máskép vertikális kör, a csillagászatbanminden a zeniten és nadiron átmenő és igy legnagyobb kör, mely a horizontra merőleges (l. Ég). M. még minden olyan műszer is, mellyel az égi testeknek a horizont feletti magasságát ivmértékben mérjük. Ezeknél függélyes és forogható tengely végére kezdetben vizszintes tengely van ugyancsak forgathatón megerősítve,ennek egyik végén a beosztott kör, másik végén pedig a távcső van; a körön levő osztás segélyével az a szög, mellyel a távcsövet a vizszintes irányból el kell mozdítani, hogy az az illető égi testre legyen irányozva, leolvasható. Tulajdonképen tehát a teodolit, altazimut (l. o.) univerzális mind, egyúttal M. is; csak ilyenek újabbanmár nem is készülnek. A meridiánban a csillagok magasságát a meridiánkörrel szokás mérni (l. Csillagászati műszerek).
(erdészet), oly erdőállabok becslésénél, melyek egyes fáinak magassági különbségei, akár a talajviszonyok, akár a rendszertelen kihasználás, akár végre az üzemmód (szálaló és középerdőüzem) miatt feltünők, szükséges az egyes fákat 2-3 magassági osztályba sorozva kiszámlálni és az egyes osztályok fatömegét külön-külön meghatározni. Középkoru vagy felnőtt állabokban 2-3 m.-nyi különbség lehet az egyes osztályok átlagos magasságai közt. L. még Erdőbecslés.
többféle módon végezhető. 1. Közvetlenül mérőléccel v. szalaggal, mely egyszerüségénél fogva nem szorul magyarázatra. 2. Trigonometeres módszerrel, mikor a keresett magasság egy derékszögü háromszög egyik befogója gyanánt adódik ki. Ide okvetlenül szükséges egy olyan műszer, mellyel függélyes síkban fekvő szögeket mérhetünk meg. Ha BC (l. ábra) a megmérendő magasság, melyet ismerünk, ugy csak az a magassági szöget kell megmérni és BC kiszámítható: BC = AB. tang. a.
Az AB vizszintes távolságot közvetlenül rendesen nem lehet megmérni, hanem háromszögelés útján ismeretes. Ha az AB távolság igen nagy, akkor figyelembe kell venni a föld görbületét és a fénysugár elhajlását az egyenlőtlen sűrüségü légrétegekben, miáltal az előbbiegyszerü képlet kissé komplikáltabb lesz. 3. Szintezésnéla szintező műszerrelvizszintes síkot tűzünk ki s megmérjük, hogy a két pont,melyeknek relativ magasságát ismerni akarjuk, milyen mélyen van a kitűzött vizszintes sikalatt. Nagyobb távolságoknál és magasság különbségeknél több sgédpontot kell közbe iktatni s igy több műszerállással, fokról fokra határozzuk meg a keresett magasságot. 4. M. légsúlymérővel, l. Hegymagasságmérés és Geodézia (VII. köt. 907. old.).
l. Tátra.
(eszt.), a fenségesnek (l. o.) árnyalata, tulajdonképen fordítása a sublime, erhaben szavaknak, de mégsem jelenti egészen ugyanazt. Rendesen a lelki emelkedettségre, a szellemi nagyra, a lelki fenségre szokás alkalmazni.
oly lövőkészülék, mely megérintésekor elsül; vadállatok és betörők ellen használják. Háboruban a várharcok alatt oly terekre rejtenekel M. készülékeket, melyekre az ellenfél valószinüleg jönni fog. Tengerpartok, kikötők stb. megvédésére és folyókon való hajózás megakadályozására is M.-ket (torpedókat) sülyesztenek a viz alá, melyek, ha ellenséges hajó viz alatti részével beléjük ütközik, elsülnek és ezzel robbanó szereket gyujtanak meg, melyekaknaszerühatásukkal az ellenséges hajót veszélyeztetik.
l. Megszólítás.
l. Raktár és Közraktár. M.-puska, l. Lövőfegyver.
Némely erdei fa magját elvetés előtt vizben áztatják, hogy a felduzzadt mag könnyebben csirázásnak induljon. Különösen állez az akácfa magjára, melyet forró vizzel szoktak leönteni, hogy a kemény maghéj könnyebben pattanjon fel.
(növ., nucleus), l. Mag.