ismeretéhez vezet (l. Ég). Valamely hegy abszolut M.-a alatt azt értjük, hogy mennyire van csúcsa a tenger szine felett, relativ M.-a alatt pedig azt, hogy mennyire emelkedik ki a csúcs a hegy lába fölé.

Magassági éghajlat

v. hegyi éghajlat, l. Éghajlat.

Magassági jegy

valamely pontosan meghatározott magasságu pontnak állandó megjelölésére szolgál. Rendesen középületek falaiba beillesztett vastáblácska, melyen különböző módon van az illető pont kitüntetve. Igy p. nálunk a katonai elsőrendü szintezések fixpontjai a táblácska mögött a falba befalazott, vizszintes, hengeralaku üreggel átfúrt vasöntvény által vannak jelölve. A furtnak a táblán is megfelel egy lyuk, ugy hogy ide egy ércpálcát leht bedugni, melyre a szintezőlécet felfüggesztik. l. Fixpont.


Kezdőlap

˙